A határon túli magyarság sorsa iránt senki sem lehet közömbös. Ezért a pártok óvatosan fogalmaztak, amikor megindokolták álláspontjukat a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett népszavazás ügyében. A kezdeményezést megfelelő számú aláírás támogatta, úgy, hogy a parlament jóváhagyta a referendum megtartását. Minden jel arra mutat, hogy a népszavazást 4 hónapon belül kiírják. A kettős állampolgárság kérdésében azonban közel sincs egyetértés a politikai pártok között. Az erről szóló népszavazást az MSZP feltételesen, a Fidesz és az MDF feltétel nélkül támogatja, az SZDSZ ellenzi.

„Elhibázott gondolat volt népszavazást kierőszakolni ebben az ügyben” – mondta a hvg.hu-nak Szent-Iványi István, az SZDSZ képviselője, a parlament Európai Integrációs Bizottság elnöke. Mindjárt meg is indokolja: "Ez a legveszélyesebb módja annak, hogy bármit megoldjunk a határon túliak sorsával kapcsolatban. Sokkal egyszerűbb lett volna, ha a pártok megegyeznek, és ha kell, törvényt módosítanak. Mint mondja, az EU-népszavazás alacsony részvételi aránya intő jel, könnyen megtörténhet most is, hogy kevesen mennek el szavazni, és nem gyűlik össze a szükséges kétmillió igen. (Az 1997-ben elfogadott törvénymódosítás értelmében sikeres a szavazás akkor, ha a 8 millió választópolgárnak legalább 25 százaléka azonos véleményre jut). Ám az is előfordulhat, hogy a többség – tartva az anyagi áldozatoktól - nemmel szavaz. "Nagyon rossz üzenet lenne a határon túli magyarságnak"– véli Szent-Iványi. Szerinte vigyázni kell, „nehogy a kettős állampolgárság több gondot hozzon elő, mint amennyit megold”.

Ám az is igaz, hogy a magyar állampolgárság megszerzése, minden anyagi előny nélkül is, a határokon túl élő magyarságnak komoly lelki támaszt, biztonságérzetet jelenthet. Tény, hogy a szomszédos országokban élő magyarok politikai vezetői ebben a kérdésben szinte egységesek: támogatják a kettős állampolgárságot. Pedig egyelőre teljesen bizonytalan, milyen jogosítvánnyal rendelkezhetnek majd azok, akik megkapják a kettős állampolgárságot. Jogosultak lesznek- e szavazni a magyar választásokon? Kedvezményezettjei lehetnek-e a magyar szociális, egészségügyi, oktatási rendszereknek? A jelenlegi törvények ugyanis mindezt nem teszik lehetővé annak, aki külföldön él, illetve ott is dolgozik.

Az sem világos, melyen demográfiai folyamatokat indítana el a kettős állampolgárság bevezetése. Állítólag Erdélyt rögtön elhagyná a csaknem 2 milliós magyar lakósság 14 százaléka, és sokan telepednének át a Vajdaságból is. A határon túli magyar politikai szervezetek vezetői ugyanakkor cáfolják, hogy a lépés nagyaraányú népvándorlással járna.

Addig, ameddig Szerbia és Ukrajna nem csatlakozik az unióhoz, az EU határok nem zárnák el a vajdasági és a kárpátaljai magyarságot az anyaországtól. Az utóbbiak esetében azonban komoly nehézséget okozna, hogy az ukrán törvénykezés nem ismeri el a kettős állampolgárságot, ezért ott alkotmánymódosításra lenne szükség. Kostunica szerb elnök egyelőre nem foglalt állást az ügyben, igaz, nem is mondott ellent elődje tavalyi bejelentésének, mely szerint Belgrádnak nincs kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok állampolgárságot szerezhessenek. A román kormány ellenzi a kezdeményezést, a horvátok, szlovének támogatják, Szlovákiában egyelőre nem nyilatkoztak.

A Népességtudományi Kutatóintézet álláspontja szerint a 3 millió határon túli magyar jelentheti Magyarország „demográfiai tartalékát”. Az eltartottak egyre növekvő aránya az aktív népességhez képest máris súlyos problémákat okoz a magyar gazdaságnak. Sokat segíthet, ha évente legalább 12 ezer aktív korban lévő betelepülővel gyarapodhat a népesség. Márpedig ilyen nyelvet tudó, iskolázott, értékes munkaerő csakis a határontúli magyarlakta területeken található.