Az egyetemi reál szakok létszámát növeli a kormány

A felsőoktatási keretlétszám meghatározásakor a kormány arra törekedett, hogy növelje a természettudományos és a műszaki képzésben részt vevők arányát, illetve csökkentsék a társadalomtudományokat tanulók számát – mondta a 2009-es tanév felsőoktatási keretszámairól hozott szerdai kormánydöntésről az oktatási államtitkár.

  • MTI MTI
Az egyetemi reál szakok létszámát növeli a kormány

Arató Gergely oktatási államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, hogy az államilag finanszírozott helyek ilyen elosztásának a legfontosabb célja a hallgatók választásának befolyásolása volt, hogy a felsőoktatásban növekedjen a műszaki, a természettudományos, az egészségügyi és az informatikai pályát választók száma.

A keretszámok ilyen irányú módosítására a gazdaságból érkező visszajelzések, illetve a lisszaboni kritériumok jelenteknek ösztönzést. A hallgatói keretlétszámot 2007 óta 56 ezer főben határozza meg a kormány, ami az adott évben érettségizők közel 65 százalékával egyenlő számú helyet jelent.

A képzési arányokat ismertetve közölte, hogy a két évvel ezelőttihez képest jelentősen növekedett a műszaki szakokra jelentkezők aránya és érzékelhetően csökkent a bölcsész és a társadalomtudományi képzést választóké.

2007 és 2008 összehasonlításában „már messze nem ennyire kedvező a tendencia”, de várható az, hogy a folyamat folytatódik és a hallgatók is egyre inkább a műszaki és a természettudományos képzéseket választják majd. Évről évre próbálják növelni a természettudományos képzések keretszámait és csökkenteni a társadalomtudományos képzést.

A természettudományos oktatásban a 2008-as 4100 főről jövőre 4200-ra fogják növelni a képzésre felvehető hallgatók számát. Ugyanez a szám a műszaki képzésben 9600-ról 9800-ra fog nőni.

Azokkal a lapinformációkkal kapcsolatban, amelyek szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) a felsőoktatási intézmények szakindítási kérelmeinek döntő többségét nem fogadta el, Arató Gergely azt mondta, hogy a bizottság a felsőoktatás és a munkaerőpiac szereplőiből álló autonóm testület.

Információik szerint a MAB eddig közel négyszáz mesterszakot akkreditált, de az akkreditálás „következő hulláma még előttünk van”. Megjegyezte, ha a bizottság elutasított egy akkreditálást, akkor az adott intézménynek módja van jogorvoslatot kérni vagy újra beterjeszteni az igényét.

Almássy Kornél, az MDF alelnöke elmondta: pártja nevetségesnek tartja, hogy csak 200 fővel növelték meg a műszaki képzésben a keretszámot, hiszen a munkaerőpiacon az álláshirdetések kétharmadában műszaki vagy gazdasági végzettségű diákot keresnek. Az MDF legalább 6-700 fős növelést tartott volna indokoltnak. Az alelnök szerint sajnálatos, hogy a tájékoztató arról nem szólt: a gazdasági, az orvos- és az agrárképzés egyes területein várható-e keretszámemelés.

A Fidesz reagálására, miszerint növelni kellene a felsőoktatásba felvehetők számát, Almássy Kornél kifejtette: nem értenek egyet a növeléssel, hiszen a jelenlegi keretszám – amely alapján az érettségizettek 65 százaléka államilag finanszírozott módon kerülhet be a felsőoktatásba – követi a trendeket és a demográfiai mutatókat nézve is megfelelő.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.