A sajtó és a politikai pártok sokat tettek annak érdekében, hogy az egyesek szerint politikai provokátor, mások szerint szimplán feltűnési viszketegségben szenvedő PhD-hallgató Magyarország első számú közellensége lett. A magára hagyott közvélemény némi joggal teszi fel a kérdést, hogy most már mindent szabad, senki nem véd meg bennünket a politikai szélsőségektől, és az esztelen tömeggyilkos eszmék újra teret kaphatnak. Kinek használ ez?

A belügyminiszter tehetetlenül tárja szét kezét, nincs törvényes lehetősége a rendezvény betiltására. A ellenzék vehemensen támadja őt, mondván, igenis van, és ők már korábban is megakadályozták, hogy az újfasiszták a Várban a budai kitörés évfordulójára emlékezzenek. Répássy Róbertéket azonban megcsalta emlékezetük, 1999-ben ugyanis, nagy ribilliót keltve, a nemzetközi szkinhed találkozó létrejött. Egy évvel később aztán az újfasiszták megemlékezését nem a rendőrség vagy a nemzetbiztonsági szervek akadályozták meg. Az I. kerületi önkormányzatnak és a Pro Libertate Egyesületnek sikerült egyetlen huszárvágással, a szkinhedeket megelőzve, a tervezett februári időpontra „lefoglalniuk” a Várat.

Fifikával, a bejelentés megelőzésével ugyan most is meg lehetett volna akadályozni a hungarista demonstrációt, de Bácsfiék október 15-i rendezvényükkel nem „hagyományt követnek”, hanem egy korábban teljességgel tabunak tekintett időpontban próbálnak demonstrálni. Tehát rajtuk kívül aligha számíthatott bárki is arra, hogy a demonstrálók által egyébként is kedvelt Terror Háza elé szálasista utcaszínházat terveznek.

Az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció szerint nem is a gyülekezési törvény alapján lehetne megakadályozni Bácsfiék hungarista szeánszát, hanem az 1947-es párizsi békeszerződés alapján. De az ifjú liberálisok kiterjesztően, így minden bizonnyal alkotmányellenesen értelmezik a nemzetközi egyezményt. Ennek 4. cikke alapján Magyarországnak minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű, revizionista szervezetet fel kell oszlatni. Tehát az egyezmény a szervezkedésre, nem pedig a gyülekezésre vonatkozik. Nem kérdéses, ha Bácsfiék a bírósághoz fordulnának, hogy efféle egyesületet akarnának alakítani, a bíróság (az állam letéteményese) megakadályozná azt; vagy ha a hungaristák fondorlatos úton alkotmányos célokkal engedélyeztetnék is a szervezet működését, de nyilvánvalóan alkotmányellenes tevékenységet folytatnának, az ügyészség tiltaná be őket.

A helyzet azonban a gyülekezési jog szempontjából sem tragikus. A jelenlegi gyülekezési törvény alapján a rendőrség most ugyan nem tehet mást, mint hogy megvizsgálja, a Bácsfi által szabályosan bejelentett rendezvény megtartása akadályozza-e a bíróságok és az Országgyűlés zavartalan működését, vagy a közlekedés más úton nem biztosítható. Ha nem, akkor a rendezvény megtartható. De ez nem jelenti azt, hogy a szabályosan bejelentett gyülekezet aztán szabadon randalírozhat, szabálysértést vagy bűncselekményt követhet el, mondjuk, uszíthat kisebbségek ellen. Az 1989-ben elfogadott gyülekezési törvény valóban szabadságpárti, de egyértelműen fogalmaz, amikor a „békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések” megtartásáról rendelkezik. „A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.”

A törvény tehát előzetesen nem ad lehetőséget a rendőrségnek a beavatkozásra, betiltásra, ám amennyiben a díszes „gyülekezet” magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, akkor a rendőrség közbeléphet, sőt a rendőrségi törvény alapján köteles közbelépni, és a csoportosulást akár fel is oszlathatja. Van tehát joga a rendőrségnek a törvényes beavatkozásra, de nincs joga előzetesen vizsgálni a rendezvény politikai szándékait. A következményeket a törvénysértők viselik, és ez az igazi jogállami megoldás, nem pedig a megelőző szankció.

Egyelőre mindenki fogadkozik. A pártok készek a gyülekezési törvény módosításáról szóló politikai egyeztetésre. (Zárójelben: csak remélhetjük, hogy nem szabják szorosabbra a jogszabályt.) Salgó László országos rendőrfőkapitány határozottan állítja, október 15-én a bűncselekmény legcsekélyebb jele esetén a rendőrség határozott lesz. Bácsfit pedig letartóztatták, és felelősségre vonhatják közösség elleni izgatás és önkényuralmi jelképek tiltott használata miatt. Civilek és a pártok ifjúsági szervezetei ellentüntetést helyeztek kilátásba.

A politikusok, civilek vagy éppen a rendőrök éppen a váratlan helyzetekben demonstrálhatják elkötelezettségüket a demokrácia iránt, és a demokrácia is ekkor mutathatja meg, mennyire szilárd vagy mennyire eszköztelen. Bárki bármit is gondoljon, de a Bácsfi-teszten a magyar demokráciának át kell esnie.