Első lépésben a szaktárca újrastrukturálja a tankönyv-jóváhagyási rendszerének értékelési szempontjait. Ezt a jövő év elején már életbe léptetnék - közölte Magyar Bálint. Mint mondta, eddig ezt a jóváhagyási rendszert nem egészítette ki semmilyen konkrét szempontrendszer, ezért szeretnék meghatározni, hogy miként alakuljon korosztályok és tananyagok szerint például a szakszavak száma, előfordulási gyakorisága, a mondatok hosszúsága, a főnevek és az igék aránya, a szövegekben előforduló idegen szavak, illetve a szövegek és az illusztrációk aránya. Hozzátette: mindezek a szempontok megkönnyítik majd a tankönyvkészítők munkáját is.

A tervek szerint később a tananyagcsomagok egészét, azaz a tankönyvek mellé munkafüzeteket, tanári kézikönyveket és a tanterveket is akkreditálni kell. Magyar Bálint szerint mindez a közoktatási reform egyik legfontosabb kérdésköre, "enélkül a többi elem sem működik" - mondta.

Az Oktatási Minisztérium felkérésére végzett vizsgálat megállapításai között szerepel egyebek között, hogy a tankönyvek nagyobb része nem helyez hangsúlyt a mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek és problémamegoldások megtanítására. A tankönyvi kérdések általában csak az ismeretek felidézést és nem pedig azok továbbgondolását és alkalmazását igénylik a tanulóktól. A statisztikák szerint az általános iskolai biológia tankönyvekben szereplő feladatoknak csak 12 százaléka segíti az alkalmazást, négy százaléka segíti a problémamegoldást, a többi pedig csak a rögzítést, az elmélyítést segíti.

A tankönyvek szövegeiben sok olyan állítás és információ található, amelyek nincsenek megmagyarázva, előismeretek nélkül jelenik meg és utóéletük sincsen. Ezeket tehát elfelejtik a gyerekek. A miniszter közölte: a felmérés szerint a tankönyvek inkább szakkönyvek, mint tankönyvek, túlburjánzanak bennük a tudományos szakszavak, élmény- és információkínáló szövegek alig-alig fordulnak elő bennük. Túl sok ismeretanyagot halmoznak fel bennük, rengeteg a szakszó, a személynév, a földrajzi hely, az évszám, a fogalom és képlet - fejtette ki Magyar Bálint.

Kiderült az is, hogy a szövegekben túl sok elvont jelentésű főnév szerepel és túl hosszú a mondatok aránya, viszont nagyon kevés az illusztráció. A vizsgálat szerint például a Rómáról szóló ismeretanyagot nagyon sok névvel, földrajzi hellyel, évszámmal és speciális fogalommal magyarázzák, holott a kerettanterv, a nemzeti alaptanterv és az érettségi ilyen követelményeket nem tartalmaz. A miniszter úgy fogalmazott: "Minthogyha egyre bővülő lexikonokat kellene a gyermekeknek megtanulnia ahhoz, hogy ők az életben érvényesüljenek".

Kojanitz László, a Commitment Pedagógiai Intézet főigazgatója arról számolt be, hogy a három éve elkezdődött tankönyvanalízis során megvizsgálták a hetedik, tizenegyedik évfolyamok tankönyveit, valamint a szakiskolák kilencedik évfolyamának könyveit is.  Mint mondta, nagyon sok olyan tankönyv van a piacon, "amely egyszerűen elnéz a gyerekek feje felett (...) és nem vesz tudomást arról, hogy amit tanít, az tartalmilag felfogható-e, és ahogy azt megfogalmazza, az érthető-e". Ennek a hatása az, hogy elidegeníti a tanulástól a gyerekeket és arra szoktatja őket, hogy látszat módon tanuljanak - hangsúlyozta Kojanitz László, hozzátéve, hogy a felsorolt problémák körülbelül a tankönyvek kétharmadára vonatkoznak.

A sajtótájékoztatón az újságíróknak egy teszt segítségével mutatták be, hogy milyen témák szerepelnek a tankönyvekben. Például egy harmadik osztályos olvasókönyvben a következő bonyolult szövegrész található: "Mikor Minósz feleségének félig bika alakú gyereke született, akkor Daidalosz volt az a híres építész, aki a Minotaurosz számára megépítette a híres Krétai Labirintust, és aki
megmutatta Ariadnénak, hogyan találhat ki belőle Thészeusz".