Erről Turi-Kovács Béla, a bizottság fideszes elnöke és Orosz Sándor, a testület szocialista alelnöke beszélt újságíróknak kedden. Az elnök szerint el kell érni azt, hogy Románia európai uniós csatlakozási tárgyalásai során a környezetvédelmi fejezetet addig ne zárják le, ameddig nem lesz garancia arra, hogy nem építik meg a bányát.



A romániai Verespatakon a kanadai-amerikai-román tulajdonú Rosia Montana Gold Coorporation 400 millió dollár beruházással hozna létre egy olyan környezeti veszélyt rejtő üzemet, ami évente 13 millió tonna ércet dolgozna fel.



A Magyarországtól folyamkilométerben kifejezve 400 kilométerre lévő helyszínen a tervezett 17 éves működés alatt 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt nyernének ki úgy, hogy eközben a környező hegyek eltűnésével egy 30 kilométer átmérőjű területen meddőhányó jönne létre, egy 800 hektár nagyságú völgyzárógátas zagytározóval.



A 2000 februári nagybányai cián-szennyezésért felelős üzemben használt ciános technológiát alkalmazni kívánó beruházó 1,5-2 milliárd dollár nyereséget remél a projekttől. A magyar környezetvédelmi miniszter szerint Verespatak ugyan messzebb van Nagybányánál, de egy baleset ott is környezeti kockázatot jelenthetne Magyarországnak.