A felsőoktatási keretlétszám meghatározásakor a kormány arra törekedett, hogy növelje a természettudományos és a műszaki képzésben részt vevők arányát, illetve csökkentsék a társadalomtudományokat tanulók számát – mondta a 2009-es tanév felsőoktatási keretszámairól hozott szerdai kormánydöntésről az oktatási államtitkár.
Arató Gergely oktatási államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, hogy az államilag finanszírozott helyek ilyen elosztásának a legfontosabb célja a hallgatók választásának befolyásolása volt, hogy a felsőoktatásban növekedjen a műszaki, a természettudományos, az egészségügyi és az informatikai pályát választók száma.
A keretszámok ilyen irányú módosítására a gazdaságból érkező visszajelzések, illetve a lisszaboni kritériumok jelenteknek ösztönzést. A hallgatói keretlétszámot 2007 óta 56 ezer főben határozza meg a kormány, ami az adott évben érettségizők közel 65 százalékával egyenlő számú helyet jelent.
A képzési arányokat ismertetve közölte, hogy a két évvel ezelőttihez képest jelentősen növekedett a műszaki szakokra jelentkezők aránya és érzékelhetően csökkent a bölcsész és a társadalomtudományi képzést választóké.
2007 és 2008 összehasonlításában „már messze nem ennyire kedvező a tendencia”, de várható az, hogy a folyamat folytatódik és a hallgatók is egyre inkább a műszaki és a természettudományos képzéseket választják majd. Évről évre próbálják növelni a természettudományos képzések keretszámait és csökkenteni a társadalomtudományos képzést.
A természettudományos oktatásban a 2008-as 4100 főről jövőre 4200-ra fogják növelni a képzésre felvehető hallgatók számát. Ugyanez a szám a műszaki képzésben 9600-ról 9800-ra fog nőni.
Azokkal a lapinformációkkal kapcsolatban, amelyek szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) a felsőoktatási intézmények szakindítási kérelmeinek döntő többségét nem fogadta el, Arató Gergely azt mondta, hogy a bizottság a felsőoktatás és a munkaerőpiac szereplőiből álló autonóm testület.
Információik szerint a MAB eddig közel négyszáz mesterszakot akkreditált, de az akkreditálás „következő hulláma még előttünk van”. Megjegyezte, ha a bizottság elutasított egy akkreditálást, akkor az adott intézménynek módja van jogorvoslatot kérni vagy újra beterjeszteni az igényét.
Almássy Kornél, az MDF alelnöke elmondta: pártja nevetségesnek tartja, hogy csak 200 fővel növelték meg a műszaki képzésben a keretszámot, hiszen a munkaerőpiacon az álláshirdetések kétharmadában műszaki vagy gazdasági végzettségű diákot keresnek. Az MDF legalább 6-700 fős növelést tartott volna indokoltnak. Az alelnök szerint sajnálatos, hogy a tájékoztató arról nem szólt: a gazdasági, az orvos- és az agrárképzés egyes területein várható-e keretszámemelés.
A Fidesz reagálására, miszerint növelni kellene a felsőoktatásba felvehetők számát, Almássy Kornél kifejtette: nem értenek egyet a növeléssel, hiszen a jelenlegi keretszám – amely alapján az érettségizettek 65 százaléka államilag finanszírozott módon kerülhet be a felsőoktatásba – követi a trendeket és a demográfiai mutatókat nézve is megfelelő.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések.
Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen. Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
