HVG

Még szerencse, hogy az eredetileg orvoskamarai továbbképzésnek meghirdetett, majd nagygyűléssé avanzsált múlt heti rendezvény zártkörű volt, mert bizonyára lettek volna még néhányan nemcsak az egészségügy, hanem a társadalom szélesebb rétegeiből is, akik beálltak volna a dupla finanszírozást követelők sorába. Így azonban csak a Nemzeti Sportcsarnokban megjelent 2500-3000 háziorvos adott nyomatékot Éger István kamarai elnök szavainak, aki szerint a praxisok a csőd szélén vannak, egyebek mellett azért, mert 2003 óta nem nőtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott finanszírozásuk, idén januártól pedig egyenesen csökkent. A díjazás elégtelensége oda vezetett, hogy a háziorvosok nem kapják meg azt a fizetést, amely közalkalmazottként járna nekik - nehezményezte a kamarai elnök, jóllehet az alapellátásban dolgozó 6800 doktor 90 százaléka nem állami alkalmazott, hanem magánvállalkozó, s erről a saját háziorvosi praxisát a hét egy napján személyesen, a további négyen helyettesekkel működtető Éger Istvánnak bizonyára vannak személyes tapasztalatai.

Az egészségbiztosítási alapból kifizetett összegek (lásd grafikonunkat a 92. oldalon) a háziorvosok számával elosztva azt mutatják, hogy egy-egy praxisra átlagosan havi 660 ezer forint bevétel jut, ehhez - szintén átlagosan - havi 115 ezer forint ügyeleti díjat lehet hozzászámítani. A HVG rögtönzött felmérése szerint az asszisztenseknek a doktorok általában havi 80 ezer forintnál nem fizetnek többet, ami a közterheivel együtt mintegy 110 ezer forint kiadást jelent a teljes bevételből. Ezzel együtt nincs mit szépíteni a dolgon, a háziorvosok januári díjazása valóban csökkent, ám nem a bejelentkezett páciensek után kapott pénz lett kevesebb, hanem a 2002-től külön jogszabály alapján folyósított eszköz- és ingatlantámogatás szűnt meg, ami tételenként havi 25-25 ezer forinttal is megnövelhette a családorvosi büdzsét.

Aki ingatlan vagy eszköz - például számítógép - vásárlására hitelt vett fel, a kölcsön visszafizetéséig továbbra is jogosult a törlesztéstámogatásra. Amit tehát most súlyos elvonásként élnek meg a háziorvosok, azt korábban szinte nem létező juttatásnak tekintették. Tavaly ugyanis egyebek mellett még azzal érvelve tiltakoztak a háziorvosok a betegellátásra vonatkozó, többlet-adatszolgáltatást előíró kormányrendelet teljesítése ellen, hogy nincsenek megfelelő informatikai eszközeik e feladatok megoldására, hiszen a finanszírozásból nem telik azok megvásárlására. Végül a kiharcolt féléves halasztás után minden orvosnak sikerült prezentálnia a rendeletben meghatározott adatokat - válaszolták a HVG érdeklődésére az OEP finanszírozási főosztályán.

Nyugta. Nem dícsérik © hvg.hu

Arról persze szó nincs, hogy a társadalombiztosítási finanszírozásból nagy lábon meg lehetne élni. Mivel a háziorvosok átlagéletkora 50 év feletti - egyharmaduk elérte a nyugdíjkorhatárt -, sokan bajban vannak, miből fognak megélni, ha nyugalomba vonulnak, hiszen költségtakarékossági meggondolásból csak minimálbér-közeli jövedelmet vettek ki a praxisukból. Mára mindenki számára világossá vált, hogy e gond megoldására szánt, a fideszes egészségügyi miniszter, Gógl Árpád nevéhez fűződő, a háziorvosi praxis működtetését vagyoni joggá tevő intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A praxis "árfolyama" mindenekelőtt a betegkörtől függ, a szegényebb vidékeken lévő háziorvosi vállalkozásokra nehéz vevőt találni, s ha mégis, a lelépési díj korántsem garantálja a gondtalan öregkort. Az OEP adatai szerint egyébként 180-ra tehető a tartósan betöltetlen praxisok száma.

