Tetszett a cikk?

Pedagógus szervezetek és az ellenzék megkongatta a vészharangot: a Gyurcsány-kormány jelentős pedagógus-elbocsátásra készül, intézmények megszüntetését, illetve összevonását támogatja. A pénzügyi tárca eközben nem túl meggyőzően bizonygatja, nem eszik olyan forrón a kását. Oktatáskutatók évek óta mondják, változtatni kell a közoktatás finanszírozásán, mert a rendszer nem szolgálja a hatékonyságot.

Előbb a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, majd az ebből az érdekvédelmi szervezetből a Fidesz vezérkarába átigazolt Pokorni Zoltán állt elő bizonyítékkal, hogy a Pénzügyminisztérium a közoktatást (óvodákat, általános és középiskolákat) sújtó, suba alatti változtatásokra készül: „Draskovics és Gyurcsány a magyar gyerekeken spórolna.” A tromfként előhúzott dokumentum Draskovics július 30-án kelt levele, amelyben a pénzügyminiszter 13 polgármestert kér arra, ötleteikkel segítsék a jövő évi költségvetés tervezését, a takarékos és színvonalas közszolgáltatás megteremtését. A miniszter szociális és gyermekvédelmi, illetve a közoktatási ágazatban várta a javaslatokat. Egyúttal ki is cövekelte, mi az, amiben változtatni akar. Egyebek mellett a tanórai és az azon kívüli időkeret csökkentéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának „differenciált” növeléséhez, a tanulócsoportok átlaglétszámának emeléséhez, a minőségi bérpótlék újbóli bevezetéséhez, és a munkaidő-kedvezmények szűkítéséhez kérte az önkormányzatok gáláns támogatást, illetve ahhoz, hogy egyes pedagógiai munkakörök betöltői a jövőben ne legyenek közalkalmazottak.

Bérteher

A Draskovics által felkínált étlap, meglehet, kedves az intézményeket fenntartó önkormányzatoknak. A közoktatás finanszírozására sohasem volt elég az állam által biztosított normatíva, különösen a 2002-es közalkalmazotti béremelés óta, amikortól az önkormányzatok túlnyomó többsége többet költ saját forrásaiból intézményeire, mint az állam által szavatolt közoktatási támogatás. Ez lényegében független a település nagyságától, de leginkább a legkisebb és legnagyobb lélekszámú települések kénytelenek mélyen a zsebükbe nyúlni.

A Heves megyei Ludas község évi cirka százmillióból gazdálkodó önkormányzatának tízmilliós többletköltséget jelentett, hogy 2003-ban a bérfejlesztés költségeit a központi büdzsé közvetlenül már nem állta. „Az idei, rendeletben előírt 6 százalékos bérnövelést nem adjuk meg a pedagógusoknak” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Somlai György polgármester. „Az állam gálánsan csak egy százalékot állna belőle, nekünk pedig újabb egymillióba kerülne, van más helye is ennek a pénznek.” Somlai szerint döntésüket az óvodát és alsótagozatot összevonva működtető intézmény dolgozói elfogadják, sztrájkra nem készülnek. A 850 fős település ragaszkodik ahhoz, hogy a kisgyerekek, jelenleg 43 iskolás és 30 óvodás helyben tanulhassanak. „Egy falu nem csak alvóhely, hanem olyan hely, ahol lokális identitással rendelkező lakosok élnek” – fogalmazott a polgármester. A falu oktatási költségeinek a 49 százalékát fizetik saját forrásból.

A VI. kerületi önkormányzat 2002 előtt a költségek 40 százalékát állta saját forrásból, míg ma megközelítően 60-at. Éppen ezért szánták el magukat az oktatási költségek csökkentésére. A törvény adta lehetőséget kihasználva szeptembertől átadták a fővárosi önkormányzatnak a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot, és megszüntettek két óvodát. Rabin László alpolgármester szerint jövőre az előbbi 140 milliós, az utóbbi 70 milliós megtakarítást jelent a kerület idei több mint 3,7 milliárdos büdzséjében. Az óvodamegszüntetés idei költségeinek (végkielégítés, átalakítási munkák) nagy részét a Belügyminisztérium pályázatán nyert összegből fedezik, és pénzügyileg már idén sem járnak rosszul. Politikailag azonban nehezebb lesz profitálni a „racizásból”, a VI. kerületi önkormányzatot 1998 és 2002 között vezető Fidesz gyerekellenességgel vádolta a mostani kormánypárti többséget. „Nyolc alkalommal kellett szemben ülnöm a szülőkkel és a dolgozókkal. Nem kívánom senkinek, de lépnünk kellett” – mondta Rabin.



