szerző:
Benkő Eszter

A tettek mezejére lép a VÉSZ. Az építőipari vállalkozók érdekeit képviselő szövetség türelmi ideje október 15-én lejár. A hónap második felében kíméletlen bontási akciókba kezdenek azoknál a cégeknél, amelyek a szövetség szárnyai alá tartozó vállalkozóknak tartoznak.

„Tisztelt Lakók! Kérjük ne vigyék be a házba értékeiket, mert a tetőt lebontottuk”. Enyhén szólva kellemetlen, amikor frissen épült lakóházunk ajtajában ez a felirat fogad. A felhívás  a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) irodájának falán a kezdetekre emlékeztet; amikor egy ingatlanprojekt egyik alvállalkozójánál végképp betelt a pohár. Éliás Ádám, mint a Tető-szféra Kft. ügyvezetője kiegyenlítetlen számlája miatt a bontás mellett döntött. Saját munkája gyümölcsének esett neki csákánnyal. Még aznap délután sikerült megegyezni az építkezés beruházójával, követelését maradéktalanul kifizették. Ennek már lassan egy éve, az eset követendő példa lett.

A VÉSZ feketelistája

Foodex 2003 Kft.
Monument Montázs Beruházó és Építőipari Kft.
Vincze és Társa Kft.
Szemlőhegy 2003 Ingatlanforg. És Építőipari Kft.
ENGEL Beruházási Kft. (a cég egyik kivitelezője az az Archivent Kft., kinek tevékenységéről szeptember 23-ai cikkünkben beszámoltunk)Perzsé-Bau Kft.
Bau-Vip Kft.
Entazisz Építési és Fővállalkozói Kft. Budapest Ingatlan
Diagonál Építő Kft.
Generál Mayer Kft.
Globál Építőipari Kft. (Győr)

Az úgynevezett „csákányos adósságbehajtás” lassan bevett gyakorlat az alvállalkozók körében. A java azonban még csak most jön. Az idén tavasszal megalakult VÉSZ jelenleg 41 tagjának érdekeit képviseli azokban a vitás elszámolási ügyekben, ahol a fővállalkozókkal vagy a beruházóval nem tudnak megegyezni. A szövetség azt ígéri, október 15-e után nincs kegyelem, indul a bontási szezon. A hónap közepéig tart ugyanis a szövetség által megszabott türelmi idő. Mintegy tizenöt fővállalkozó vagy beruházó kapta meg október 1-jén az utolsó felszólítást. Azok, akikkel e hét szerdáig nem sikerül megegyezniük, biztosan számíthatnak a VÉSZ „baráti látogatására”. A kiegyenlítetlen számlák összértéke megközelíti a 200 millió forintot. Mint azt Éliás Ádám, a szövetség elnöke lapunknak elmondta, a felszólított cégek körülbelül egyharmada már jelezte, hogy hajlandóak elszámolni az alvállalkozókkal.

Éliás Ádám azt mondja, a bontással egybekötött demonstráció a végső megoldás. Elsősorban a békés megegyezésre törekednének, ám a szép szó kevés esetben vezet kézzel fogható eredményre. Mint mondja, azért van szükség drasztikus fellépésre, mert nincs más eszköz a kezükben, a jog nem védi kellő mértékben az érdekeiket.

Míg egy kiló almánál vagy egy autónál pontosan megállapítható, hogy mikor kinek a tulajdona, ugyanez a beépített építőanyagok esetén már korántsem egyértelmű. Álláspontja szerint a ki nem fizetett anyagok, építőelemek logikusan mindaddig az alvállalkozó tulajdonát kellene, hogy képezzék, míg annak ellenértékét meg nem kapták. Ily módon, ha a megrendelő nem fizet, az alvállalkozó elméletben saját tulajdonát bontja le és viszi el egy-egy akció során.

Korábbi akció. A pórul járt vállalkozó elviszi a kifizetetlen ajtókat.
© MTI
A jog azonban ezt másképp látja. Ha az alvállalkozó számláját a megrendelő (a generálkivitelező vagy a beruházó) befogadta, és azon a vállalkozó nem kötötte ki a tulajdonjog fenntartását, a beépített anyag már az építtető tulajdona – mondja a hvg.hu-nak Dr. Géczi Beatrix, ingatlanjogász. Így, aki azt kiszereli és eltulajdonítja, rongálást és lopást követ el. Más kérdés, hogy a ki nem fizetett anyagok egy jogi vita tárgyát képezhetik, melyben az igazát az alvállalkozó a bíróságon, peres eljárás keretében bizonyíthatja (ha van hozzá türelme). A tartozás önmagában nem bűn, de ha az is volna, a „csákányos adósságbehajtás” önhatalmú bíráskodás.

Nem hagyható figyelmen kívül a lakó szempontja sem, hiszen ő jóhiszeműen jár el, amikor megvásárolja új lakását, és mit sem sejt az alvállalkozó és a megrendelő közötti anyagi vitáról. Az építtető esetében ugyanakkor felmerül a rosszhiszeműség, ha az értékesítéskor tisztában van vele, hogy nem fogja teljesíteni az alvállalkozó jogos követelését. A szenvedő fél a lakó, az alvállalkozó pénz híján akár a  lakáshoz tartozó ajtókat is elviheti. Éliás Ádám ezzel kapcsolatban lapunknak kifejtette, hogy bontásaik nem érintik azokat a helyiségeket, amik a lakók közvetlen élettere, azokban az épületekben, ahol emberek tartózkodnak, maximum jelképesen bontanak. Ott viszont, ahol egy szimpla építési terület a bontás tárgya – ígérete szerint – „kő kövön nem marad”.

