Klauzál Gábor egész alakos szobra a XXII. kerületben áll majd a művelődési ház előtt, az 1848-ban az első felelős magyar kormányban földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri posztot  betöltő politikus ugyanis életének utolsó másfél évtizedét Budatétényben töltötte. A fővárosi önkormányzatot a Klauzál Gábor Társaság kereste meg a szobor megvalósításához szükséges pénzügyi támogatásért.

A szobrot Benedek György szobrászművész készítheti el, aki meghívásos pályázaton nyerte el a lehetőséget. A kompozíció létrehozása 7,5 millió forintba kerül, ebből 5 millió forintot a XXII. kerületi önkormányzat áll. A Fővárosi Közgyűlés határozata szerint a főváros egymillió forint támogatást biztosít a költségvetés kulturális keret céltartalékának terhére.

Az oktatásért és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes azt javasolta, hogy ismét álljon Móricz Zsigmond-szobor a XI. kerületi Móricz Zsigmond körtéren. A Villányi úti oldalon 2004-ben elhelyeztek egy egész alakos szobrot az író tiszteletére, de a négyes metró építése, illetve a Villányi úti és Fehérvári úti villamospálya összekapcsolása miatt 2008-ban ideiglenes elbontották.

A Varga Imre szobrászművész által készített szobrot a metróberuházással összefüggő felszíni rendezés kapcsán állítják vissza a beruházás költségvetésének terhére. A szobrot várhatóan a tér Fehérvári úti oldalán helyezik el.

A Halas fiú című szobor a XI. kerületi Ulászló utcából költözhet a Feneketlen-tó környékére. A szobrot 1961-ben állították. Csomós Miklós indoklása szerint a környezet mára sokat változott, a művet például teljesen eltakarja egy fa. A kompozíció áthelyezését az alkotóművész Dabóczi Mihály családja kezdeményezte.

A testület szeptemberre halasztotta annak az LMP-s javaslatnak a tárgyalását, miszerint közterületet nevezzenek el Budapesten Bibó Istvánról (1911-1979), akit a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójaként tartanak számon.