Iskolaátadás

A fővárosi önkormányzatnak érvényes megállapodása van a kerületiekkel a közoktatási feladatok megosztásáról. Ebben a kerületek vállalják a területükön működő gimnáziumok fenntartását. Idén azonban a VI. kerület mellett a I. és a VIII. is úgy döntött: átadja nagy múltú gimnáziumát, a Petőfit és Vörösmarty-t a fővárosnak. A közgyűlés elvileg megtehette volna, hogy nem veszi át őket, hiszen a feladatokat eddigi intézményeivel is elláthatná, de eddigi gyakorlatnak megfelelően mégsem mondott nemet. Jelenleg a fővárosnak 151 oktatási intézménye van, ebből 107 iskola. Mácsay Márta, az Oktatási Ügyosztály költségvetési és számviteli alosztályvezetője szerint az intézmények működtetésére idén várhatóan 50 milliárd felett költenek, ehhez jön még a fejlesztésre tervezett 4,8 milliárd és felújításra kalkulált 823 millió forint. A kerületektől a fővárosnál „landoló” intézmények sem lehetnek azonban biztosak abban, hogy elkerülik az átszervezést vagy a megszüntetést. 1996-ban még 200 fölött volt a számuk.

A főváros valamivel kedvezőbb helyzetben van, mint az iskolaátvétellel fenyegetett megyei önkormányzatok, nem csupán a magas évi, idén 352 milliárdos teljes költségvetés miatt, hanem mert velük ellentétben neki van adókivetési joga, növelheti bevételét. A megyei önkormányzatok a kistelepülésekhez hasonlóan forráshiányosak.

Térvesztés

Az 1990 óta az önkormányzatokra van testálva a közoktatás legtöbb intézménye. A ’90-es évtized elején az oktatási lobbik viszonylag erősek voltak a helyhatóságokban, részint személyi okok miatt (számos településen a helyi politikai elit a pedagógusok közül is verbuválódott), részint a hagyományok (szervezettség, lokálpatriotizmus, önállósodás és az iskola ügyének összekapcsolása, a tanárok helyi elitként való azonosítása) miatt. Az évtized végére viszont az önkormányzati politikai arénában mind több vereséget könyvelhettek el. Természetesen nem a szociális ágazattal, hanem elsősorban az infrastrukturális beruházásokkal, gazdasági célú fejlesztésekkel szemben. A szolgáltató önkormányzat eszméjét mindinkább felváltotta a vállalkozóé.

A térvesztésnek elsősorban finanszírozási oka van, hiszen az önkormányzatok oktatási kiadásai jelentősen növekedtek. Az Országos Közoktatási Intézet számításai szerint a települések kiadásai a 2002-es közalkalmazotti béremelést követően 29-30 százalékkal emelkedtek. Igaz, átlagosan az állam is ilyen arányban növelte a forrásokat. „Miközben az ágazat súlya tovább nő a kiadásokon belül, az önkormányzat mozgástere, költségvetési szabadságfoka ezzel párhuzamosan csökken.”

Szociálpszichológiai háttere is van annak, hogy középpontba került az ágazat költséghatékonysága. A tanár egyre inkább szolgáltatóvá vált, társadalmi presztízse jelentősen hanyatlott, miközben bizonyos csoportok szemében még mindig aránytalan biztonságot élvez a munkaerő-piacon. Ebben a helyzetben a PM okkal remélhette, hogy – legalábbis a kormánypárti – önkormányzatokban partnerre talál a közoktatás-finanszírozás átalakításában.

A miniszter hallgatása

Nem tudni egyelőre azonban, hogy mennyire partner ebben az oktatási tárca, amelyet elfelejtettek értesíteni a pénzügyminiszteri akcióról. Tartalmi kifogásai Magyar Bálintnak aligha lehetnek, hiszen többször beszélt már például a közoktatás hatékonyságának növeléséről, arról is, hogy a normatív, teljesítménytől nem függő finanszírozás kontraproduktív. A Horn-kormány idején ő maga vezette be a mostani levélben lehetőségként felvázolt minőségi bérpótlékot, amit aztán az Orbán-kormány a pedagógus szervezetek nyomására megszüntetett. Az ágazat ügyeibe korábban beleszólást nem engedő, így a szocialista pedagógus lobbiban sok ellenséget szerző miniszter ezzel együtt eddig még nem nyilvánított véleményt Draskovics ötleteiről. Meglehet, az éppen a felsőoktatási reform áterőszakolásán munkálkodó Magyar most még nem akart új frontot nyitni.

