A közlemény szerint a légszennyezettségi szint további romlásának megelőzése érdekében - a Fővárosi Közgyűlés rendeletének megfelelően - Tarlós István főpolgármester a lakosságot és a légszennyezőket önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kéri fel.

Ez jelenti a rendszámtáblán fekete és piros színű hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek használatának szüneteltetését, a közösségi közlekedés választását a gépkocsik helyett, a gépjárművek alapjárati üzemeltetésének mellőzését, a fűtésnél pedig, ahol lehet a gázfűtés választását.

A közlemény szerint a kisméretű szálló por (PM10) egy napra számított átlaga 2010. december 29-én és 2010. december 30-án a város négy-négy mérőpontján érte el és haladta meg a tájékoztatási küszöbértéket (75 µg/m3). Ezek a pontok csütörtökön a Teleki téren, a Honvéd telepen, Budatétényen és a Kőrakásparknál voltak.

A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelenthet a lakosság egyes különösen érzékeny (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek) csoportjaira.

A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag mennyiségének fokozatos növekedése először az egészségügyi határértéket, súlyosabb - már rendkívüli légszennyezettségi - helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg.

A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermekek, idősek, betegek) kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást - javasolja a főpolgármesteri hivatal.

Budapest esetében - a környezetvédelmi hatóság adatai alapján - az inkább közlekedési eredetű szállópor-kibocsátás több mint 75 százaléka a gépjárműforgalom következménye. A közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyezettséget is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb  mértékben fejti ki káros hatásait. Az ipari kibocsátás (például erőművek, szolgáltatások) részaránya mintegy 10 százalék, továbbá a lakosság egyedi fűtéskibocsátása is gyakorlatilag mintegy 10 százalékot eredményez.