szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szerint egyre gyakoribb, hogy visszaélnek az intervenciós gabonakészletekkel; az NBH az elmúlt évi tevékenységét összefoglaló évkönyvben külön fejezetben foglalkozik az intervenciós gabonakészletekkel kapcsolatos visszaélésekkel.

Emlékeztetnek rá: az Európai Unió a közös agrárpolitika részeként meghatározta a gabonaintervencióra vonatkozó alapelveket. A készletekről az intervenciós tárolásért az EU részéről felelő nemzeti kifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) számítógépes nyilvántartást vezet.

Az NBH szerint Magyarországon jellemzően a gabona tárolása és értékesítése kapcsán követnek el visszaéléseket. Felidéznek egy esetet tavalyról, amikor egy intervenciós tárolást végző gazdasági társaság több telephelyén az MVH ellenőrei nagymértékű készlethiányt észleltek, a cég ugyanakkor szalmabálákat helyezett be, hogy a mennyiség többnek tűnjön és a revizorokat megtévessze.

Az NBH szerint több jellemző elkövetési mód van: az egyik, amikor a raktározó a nála felhalmozott gabona egy részét eladja, majd – különféle módszerekkel – igazolni próbálja, hogy az eredeti mennyiség továbbra is a tárolási helyen van. Ezt a módszert jellemzően ott alkalmazzák, ahol az MVH ellenőrei ritkábban járnak (sőt, gyakran megakadályozzák a revizorok bejutását a helyszínre), és hosszabb ideig csak a havi és éves jelentésekben feltüntetettek alapján kapja a raktározó az őt akkor már meg nem illető raktározási díjat.

Erre épül, de ennél kifinomultabb megoldás, amikor a betárolt jó minőségű gabonáról a bértároló a hatóságnak azt jelenti, hogy megromlott. Ezután a hatóság, azaz az unió engedélye nélkül értékesíti a jó minőségű gabonát 55-60 ezer forintos áron, majd megfizeti a hatóságnak az eredeti betározási érték szorzóval növelt árát, ami legfeljebb 40 ezer forint/tonna, de még így is tonnánként 15-20 ezer forintos nyereségre tehet szert.

Az is jellemző módszer, amikor a tárolóban „ismeretlen okok miatt” tűz üt ki, a raktározó jelenti a korábban jogszerűtlen módon értékesített gabona megsemmisülését, majd megtéríti a hatóságnak az eredeti betározási érték szorzóval növelt árát. Az NBH szerint több esetben szándékos gyújtogatás állt a tűzesetek hátterében.

Az intervenciós készletek tárolása és értékesítése során felmerült szabálytalanságokkal kapcsolatban az NBH hangsúlyozta: „a világpiaci gabona-árfolyamváltozások kapcsán realizálható extraprofit nem csak bűnözők számára jelenthet vonzerőt, olyan gazdasági társaságok vezetői is értékesítették az MVH (illetve az unió) engedélye nélkül a tárolóikban lévő gabonát, akiknek egyébként szándékában állt az értéknövelt, 105 százalékos intervenciós ár megfizetése”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!