Arató Gergely oktatási államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, hogy az államilag finanszírozott helyek ilyen elosztásának a legfontosabb célja a hallgatók választásának befolyásolása volt, hogy a felsőoktatásban növekedjen a műszaki, a természettudományos, az egészségügyi és az informatikai pályát választók száma.
A keretszámok ilyen irányú módosítására a gazdaságból érkező visszajelzések, illetve a lisszaboni kritériumok jelenteknek ösztönzést. A hallgatói keretlétszámot 2007 óta 56 ezer főben határozza meg a kormány, ami az adott évben érettségizők közel 65 százalékával egyenlő számú helyet jelent.
A képzési arányokat ismertetve közölte, hogy a két évvel ezelőttihez képest jelentősen növekedett a műszaki szakokra jelentkezők aránya és érzékelhetően csökkent a bölcsész és a társadalomtudományi képzést választóké.
2007 és 2008 összehasonlításában „már messze nem ennyire kedvező a tendencia”, de várható az, hogy a folyamat folytatódik és a hallgatók is egyre inkább a műszaki és a természettudományos képzéseket választják majd. Évről évre próbálják növelni a természettudományos képzések keretszámait és csökkenteni a társadalomtudományos képzést.
A természettudományos oktatásban a 2008-as 4100 főről jövőre 4200-ra fogják növelni a képzésre felvehető hallgatók számát. Ugyanez a szám a műszaki képzésben 9600-ról 9800-ra fog nőni.
Azokkal a lapinformációkkal kapcsolatban, amelyek szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) a felsőoktatási intézmények szakindítási kérelmeinek döntő többségét nem fogadta el, Arató Gergely azt mondta, hogy a bizottság a felsőoktatás és a munkaerőpiac szereplőiből álló autonóm testület.
Információik szerint a MAB eddig közel négyszáz mesterszakot akkreditált, de az akkreditálás „következő hulláma még előttünk van”. Megjegyezte, ha a bizottság elutasított egy akkreditálást, akkor az adott intézménynek módja van jogorvoslatot kérni vagy újra beterjeszteni az igényét.
Almássy Kornél, az MDF alelnöke elmondta: pártja nevetségesnek tartja, hogy csak 200 fővel növelték meg a műszaki képzésben a keretszámot, hiszen a munkaerőpiacon az álláshirdetések kétharmadában műszaki vagy gazdasági végzettségű diákot keresnek. Az MDF legalább 6-700 fős növelést tartott volna indokoltnak. Az alelnök szerint sajnálatos, hogy a tájékoztató arról nem szólt: a gazdasági, az orvos- és az agrárképzés egyes területein várható-e keretszámemelés.
A Fidesz reagálására, miszerint növelni kellene a felsőoktatásba felvehetők számát, Almássy Kornél kifejtette: nem értenek egyet a növeléssel, hiszen a jelenlegi keretszám – amely alapján az érettségizettek 65 százaléka államilag finanszírozott módon kerülhet be a felsőoktatásba – követi a trendeket és a demográfiai mutatókat nézve is megfelelő.
