Tetszett a cikk?

Három és fél millió ember a havi 60 ezer forintos létminimum alatt vagy annak küszöbén él, közülük minden harmadik napi 500-1000 forintból tengődik. Tarthatatlan állapot, ezen változtatni kell, a politikai pártoknak és a civileknek össze kell fogni - hangzott el a Magyar Szociális Fórum pénteki sajtóértekezletén.


© Túry Gergely
Simó Endre a Magyar Szociális Fórum szervezője felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon súlyosbodnak a megélhetési gondok: a költségek emelkedése és az alacsonyan tartott bérek, juttatások egyre több ember és család létét és egészségét veszélyeztetik. A létminimum összegét 2006 óta változatlanul 60.128 forintban tartják nyilván. Ebből az összegből nem biztosítható az alapvető szükségletek kielégítése - szögezte le. A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal ezért felszólítja a kormányt, emelje meg az infláció arányában a 2006 óta változatlan összegben meghatározott létminimum összegét. Emellett olyan új politikát vár, amely változtat az elosztási viszonyokon a rászorulók javára - mondta Simó Endre. Rendszerkorrekcióval és társadalmi összefogással a válság leküzdéséért címmel országos tanácskozást kezdeményeznek, amely az elszegényedő réteg problémáival és azok megoldásával akar foglalkozni.

Simó Endre
A szociális fórum szervezője arról is beszélt, hogy az egytagú nyugdíjas háztartásra számított létminimum összege 54 ezer forint, ennyiből több mint 850 ezren élnek. A 28 ezer 500 forintos nyugdíjminimumban pedig csaknem 280 ezren részesülnek. A szegénység az összes háztartás 28 százalékát érinti, a gyermekes háztartások 41 százalékát, a három vagy több gyermekes családok 60 százalékát.

Az elszegényedési folyamat kísérő jelensége az egészségi állapot idő előtti romlása. Simó Endre a példák között említette, hogy a szegények körében a szívinfarktus aránya háromszor nagyobb, mint a gazdagok körében, és a depressziós megbetegedések is kétszer gyakrabban fordulnak elő a nélkülözőknél. A depresszióban szenvedő szegények közül alig 20 százalékot kezelnek. Ebből egyes politikai és kormánykörök azt a következtetést vonták le, hogy nincs szükség az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre vagy az Addiktológiai Intézetre. Ez teljesen hibás következtetés, ugyanis a súlyosbodó társadalmi torzulásokra új társadalompolitikával kell válaszolni - vélekedett Simó Endre. A megélhetési gondok miatt kialakuló krónikus stressz jelenti a legsúlyosabb veszélyforrást.

A KSH eddigi adataiból nem derül ki, hogy a csaknem egy millió magyarországi alkoholbeteg és két millió dohányos között hányan élnek mélyszegénységben, ezért a Magyar Szociális Fórum vizsgálatot kezdeményez ennek felmérésére – jelentette be Szöőr Anna, az Október 23. Bizottság Alapítvány elnöke

Az újságírók előtt három "tanú" is bemutatkozott, felvázolva, hogy havonta mennyi pénzből gazdálkodhatnak. Egy rokkantnyugdíjas elmondta, hogy az 58.350 forintjából a lakbér, rezsiköltségek és a BKV bérlet megvétele után 7720 forintja marad élelemre, gyógyszerre, ruházkodásra és kultúrára. Hozzátette, hogy az új szabályok szerint szociális segélyre sem jogosult. Egy kétgyermekes családból az édesanya ismertette helyzetüket: összesen 174 ezer forintból és a két gyerek után járó 24 ezer forintos családi pótlékból élnek. Összes fix költségük havonta 132 ezer forint, így négyüknek 66 ezer forintjuk marad ételre, ruházkodásra, tanszerekre és egyéb kiadásokra. A harmadik "tanú" egy négygyermekes apuka volt, aki elmondta, hogy 198 ezer forintból kell havonta kijönniük, ebből 120 ezer elmegy lakbérre és a rezsire. Szociális bérlakásért folyamodtak, de éppen most kapták meg az elutasító határozatot.

hvg.hu/hírszerző

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Világ

Magyarország a 9. a gazdagok gyermekszegénységi listáján

Az Unicef ma hozza nyilvánosságra a gazdag országokban tapasztalt gyermekszegénységről szóló jelentését, amely megállapítja, hogy a szegénységben élő gyermekek aránya 24 OECD-ország közül 17-ben növekedett a 90-es évek eleje óta.

hvg.hu Karrier

A magyaroknak halál, szegénység, betegség jut eszükbe a nyugdíjról

Magyarországon az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt, és a munkavállalók 80 százaléka önként teszi ezt. E kiugró arány a második legmagasabb a vizsgált 26 ország között, ami alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul. Súlyosbítja a hazai helyzetet, hogy a megtakarításokra alkalmas pénzügyi termékek ismerete nagyon hiányos – áll az AXA Retirement Scope nevű, nyugdíj témakörben a GfK csoport által elvégzett nemzetközi felmérésben.