Mindezt az Igazságügyi Minisztérium kárpótlást felügyelő főcsoportfőnőke közölte. Az Alkotmánybíróság már többször is kimondta, az ügyben mulasztásos alkotmánysértést követett el az Országgyűlés, és legutóbb 2004. június 30-ig adott haladékot a Háznak, hogy törvényt alkosson a lakosságcserék során vagyonukat elvesztők kárpótlásáról.



Plankó Erika, az IM főcsoportfőnöke elmondta: a kormány feltehetően első olvasatban tárgyalja majd a tervezetet, és visszaadja az érintett hazai, illetve határon túli társadalmi szervezetekkel történő konzultáció céljából.



A szakember hangsúlyozta, hogy az új jogszabály tervezete a rendszerváltást követően elfogadott két vagyoni kárpótlási törvény elvein nyugszik.



Az állam által a polgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károkról az 1991-es törvény, az 1939-49 közötti - például zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó illetve, államosítással összefüggő - jogszabályok által okozott károkról egy 1992-es törvény rendelkezik. Mindkét jogszabály részleges, átalányjellegű kárpótlást állapít meg, amely degresszív és maximált. Az 1991-es törvény például kimondja, hogy kétszázezer forintig terjedő kár esetén 100 százalékos a kárpótlás, ötszázezer forint felett azonban már csupán 10 százalékos. A kárpótlás felső határa pedig ötmillió forint.



Plankó Erika megjegyezte, hogy a magánszemélyektől és társadalmi szervezetektől érkező beadványokból érzékelhető a felfokozott várakozás. Ugyanakkor hozzátette, hogy az eddig kárpótoltakkal szemben lenne méltánytalan, ha az alapelveken jelentősen változtatnának.



"A civilszervezetekkel folytatandó megbeszélések célja az igények és a szakmai, pénzügyi lehetőségek összeegyeztetése" - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy ezúttal nem kárpótlási jegyekben, hanem készpénzben, állampapírban történne a kárpótlás, Plankó Erika rámutatott: ezt indokolhatja többek között az is, hogy jogalkotói mulasztás miatt csaknem évtizedes késéssel jutnának hozzá járandóságukhoz a jogosultak.



Szakértők szerint nehéz megbecsülni a kárpótlásra jogosultak körét és a költségvetési terhek mértékét, de ha sor kerül rá az elkövetkezendő években, az várhatóan tízezreket érinthet, és több milliárdos kiadásokat is eredményezhet, igaz nem egyszerre, hanem fokozatosan, évekre elhúzódóan.(MTI)