Mindezek alapján nehéz megmondani, hogy a kamara hívó szavára összegyűlt orvosok miért éppen a 100 százalékos, differenciálás nélküli bevételnövelést tűzték zászlajukra, s nem mondjuk a 150 százalékosat. Kollai Balázs, a Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetségének (Maposz) elnöke, az orvoslás minőségbiztosítási rendszerének megszállott harcosa úgy véli, sokadik alkalommal mulasztja el az egészségügyi kormányzat, hogy a többletpénz juttatását többletteljesítményhez kösse. Elmaradt ez a 2002. szeptemberi 50 százalékos béremelésnél, és azóta is más célokra ment el a minőségi ellátást premizálására félretett minisztériumi keret. "Pedig két háziorvos tevékenysége között akár 100 százalék is lehet a különbség a betegek ellátásában, a munka eredményességében" - állítja a Maposz-elnök. A minőség számonkérése felé mozdulna el a minisztérium is, mondta a HVG kérdésére Horváth Ágnes államtitkár, aki egyebek mellett a gyógyszerfelírási szokásokat és a krónikus betegek ellátásának paramétereit tartja jól mérhetőnek - és így premizálhatónak is. A bevezetés időpontjáról azonban nem tudott közelebbit mondani.

A politika sokak tekintetét elhomályosítja: míg a sportcsarnokban a háziorvosok harmada-fele megjelent, ellenszenvéről biztosítva a kormányt és a szaktárcát, a három nappal később a minisztériumban tartott szakmai tájékoztatóra talán néhány tucatnyian voltak kíváncsiak. Pedig a február 15-én debütáló vizitdíj beszedéséről bőségesen lenne mit kérdezni. Kádár Ferenc, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének egyik vezetője a hangos demonstrálásnál célravezetőbbnek tartja a csöndes, szakmai háttérmunkát, amellyel az utolsó pillanatban sikerült 5 milliárd forint többletfinanszírozást szerezni a házi gyermekorvosoknak. Ők ugyanis, ellentétben a felnőtteket gondozó doktorokkal, nem kapnak vizitdíjat.

A minisztérium számításai szerint egy átlagos háziorvosi praxis bevételét havi mintegy 150 ezer forinttal növeli meg a betegektől beszedett, alkalmanként 300 forintos vizitdíj. A tavaly decemberi, az eszköz- és ingatlantámogatást is tartalmazó OEP-finanszírozáshoz viszonyítva ez csupán 100 ezer forintos növekedést jelent. Csakhogy a vizitdíjbevétel az adózás szempontjából nem különbözik az OEP-től származó finanszírozástól, viszont lényegesen elüt a paraszolvenciától. Talán ezért sem mutatnak túl nagy lelkesedést a beszedésre kötelezett háziorvosok, hiszen sokan attól tartanak, hogy a betegek ezentúl a 300 forinttal letudják a szokásos hálát. Ráadásul a vizitdíjjal el kell számolni, jövedelemként történő felhasználása esetén pedig adózni kell utána. Bőven akad adminisztráció is a nyugták kitöltésével, amelyeken egyebek mellett a beteg nevét és taj-számát, valamint a vizsgálat dátumát is szerepeltetni kell.

Sok orvos úgy véli, a vizitdíj beszedése önmagában nem jelent problémát, a gondokat a számtalan kivétel és mentesség okozza (lásd Jogkövetési gyakorlat című írásunkat). Megint mások úgy gondolják, hogy minden pénzügyi tranzakciónak a rendelőn kívül kellene maradnia, s a betegeknek - akár a tömegközlekedésben - a másutt megvett jegyeket kellene csak az orvosnál érvényesíttetniük. Az viszont szinte biztosra vehető, hogy a fizetés és az adminisztráció is könnyebben megoldható a családorvosoknál, mint a szakrendelőkben és a kórházakban, még akkor is, ha az előbbiek átlagosan s havonta 780 beteget fogadnak. Az pedig csak később válik el, hogy az évi több mint 60 millió háziorvos-beteg találkozótól hány páciens kedvét veszi el a vizitdíj.

GÁTI JÚLIA