Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Mindezt az Igazságügyi Minisztérium kárpótlást felügyelő főcsoportfőnőke közölte. Az Alkotmánybíróság már többször is kimondta, az ügyben mulasztásos alkotmánysértést követett el az Országgyűlés, és legutóbb 2004. június 30-ig adott haladékot a Háznak, hogy törvényt alkosson a lakosságcserék során vagyonukat elvesztők kárpótlásáról.
Plankó Erika, az IM főcsoportfőnöke elmondta: a kormány feltehetően első olvasatban tárgyalja majd a tervezetet, és visszaadja az érintett hazai, illetve határon túli társadalmi szervezetekkel történő konzultáció céljából.
A szakember hangsúlyozta, hogy az új jogszabály tervezete a rendszerváltást követően elfogadott két vagyoni kárpótlási törvény elvein nyugszik.
Az állam által a polgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károkról az 1991-es törvény, az 1939-49 közötti - például zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó illetve, államosítással összefüggő - jogszabályok által okozott károkról egy 1992-es törvény rendelkezik. Mindkét jogszabály részleges, átalányjellegű kárpótlást állapít meg, amely degresszív és maximált. Az 1991-es törvény például kimondja, hogy kétszázezer forintig terjedő kár esetén 100 százalékos a kárpótlás, ötszázezer forint felett azonban már csupán 10 százalékos. A kárpótlás felső határa pedig ötmillió forint.
Plankó Erika megjegyezte, hogy a magánszemélyektől és társadalmi szervezetektől érkező beadványokból érzékelhető a felfokozott várakozás. Ugyanakkor hozzátette, hogy az eddig kárpótoltakkal szemben lenne méltánytalan, ha az alapelveken jelentősen változtatnának.
"A civilszervezetekkel folytatandó megbeszélések célja az igények és a szakmai, pénzügyi lehetőségek összeegyeztetése" - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy ezúttal nem kárpótlási jegyekben, hanem készpénzben, állampapírban történne a kárpótlás, Plankó Erika rámutatott: ezt indokolhatja többek között az is, hogy jogalkotói mulasztás miatt csaknem évtizedes késéssel jutnának hozzá járandóságukhoz a jogosultak.
Szakértők szerint nehéz megbecsülni a kárpótlásra jogosultak körét és a költségvetési terhek mértékét, de ha sor kerül rá az elkövetkezendő években, az várhatóan tízezreket érinthet, és több milliárdos kiadásokat is eredményezhet, igaz nem egyszerre, hanem fokozatosan, évekre elhúzódóan.(MTI)
Plankó Erika, az IM főcsoportfőnöke elmondta: a kormány feltehetően első olvasatban tárgyalja majd a tervezetet, és visszaadja az érintett hazai, illetve határon túli társadalmi szervezetekkel történő konzultáció céljából.
A szakember hangsúlyozta, hogy az új jogszabály tervezete a rendszerváltást követően elfogadott két vagyoni kárpótlási törvény elvein nyugszik.
Az állam által a polgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károkról az 1991-es törvény, az 1939-49 közötti - például zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó illetve, államosítással összefüggő - jogszabályok által okozott károkról egy 1992-es törvény rendelkezik. Mindkét jogszabály részleges, átalányjellegű kárpótlást állapít meg, amely degresszív és maximált. Az 1991-es törvény például kimondja, hogy kétszázezer forintig terjedő kár esetén 100 százalékos a kárpótlás, ötszázezer forint felett azonban már csupán 10 százalékos. A kárpótlás felső határa pedig ötmillió forint.
Plankó Erika megjegyezte, hogy a magánszemélyektől és társadalmi szervezetektől érkező beadványokból érzékelhető a felfokozott várakozás. Ugyanakkor hozzátette, hogy az eddig kárpótoltakkal szemben lenne méltánytalan, ha az alapelveken jelentősen változtatnának.
"A civilszervezetekkel folytatandó megbeszélések célja az igények és a szakmai, pénzügyi lehetőségek összeegyeztetése" - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy ezúttal nem kárpótlási jegyekben, hanem készpénzben, állampapírban történne a kárpótlás, Plankó Erika rámutatott: ezt indokolhatja többek között az is, hogy jogalkotói mulasztás miatt csaknem évtizedes késéssel jutnának hozzá járandóságukhoz a jogosultak.
Szakértők szerint nehéz megbecsülni a kárpótlásra jogosultak körét és a költségvetési terhek mértékét, de ha sor kerül rá az elkövetkezendő években, az várhatóan tízezreket érinthet, és több milliárdos kiadásokat is eredményezhet, igaz nem egyszerre, hanem fokozatosan, évekre elhúzódóan.(MTI)
