"Magyarországnak ma elsősorban arra van szüksége, hogy (...) több legyen benne a nyugalom, a mainál több a megértés, nagyobb a jóhiszeműség és a nyitottság egymás álláspontja iránt" - mondta a miniszterelnök. Kijelentette: "jaj annak a Magyarországnak, amely azzal akarja magát megmutatni, hogy milyen durván tud viszonyulni mindazokhoz, akikkel nem ért egyet" - tette hozzá. 

"Akinek síp van a szájában, azzal nem lehet beszélgetni" - utalt a miniszterelnök arra a mintegy 30-50 fős csoportra, amelynek tagjai az egyetem előtt füttykoncerttel és bekiabálásokkal fogadták, s tiltakozásuk végig felhallatszott az egyetem aulájába is, ahol a fórumot tartották. "Le kell ülni és beszélgetni egymással (...), úgy kell viselkedni, hogy egymást a nemzet egyenrangú tagjának tekintjük" - mondta Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök hallgatói fórumát példátlan biztonsági intézkedések előzték meg. Az egyetem épületébe kizárólag a főbejáraton keresztül, biztonsági kapukon át lehetett bejutni. A biztonsági őrök még a gyümölcsöket is elvették a hallgatóktól, tartva attól, hogy esetleg megdobálják a kormányfőt. Az MTI tudósítójának szeme láttára az egyik hallgató lány táskájából még az egy banánt is kiemelték. 

A fórumot az egyetem zsúfolásig megtelt aulájában tartották. Gyurcsány Ferenc kifejtette: Magyarországon erősödik a radikalizmusra való hajlam, különösen a jobboldal radikalizálódik. Alapkérdésnek nevezte, hogy a demokratikus mértékletesség, vagy a nemzeti radikalizmus lesz-e meghatározó az országban. 

Schmitt Pál Fidesz-alelnök március 15-ikei beszédére utalva azt mondta: nem szerencsés, ha az ellenzéki párt alelnöke hazaárulózik. Schmitt Pál a polgári körök március 15-i rendezvényén a Budai Várban a kettős állampolgárságról szóló referendummal kapcsolatban a kormány "nemzetáruló" politikájáról beszélt, és Gyurcsány Ferencet úgy jellemezte, hogy "egy tál lencséért képes volt elárulni a 15 milliós magyar nemzetet". A miniszterelnök a hallgatói fórumon úgy fogalmazott: "A szavak radikalizmusa, amíg nem lesz a gondolatok, a tettek radikalizmusának a kivetülése, addig politikai felelőtlenség". 

Az az igazi baj - mondta -, ha a rendszerváltás két alapkérdésében radikalizálódik a magyar közélet. E két alapkérdésként a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot jelölte meg, és kijelentette: "ha nagy
alapkérdésekben (...) nincs közöttünk egyetértés, akkor ott előbb-utóbb azért lesz baj, mert elveszti a köztársaság a stabilitását".
 
A miniszterelnök szerint "nem 30 fütyülő ember veszélyezteti a stabilitást. Gyurcsány Ferenc azt mondta: ha a radikalizálódó politikai körökkel, a nem látható hátterű mozgalmakkal az alapkérdésekben nem sikerül megállapodni, az gyengíti a nemzetet, gyengíti a köztársaságot.  A miniszterelnök szerint a szabad véleménynyilvánítás, a parlamenti demokrácia és a szociális piacgazdaság ügyét egyre erősödő támadások érik, és "nyilvánvalónak látszik, ez egy céllal születhet, hogy nehezítse, akadályozza a biztonságot adó nyugalom megteremtését". 


A kormányfő szavait több esetben bekiabálások kísérték. Erre reagálva Gyurcsány Ferenc azt mondta: nem kell nagy bátorság, tehetség ahhoz, hogy az arctalan tömegből kikiabáljanak. A hallgatóság tapssal fogadta felszólítását, hogy mindenki véleményét meghallgatja, de bátran álljanak ki mellé. 

Furcsa intermezzója volt a fórumnak, amikor egy férfi, aki  bemutatkozott - Csepregi Máté -, odalépett a kormányfőhöz, és ajándékot adott át neki, mondván, "végre volt valaki, aki ki merte mondani, hogy a második világháború lezárásaként nem megszálló, hanem felszabadító erőként jött hazánkba a Vörös Hadsereg". Szavait óriási pfujolás és füttykoncert kísérte, miközben Gyurcsány Ferenc megjegyzés nélkül átvette az ajándékot. 

A miniszterelnök egy történész hallgató kérdésére - "nem gondolja-e, hogy esetleg önben van a hiba, a megosztottság önnek is köszönhető? - kijelentette: nem megosztó, hanem világos, következetes politikát folytat. Feltette a kérdést: megoszt-e az, hogy csökkent az szja, vagy beindult a Fészekrakó program, hogy emelték a családi pótlékot, vagy éppen az, hogy mást gondol a kormány a gazdák követeléseiről, mint ők maguk.
 
A Debreceni Egyetem gazdálkodásával kapcsolatos kérdésre elismeréssel szólt az intézményről, amely szerinte az ország egyik legjobban gazdálkodó felsőoktatási intézménye. A kormányfő kérdésre válaszolva beszélt az egyetemi autonómiáról és arról, hogy a kormány nem kívánja az egyetem méltóságát korlátozni. Egy orvostanhallgató kérdésére a kormányfő kijelentette: "a felelőtlenség egyik fellegvára az egészségügy mai intézményrendszere (...)". Kifejtette, hogy az egészségügy tele van hazugsággal, konfliktussal, és a problémák megoldásához sokkal több megértésre lenne szükség.