„Lehet, hogy nincsen Sátán, de hogy a tévét Ő találta fel, ahhoz nem férhet semmi kétség." „Hogyha nem lépünk fel a magukat civileknek mondó szervezkedésekkel szemben, akkor nálunk is e szervezetek veszik át az irányítást, és televíziós dobozainkon túl talán az ágyunkba is befekszenek."



A fenti idézetek közül az első a magyar zöldek egyik vezető ideológusától, Karátson Gábortól, a másik Bauer Péter mérnök-közgazdásztól való. És híven jelzik, hogy míg a zöldeket a média és a környezetvédelem antagonizmusa izgatja, addig sokan vannak, akik szerint a zöldek már eddig is érdemtelen médiajelenlétre tettek szert.

Sükösd Miklós médiakutató az Információs Társadalom c. folyóiratban nemrég ökológiai médiakritikai cikket publikált. A Védegylet környezetpolitikai szervezet média-tanácsadójának hipotézise szerint kapcsolat áll fenn a mai nyugati társadalmak, piacgazdaságok mediatizációja (médiával való átitatottsága), illetve a globális ökológiai válság (ökocídium) között. Sükösd amellett érvel, hogy olyannyira szoros – bár nem alapvető és kizárólagos – az oksági kapcsolat, hogy a mediatizáció voltaképpen tovább mélyéti a krízist. „A médiafogyasztás és -használat egyre növekvő szerepet játszik az ökológiai válságot előidéző fogyasztói rendszer fenntartásában, legitimálásában és globális terjesztésében.”

A vitacikk hét ponton talál kapcsolatot a mediatizáció és az ökocídium között. Ezek közül a legfontosabbak: a médiahasználatra fordított idő egyre növekszik; a közvetett médiaélmények fontosabbakká válnak a közvetlenül megtapasztaltaknál; tömegmédia a természetromboló fogyasztást generáló marketing terepe; illetve a média fősodrának napirendjében nem kap szerepet a természeti környezet témája. Sükösd tehát úgy gondolja, hogy egyenes összefüggés van a természeti környezet médiában való szerepeltetése és „környezettudatos” gondolkodás elterjedése között. Ennek igazolására idézi Székely Mózes 2000-ben végzett kutatását, amely szerint a tömegmédia hírműsoraiban, napirendjében háttérbe szorul a környezeti válság témaköre. Ám a Jel-Kép 2003/4. számában közölt tanulmányból más is kiderül: bármennyire is alacsony volt (2,6 százalék) a környezetvédelmi témák aránya a magyar televíziós és rádiós hírműsorokban, mondjuk, a bűnügyiekhez (20,4 százalék) képest, a magyar médiafogyasztó felnőttek a világproblémák közül éppen a környezetszennyezést (35 százalék) tartják a legfontosabbnak, szemben, mondjuk, a bűnözéssel (12,2 százalék).

A kutatás nem igazolta tehát azt a feltételezést, hogy minél inkább sulykol a média egy témát, annál inkább fontosnak érzi azt a közönség. És az idősoros elemzés is azt mutatta, hogy a fiatal – tehát a médiakutatók, így Sükösd által is a médiától fertőzöttebbnek tartott – korosztályok sokkal fogékonyabbak a környezetvédelem problémáira. Míg a huszonévesek 42,9 százaléka azonosítja világproblémának a környezetszennyezést, addig a hatvanasoknak csak a 27,7 százaléka.

A fiatal korosztályok egyre nagyobb része rendelkezik magasabb iskolai végzettséggel, akik sokkal érzékenyebbek a természeti környezet problémáira, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Székely vizsgálatában az általánost végzetteknek csak 21, míg az egyetemi diplomásoknak 54,2 százaléka félti a természet jövőjét. (Az sem véletlen, hogy megélhetési problémák, munkanélküliség megítélésében ez az arány 30:3-ra változik.) A médiakutatók figyelmen kívül hagyják ugyanis az olyan hagyományos médiát, mint az iskola, vagy az olyan újat, mint a világháló, pedig ezeken nem is olyan siralmas a környezetvédelem „reprezentációja”. Meglehet, van abban valami, amit Lányi András, a magyar zöldmozgalom fenegyereke állít az Ökopolitika és hagyomány c. cikkében, hogy „a média virtuális valóságában zajló tömegpolitika mechanizmusai és apparátusai üzemszerűen hárítják, hatástalanítják vagy korrumpálják a rendszeridegen törekvéseket.” Úgy tűnik azonban, a sátáni lelemény sem mindenható. Szerencsére.

Bauer Péter az Élet és Irodalomban (2004. június 16.) publikált indulatos pamfletje egyebek mellett érdemtelen médiabefolyással vádolja meg a zöld szervezeteket. A demokratikus rendszereknek azonban mára megkerülhetetlen sajátossága, hogy egyre nagyobb szerepe van a médiának. A politikában csak annak van esélye érdekei érvényesítésére, aki képes megérteni a tömegmédia természetét, valamint kihasználni a közönség tájékoztatását és befolyásolását lehetővé tevő páratlan lehetőségeit. A német zöldek erre képesek voltak a hetvenes években: amikor még egyáltalán nem rendelkeztek politikai legitimitással, a hivatalos politika által még fel sem ismert vagy egyenesen elhallgatott problémákra, a fegyverkezésre és a környezetszennyezésre is sikeresen tudtak választ kínálni még a nagyétvágyú médiafalóknak is.

A magyar zöldek egyelőre még adósak az áttöréssel, pedig sikereikhez alaposan hozzájárult a médiakonform kommunikáció: a Zengőn is aligha győz a bánáti bazsarózsa a rádiólokátorral szemben, ha a sajtó nem kíséri feltűnő jóindulattal a környezetvédők akcióját.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kósa Lajos: Az igazság pillanata januárban mindenképpen eljön

Kósa Lajos: Az igazság pillanata januárban mindenképpen eljön

Többször is könnygázt vetettek be a Kossuth téren a rendőrök

Többször is könnygázt vetettek be a Kossuth téren a rendőrök

Böde Dánielt kitették a Fradi első csapatából

Böde Dánielt kitették a Fradi első csapatából

Visszavágnak Amerikának: büntetik azt a munkavállalót, aki iPhone-t vásárol

Visszavágnak Amerikának: büntetik azt a munkavállalót, aki iPhone-t vásárol

"Orbán Viktor egyáltalán nem félt"

"Orbán Viktor egyáltalán nem félt"

Elektromos triciklikkel erősít a posta

Elektromos triciklikkel erősít a posta