Pedig a közoktatás finanszírozásával valamit kezdeni kell – állítják az oktatáskutatók. Az Oktatáspolitikai Elemző Központ (OPEK) Fenntartható-e a közoktatás? című elemzése szerint a magyar közoktatásra fordított pénz nemzeti összterméken belüli aránya mára elérte azt a szintet, ahol az oktatás finanszírozási problémái nem kezelhetőek a források növelésével. Az utóbbi három évben jelentősen emelkedett, mára a GDP 4,2 százalékát éri el, és nagyjából az EU-n belül vezető oktatási hatalomnak tekintett Svédország, Franciaország, Dánia és Ausztria szintjét éri el. Eközben a csökkenő gyerek- és a lényegében stagnáló pedagóguslétszám miatt az egy tanárra jutó tanulói létszám és a pedagógusok átlagos tanítási óraszáma az OECD-országok átlagának háromnegyede.

Kényszerek

Ezekből az adatokból nagyon könnyű lenne azt a következtetést levonni, hogy pedagógusokat kell elbocsátani, iskolákat kell összevonni, így a költségek csökkenthetők, valójában azonban a magyar településszerkezet és önkormányzati rendszer a jelentős spórolást megakadályozza – mondta a hvg.hu-nak Varga Júlia közgazdász, a Corvinus Egyetem docense. A magyar általános iskolák 75 százaléka ugyanis olyan településeken működik, ahol egyetlen nyolcosztályos iskola van. Nem vagyunk ezzel egyedül, Skandináviában nagyon hasonló a helyzet. Hiába a drága működés, a rosszabb pedagógiai hatékonyság, az intézmények túlnyomó többségét a gyereklétszám csökkenése mellett is fenn kell tartani. A megszüntetéssel felszabaduló források egyébként sincsenek arányban azokkal a feszültségekkel, amelyeket az iskola hiánya okoz. Vargát igazolja, hogy az OPEK adatai szerint a kis létszámú iskolák összes költsége az elemi oktatáson belül mindössze 5-6 százalékot tesznek ki.

Varga Júlia nem zárja ki, hogy a többiskolás településeken „van tartalék a rendszerben”, esetükben igazolható a racionalizálás: „de ez nem ad választ az alapproblémára, hogy ki tanít ma az iskolákban.” A kutató aggasztónak tartja, hogy a 2002-es béremelés sem csökkentette a pedagógus bérek relatív hátrányait, különösen a fiatal korosztályok esetében versenyképtelenek a piaci bérekhez képest. A kezdő férfi pedagógus háromszor keres kevesebbet, mint az azonos korú értelmiségi beosztású társa – állítja Varga az Új Pedagógiai Szemle nyári számában. Ennek köszönhető, hogy nő az ötven felüli tanárok aránya, míg az érettségit adó középiskolákban a bekerülők között nagyobb arányban vannak főiskolai, mint egyetemi végzettségű tanárok.

Semjén András közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója szerint a szétaprózottság nemcsak a rossz költséghatékonyság miatt, hanem az esélyegyenlőség szempontjából is megkérdőjelezhető. A kisiskolák, a kiscsoportos oktatás ugyanis melegágya a szegregációnak. Semjén nem tartja helyesnek azt sem, hogy a tanárok közalkalmazottak, így a fenntartó önkormányzatoknak meg van kötve a kezük, nem alkalmazkodhatnak az igényekhez. „A közalkalmazotti bértábla alkalmazása a tanároknál már bevezetése idején értelmetlen volt, mert teljesítményellenes, rugalmatlan és szükségtelenül egyenlősítő.” A foglalkoztatási helyzet tekintetében az unión belül az is unikumnak számít, hogy miközben a tanár közalkalmazott, az iskola a munkáltatója.

A kutató rámutat, hogy az utóbbi évek felsőoktatási expanziója során növekvő hallgatói létszám mellett csökkent az oktató kar. Az egy pedagógusra eső alacsony tanóra és gyerekszám Semjén szerint „minőségileg nincs visszaigazolva”, nemzetközi összehasonlításban képességek terén a magyar felsőtagozatosok komoly hátrányban vannak már európai táraikkal szemben.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Koronavírus-kötvényt bocsáthat ki az USA

Koronavírus-kötvényt bocsáthat ki az USA

5400-hoz közelít az elhunytak száma az Egyesült Királyságban

5400-hoz közelít az elhunytak száma az Egyesült Királyságban

Újabb négy ember halt meg a koronavírus miatt Magyarországon

Újabb négy ember halt meg a koronavírus miatt Magyarországon