A volt titokminiszter azt is elmondta: beosztásából adódóan a 43 fős listától kezdve a száz fősig többféle anyag megfordult a kezében.

"Volt olyan, amin csak munkásőrök voltak (...) és voltak mindenféle ügynökök, országgyűlési képviselők is rajtuk" - közölte. Beszámolója szerint annak idején egyik listával sem foglalkozott.

"Egyrészt nem az volt a dolgom, másrészt nem éreztem egyiket sem autentikusnak" - mondta Gálszécsy András, hozzátéve, hogy a hét végén a világhálóra felkerült, 219 nevet tartalmazó állítólagos "ügynöklistát" sem érzi "autentikusnak".

A hét végén napvilágot látott dokumentum publikálója azt állítja, hiteles forrásból jutott a csoportokra osztott névsorhoz, amely véleménye szerint "több mint valószínű", hogy azonos a Németh Miklós leköszönő kormányfő által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott ügynöklistákkal, illetve annak a "nyers változata".

Gálszécsy András szerint addig a listákat "gyanúsításként" lehet kezelni. "Ha valaki azt mondja, hogy igen, én az voltam, az más dolog, aki viszont azt mondja, hogy nem igaz, a lista miatt nem lehet kizárólagosan ráfogni."

Az egykori miniszter emellett aggályosnak nevezte viszont, hogy az elfogadásra váró törvény "konzekvensen összekeveri" a "hivatásos hírszerzést, a kémelhárító tiszteket" a "spiclikkel". "A kettő teljesen más módszer, az egyikre minden országnak szüksége van, a másikra pedig demokratikus jogállamban nincs szükség" – mutatott rá. Ezért javaslata szerint a törvényben el kellene különíteni a III/III-okat a hírszerzőktől és a kémelhárítóktól.

A volt tárca nélküli miniszter - nyilatkozata szerint - "teljesen fölöslegesnek, politikai indíttatású, szomorújátéknak" tartja, "hogy egy alkotmánymódosítással több százezer ember nevét 800 ezer ív papíron feltegyenek a világhálóra".