Az elfogultsági indítványt felperesi beavatkozóként az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) jogi képviselője tette, miután a bíróság elutasította a felperes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatallal együtt szakértő bevonására beadott kérelmét.
Furmann Imre az indítvány okaként azt is megjelölte, hogy a bíró már 2002-ben részt vett az üggyel kapcsolatos döntés meghozatalában, amikor is a keresetet elutasító határozat született.
A szakértőnek a bíróság által elutasított bevonását felperes és az EBH jogi képviselője azzal indokolta, hogy vannak ügyek, mint például az orvosi műhibák, amelyekben megalapozott döntés csak szakértői vélemény alapján születhet.
A perben a felperes azt kéri, hogy a jogi úton kötelezzék a jászladányi önkormányzatot a tulajdonában lévő iskolaépület megosztásának megszüntetésére, miután az helyet ad az általuk kifogásolt alapítványi iskolának.
Az alperes jászladányi önkormányzat jogi képviselője azt hangsúlyozta, hogy a testület egy egyszerű vagyoni döntést hozott akkor, amikor a tulajdonában lévő iskolaépület egy részét 10 évre bérbe adta egy alapítványi iskolának. Ezt a döntést igyekszik a felperes közoktatási kérdéssé formálni.
A felperes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal elsőként 2002-ben fordult a bírósághoz, ezt a keresetet első fokon a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, majd 2003-ban jogerősen a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Másodszor Magyar Bálint oktatási miniszter felhívására vitte bíróságra az ügyet, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) Jászladányban megejtett vizsgálatainak megállapításai alapján. Az OKÉV szerint a településen kialakult oktatási helyzet sérti az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményét. A felperes keresetét az első fokon eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2004 júniusában idézés kibocsátása nélkül utasította el, hivatkozva arra, hogy a felek között ebben a tárgyban egyszer már született jogerős végzés. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint viszont új, első fokú eljárás lefolytatása szükséges.
A mostani perben lényegében azt kell mérlegelni, hogy a helyesen járt-e el a bíróság, amikor a korábbi ítéletre hivatkozva, elutasította a keresetet, vagy pedig az új jogcímek vizsgálata alapján ismét érdemben döntést kell-e hozni.