Kerül, amibe kerül (Oldaltörés)

Szemet -  szemért
A VÉSZ egyik tagját megrendelője a szerb maffiához fűződő kapcsolataival fenyegette, így próbálta rábírni arra, hogy álljon el követelésétől. A szövetség képviselői a hír hallatán tudatták a megrendelővel, hogy amennyiben vállalkozótársuknak vagy annak családjának baja esik, nem keresik az elkövetőt, közvetlenül őt fogják felelősségre vonni. A megrendelő rövid időn belül egyezséget kötött alvállalkozójával.
A közelmúltban először a Béke Liget lakóparkban tartott bontással egybekötött demonstrációt a VÉSZ. Az akció csupán figyelemfelkeltés volt a kivitelező Archivent Kft. és a beruházó Engel Group számára. A szövetég tagjai, a projekt egyik károsultja, az EGH Kft. néhány nyílászáróját szerelték ki és vitték el. Szegeden, egy másik, néhány hete szervezett akciónál pedig a Fehér T. és Társa Kft. fizetési morálját igyekezett javítani az érdekvédelmi tömörülés. Mivel az ügyvezető a felszólítás ellenére nem ürítette ki székházát, a szövetség családi háza kerítésén hagyta ott „kéznyomát”. Éliás szerint mivel a megrendelő privát ingatlanjait abból a profitból építi, ami a ki nem fizetett alvállalkozói számlák miatt a zsebében marad, így elvben „jogosan” járnak el, ha ott bontanak. Bár az okfejtés logikusnak tűnhet, ettől a bontás még jogsértés marad.

Mindez nem tántorítja el a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségét attól, hogy folytassa az akciósorozatot. Éliás Ádám igen határozott, mikor azt mondja, addig csinálják, míg el nem érik céljaikat, kerül, amibe kerül. Az egyik legfontosabb törekvésük, hogy kikényszerítsék a szerintük elengedhetetlen jogszabályváltozást.

Október elején négy petíciót fogalmaztak meg, melyeket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, a Pénzügyminisztériumhoz, az Országgyűléshez és a Köztársasági Elnökhöz címeztek. Ezekben többek között egy Szlovákiában már működő jogi megoldás bevezetését kezdeményezik.

A követendő példa szerint egy-egy ingatlan építtetője csak akkor kaphatna használatbavételi engedélyt, ha büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik róla, hogy az épületen dolgozó valamennyi vállalkozó számláját kiegyenlítette. E jogi gyakorlat hazai alkalmazása érdekazonosságot teremtene, így kiküszöbölhetővé válna a lánctartozás, hiszen mind a beruházó, mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozók a korrekt, gyors együttműködésben lennének motiváltak.

Egy másik felvetés az építőipari kivitelezési árak minimumát szabályozná. Ez kizárná annak lehetőségét, hogy a beruházó és a fővállalkozó olyan irreálisan alacsony árban állapodjon meg, amiből borítékolhatóan lehetetlen minden munkafolyamatot megfinanszírozni.

Éliás Ádám azt mondja, a szövetség fő feladata nem az adósságbehajtás volna, hanem a szakma fejlesztése. Egyelőre azonban csak a napi „tűzoltásra” van kapacitásuk. Tevékenységük kimerül abban, hogy a túlélésben segítsék tagjaikat, azaz megmentsék őket a csődtől. Holott az ágazat szereplőinek nem a körbetartozás az egyetlen súlyos problémája. A pénzügyminisztériumhoz benyújtott petíciójában a VÉSZ az adórendszer gyökeres átalakítását is kezdeményezte, ellenkező esetben országos adóbojkottot hirdetnek. A minisztérium a hvg.hu megkeresésére úgy reagált, dolgoznak azon, hogy az ágazat gondjaira mielőbb megoldást találjanak.

A szövetség első embere szerint az építőiparban kialakult viszonyok tarthatatlan helyzetét mutatja az is, hogy egyre több a krimibe illő eset. Két olyan ügyről is tudnak, amikor a jogosnak vélt jussát követelő alvállalkozót a megrendelő azzal fenyegette, hogy alvilági szereplők közreműködésével az életére tör. Éliás Ádám szerint a VÉSZ minden eszközzel megvédi tagjait, igaz ők elsősorban érdekvédelmi tömörülés, nem pedig életvédelmi.

A bontási akciókról a hvg.hu folyamatosan beszámol.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Vélemény

Csődhullám fenyegeti az építőipart

A törvényhozás oldaláról érkezett egy pofon az építőiparnak –a 2008. január 1-jén életbe lépett fordított áfa-szabályozással. Ez összeomláshoz vezethet az építőiparban, számos vállalkozás fog beleesni a várható felszámolási hullámba.

Ambrus Attila: Azoknak, akikre ráfogtam a fegyvert, életük végéig rossz emléke lesz rólam

Ambrus Attila: Azoknak, akikre ráfogtam a fegyvert, életük végéig rossz emléke lesz rólam

A Balaton körbebiciklizése egy látássérült embernek is hatalmas élmény

A Balaton körbebiciklizése egy látássérült embernek is hatalmas élmény

Tibi atya az egyik legnagyobb vesztese a Facebookon zajló különös eseményeknek

Tibi atya az egyik legnagyobb vesztese a Facebookon zajló különös eseményeknek

Indiában már 78-an meghaltak az extrém meleg miatt

Indiában már 78-an meghaltak az extrém meleg miatt

Máris szabadon engedték Michel Platinit

Máris szabadon engedték Michel Platinit

Megszűnhet az idő egy norvég szigeten

Megszűnhet az idő egy norvég szigeten