A hat képzési terület (agrár-, informatikai, katonai, műszaki, egészség-, valamint hittudományi) 2005-ben már az új szisztéma szerint indított 34 alapszakának végzőseit azonban még csak az előszele csapta meg az elhelyezkedési kényszernek. Túlnyomó többségük ugyanis szakmai gyakorlatra indul, ami félévnyi haladékot ad a döntéshez – de akár meg is könnyítheti azt, hiszen a gyakorlat helyszíne jó esetben a munkahelyükké is válhat.
Dönteni azért is nehéz, mert jócskán megtépázta néhány patinás nagy egyetem nimbuszát az akkreditációs testület, amikor a tavasszal egyre-másra dobta vissza a mesterképzés indítására beadott pályázataikat. Az igazi vérfürdő a tudományegyetemek nyelvi-nyelvtanári szakjain zajlott. A bizottság nem támogatta egyebek mellett a Szegedi Tudományegyetem anglisztikai és angoltanári mesterképzését, a Debreceni Egyetem francia szakát, továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az angoltanári, továbbá a francia, az olasz, a portugál, a román és az újgörög specializált képzést.
A cikket teljes egészében elolvashatja a legfrissebb HVG-ben, amely most külön mellékletet szentel a felsőoktatásnak s a bachelorképzésnek.
