„Meg kell húzni a határt, nehogy rámenjen a fizikális vagy a mentális egészség” – kétszeres paralimpiai bajnokunk a sport mellett egyetemi adjunktusként is igyekszik helytállni

A kétszeres paralimpiai bajnok Ekler Luca sportkarrierje mellett félállásban a Testnevelési Egyetemen adjunktusként dolgozik, az inkluzív sportoktató szakirányú továbbképzés szakfelelőseként és oktatóként igyekszik helytállni, ez azonban számtalan nehézséget rejt magában.

„Az nálam nem működik, hogy odaérek edzésre és minden kikapcs. A pályáról azt hozom magammal, hogy nemcsak a sportban, de most már a munkám területén is a maximumot szeretném nyújtani” – meséli Ekler Luca a Penge podcast legújabb adásában, ahol a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal és Kenyeres András mentáltrénerrel a stresszről, teljesítményszorongásról és ezeknek a kezeléséről beszélgettek. Amint azt Ekler is mondja, az idők során rá kellett jönnie, hogy együtt a kettő nem fog működni, meg kellett találnia az egyensúlyt a munkája és a sport között.

Szerencsétlenségére a versenyek és a vizsgaidőszak gyakran egybecsúszik, de a versenyszezonra igyekszik tehermentesíteni magát.

Beszélhetünk arról, hogy a munka és a tanulás, illetve az élsport megfér-e egymás mellett, de ahhoz, hogy ez működjön, mindenképpen áldozatokat kell hozni. Meg kell húzni a határt, hogy a fizikális vagy a mentális egészségünk nehogy rámenjen. Nekem volt olyan, hogy nagyon túlfeszítettem ezt a határt, mert úgy voltam vele, hogy »most vagyok fiatal, meg tudom csinálni, majd pihenek később«, de nem tudtam, mert kiégtem

– osztja meg tapasztalatait Ekler Luca, akinek meg kellett tanulnia nemet mondani.

„Szerintem ez a legnehezebb, hogy végre eljutsz odáig, hogy nemet mondj, és akkor jönnek utána a másik oldalról a kérdések, hogy »miért mondasz nemet?« Azt gondolom, ha nem tudom visszatölteni magam, egy idő után én sem tudok már miből adni” – teszi hozzá.

Nyitókép: Reviczky Zsolt