Gyulai Attila, a Political Capital politikai elemzője azt hangsúlyozta, hogy minden mérés szerint csökken a politikai intézményekbe vetett bizalom, leginkább a pártok és a parlament veszítettek presztízsükből a lakosság körében. Amíg a rendszerváltás után az Országgyűlés a második volt a bizalmi listán, napjainkban az utolsók között szerepel.

Az elemző szerint ugyanakkor az emberek egyre inkább érdeklődnek a politika iránt, ezt mutatja a 2002-es részvételi rekord a voksolásokon, illetve az idei szintén magas választói részvétel az országgyűlési választásokon. Az is mutathatja a magyarok érdeklődését, hogy a legutóbbi voksoláskor Lengyelországban és Szlovákiában is alacsonyabb volt a részvétel, mint Magyarországon.

A szakértő szerint a politika annyira érdekli az embereket, amennyire a politikusok érdekessé szeretnék tenni. Ez a magyarázata annak, hogy főként a választási években válnak különösen érzékennyé az állampolgárok a téma iránt. Tehát a pártok azt el tudják érni, hogy amikor szükségük van rá, mozgósítsák az embereket.

A megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a politika iránti bizalmatlanság egyik legfőbb oka, hogy az emberek csalódtak a politikai elitben, azt várták a rendszerváltástól, hogy a mostaninál jobban beleszólhatnak majd a közügyekbe. Kern Tamás, a Századvég elemzője szerint köztes állapotban van a magyar társadalom: az állampolgárok részesei szeretnének lenni a folyamatoknak, de ezekből az elit kiszorítja őket, érdekli az embereket a politika, de befolyásolni nem tudják. A politológus szerint a jelenlegi helyzet három fő okra vezethető vissza.

Egyrészt a rendszerváltás folyamatából kimaradt a társadalom széles rétege, a folyamat a régi és az új elit kiegyezésére épült. Kulturális vita alakult ki a politikáról, amely így nem a gyakorlati kérdésekről szól, ezt pedig az emberek távolinak érzik a mindennapi életüktől - vélte a szakértő. Kern Tamás szerint a másik probléma, hogy a vezetők nem bizonyítottak az elmúlt tizenhat évben, az emberek így egyfajta úri huncutságnak” tartják a politikát.

Szerepe van a mostani helyzet kialakulásában a Kádár-rendszerből öröklött szocializációnak” is, amely elnyomott minden civil aktivitást – mondta a Századvég szakértője. Szerinte ez is oka annak, hogy az emberek nem élnek például a tiltakozások lehetőségével, pedig így alakítói lehetnének a folyamatoknak.

Debreczeni József szerint az egész kelet-közép-európai térségre jellemző, hogy a diktatúra rossz tapasztalatai tovább élnek a társadalmakban, ebből fakad az általános csalódottság. A politológus szerint ugyanakkor Magyarországon a régió többi országához képest is nagyobb az ilyen jellegű letargia.

A szakértő szerint a kettős lövészárokba rendeződő” harcos politikai élet miatt nem várható a közeljövőben változás. Debreczeni József szerint ugyanis ilyen körülmények között nem épül ki bizalom a politika és az emberek között, ez mindössze a mozgósításra elegendő.

Nem vár jelentős változást Kern Tamás sem. A szakértő szerint habár mind a két oldalon vannak kísérletek arra, hogy a társadalmat bevonják a politikába, például a polgári körökön, vagy a nagygyűléseken keresztül, ezek egyelőre kezdetleges lépések. Kern Tamás azt sem tartja kizártnak, hogy a legvégső esetben egy esetleges elitváltás” oldja majd meg a problémát, ahogy ez megtörtént Cseh-, vagy Lengyelországban. A szakértő szerint erre azonban a következő négy évben kevés esély van.