Az Új Magyarország címet kapó ismertetés szerint a nyáron elfogadott Új Egyensúly Program az adóbevételek 2006–2007. évi jelentős növelésével és az államháztartás kiadásainak csökkentésével biztosította, hogy az államháztartás idei, intézkedések nélküli 11,6 százalékos hiánya 1,5 százalékponttal 10,1 százalékra mérséklődjön.
 
Miközben az adó- és járulékváltozások egy része az egyensúly helyreállítása érdekében széles körben növeli a lakosság, a vállalkozások terheit, jelentős részük már egy új, a közterhekhez való hozzájárulás egyéni felelősségére és kötelességére épülő adófilozófiát tükröz: szélesíti az adóalapot, szűkíti az adófizetés alóli kibújás lehetőségeit, igazságosabbá teszi a közteherviselést.
 
A kiigazítás érdekében hozott adóváltozások 2007-ben összességében mintegy 2 százalékponttal, 38,1 százalékra növelik az adó- és járulékterhek GDP-hez viszonyított arányát, de azok még így is alatta maradnak a 2000., illetve 2001. évi szintnek. 2008-tól ismét megindul az adócentralizació szintjének csökkentése, és 2010-re a 2005. évi szint alá, 37 százalékra mérséklődik.
 
A konvergenciaprogram a hangsúlyt az állami kiadások növekedési ütemének megfékezését szolgáló, a közszolgáltatások szinte valamennyi területét érintő reformokra helyezi. A tartós egyensúlyt jelentő 3 százalék körüli államháztartási hiányt nem a vállalkozások, a lakosság adóterheinek további növelésével, hanem a közpénzeket hatékonyan felhasználó, kevesebbet költő állam megteremtésével kívánja biztosítani.

Az összeállítás ismerteti: 2010-ben az államháztartás jelenleg a GDP 52 százalékát kitevő kiadásai 6,5 százalékponttal 45,5 százalékra mérséklődnek, miközben az államháztartás összes – az adókon túl más, így az EU-tól származó forrásokat is tartalmazó – bevételének a GDP-hez viszonyított aránya a jelenlegi 41,9 százalékról csupán 0,9 százalékponttal, 42,8 százalékra emelkedik.
 
Az egyensúlyjavulás 90 százaléka a kiadások csökkentéséből származik, míg az állam bevételeinek emelkedéséből csupán 10 százalék. Bár az állam összes kiadása még 2009–2010-ben is mintegy 3 százalékkal meghaladja majd a bevételeit, az államadósság finanszírozásával összefüggő kamatterhek nélkül számolva az állam már csak bevételeinél kevesebbet költhet közkiadásokra.
 
Az elkövetkező években a GDP mintegy 4 százalékát teszik ki az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kamatterhek, így ahhoz, hogy az államháztartási hiány 3 százalék körüli szintre mérséklődjön, az állam kamatkiadások nélkül számolt bevételei és kiadásai egyenlegének, az úgynevezett elsődleges egyenlegnek 2008-ban egyensúlyba kell kerülnie, 2009–2010- ben pedig már többletet kell mutatnia.
 
A reálkeresetek 2007–2008-as, együttesen mintegy 5 százalékos csökkenését, a lakossági reáljövedelem és fogyasztás ennél szerényebb mértékű, kevesebb mint 1 százalékos mérséklődését követően 2009-től gyorsuló ütemben emelkedhet a bérek  vásárlóértéke.
 
A benyújtott, 2007.évi költségvetés számos olyan szabályt tartalmaz, amelyek garanciát jelentenek a költségvetés kiadási előirányzatainak betartására: a büdzsében most először 2010-ig részletesen bemutatásra kerültek az államháztartás főbb adatai, pontosan kijelölve az egyes tárcák számára a konvergenciaprogram biztosította kereteket.
 
A konvergenciaprogram megvalósításának garanciájaként a 2007. évi költségvetés törvényi szabályként rögzíti, hogy a 2008–2010-es költségvetést már egyensúlyban lévő, illetve többletet mutató elsődleges egyenleggel kell benyújtani.
 
A költségvetési fegyelem erősítése érdekében a költségvetés négy címen több mint 200 milliárd forintnyi tartalékot képzett és az államháztartás bevételeinek 10 százalékos növekedése mellett a kiadások mindössze 2,7 százalékos növelését engedi meg.
 
A közszolgáltatások személyi-működési kiadásai 2006-ban az államháztartás összes kiadásának 37 százalékát teszik ki, jövőre ez a szám 35 százalékra mérséklődik. Bár a szervezetátalakítással, létszámcsökkentéssel együtt járó kiadáscsökkenés teljes egészében csak a 2008-as költségvetésben fog érvényesülni, az állam, a közszféra egészének működésére már 2007-ben is 144 milliárd forinttal kevesebbet költ, mint az idén.
 
A büdzsében vannak olyan területek, ahol jövőre is növekedni fog az állami hozzájárulás összege. A költségvetés maradéktalanul biztosítja az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések társfinanszírozását, 2007-ben mintegy 630 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg, amiből 465 milliárd forint uniós forrás és 165 milliárd forint a költségvetés által biztosított társfinanszírozás.