A Népszabadság információi szerint ugyancsak szerdán kezdik el postázni az elmúlt évtizedek legnagyobb sikkasztási ügyében a vádlottak és védőik részére a fellebbezéseket.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Czine Ágnes, a táblabíróság büntetőjogi kollégiumvezetője azt mondta: másodfokon tavasszal hozhat ítéletet a bíróság az ügyben.
A bíróság egyik napilapnak sem adott tájékoztatást az ügyészség fellebbezéséről. Korábban az MTI érdeklődésére a Fővárosi Fellebviteli Főügyészség sem adott erről tájékoztatást. A Magyar Televízió Híradója hétfőn arról számolt be, hogy az elsőfokú ítélet részbeni hatályon kívül helyezését indítványozta a vádhatóság, a Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet információi szerint viszont a teljes ítéletet hatályon kívül helyezését kérik.
A Népszava szerdai számában arról írt, ha a bíróság a teljes hatályon kívül helyezés mellett dönt, elvileg meg kell szüntetni a nem jogerősen elítéltekkel szembeni kényszerintézkedést. Ez azt jelentené, hogy tavasszal Kulcsár Attila szabadlábra kerülhetne.
A 2003-ban kipattant brókerbotrány kapcsán 2006 májusában kezdődött el a büntetőper, amelyben 2008 augusztusában a Fővárosi Bíróság első fokon, sikkasztás miatt nyolc év börtönre ítélte Kulcsár Attilát, további hat vádlottra szintén letöltendő, nyolcra felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, két embert pedig felmentett.
Ma jelölik ki a Kulcsár-per másodfokú tanácsát
A Fővárosi Ítélőtáblán ma jelölik ki a brókerbotrány ügyében a másodfokú eljárás bírói tanácsát - írta szerdai számában a Népszabadság és a Magyar Nemzet.

Satufékezett az autógyártás, továbbra is padlón a magyar ipar
Beindult a bolti forgalom, többet vásárolunk, mint tavaly
Tényleg megállapodást köt a magyar kormány a világ egyik legkorruptabb diktatúrájával
Egy hallgató arról osztott meg képet, hogy az NKE gólyatáborában szexért is jár pont – az egyetem hazaküldte és mélyreható vizsgálatot rendelt el
Így fog Putyin beavatkozni a magyar választásba - Takácsy Dorka és Németh András a Fülkében
Nyelvében él az MI – válasz a HVG cikkére
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.