Őri István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára egy budapesti konferencián elmondta, 200 magyarországi vállalkozás 300 létesítménye,erőművek, kokszolók, cement- és építőanyaggyárak között szétosztják az ország összes megengedett széndioxid kibocsátását kvóták formájában, amellyel azok szabadon kereskedhetnek.



A rendszer bevezetése során 2005-2007 között az érintett létesítmények számára mintegy 100 milliárd forint értékű vagyoni jogot osztanak ki kvóták formájában, ingyen. Az engedélyezett mértéken felüli üvegházhatású gáz kibocsátásáért 2008-ig tonnánként 40 euró, 2008-tól pedig 100 euró bírságot kell fizetniük a cégeknek.



Az üvegházhatású gázok - széndioxid, metán, dinitrogénoxid, freonok - kibocsátása mindinkább erősítik egy globális éghajlatváltozás veszélyét. Az 1992. évi ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény, majd az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv alapján a fejlett és az átmeneti gazdaságú országoknak korlátozniuk, illetve csökkenteniük kell ezeket az emissziókat.



Az unió jelenlegi tagállamai együttesen 8 százalékos csökkentést érnek el az 1990. évi szinthez képest a 2008-2012 közötti időszakra. Az EU-ba most belépő közép-kelet-európai országok 6-8 százalék közötti csökkentési vállalást tettek, ezen belül Magyarország számára a jegyzőkönyv 6 százalékot ír elő.



A tagállamoknak meg kell határozniuk egy bizonyos kapacitási küszöbérték feletti ipari létesítményeik összes széndioxid-kibocsátásának éves felső határát. A megengedett összkibocsátást ezután kvóták formájában szét kell osztani az egyes létesítmények üzemeltetői között. (MTI)