Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke szerint a jövő évi költségvetésük - ha a jelenleg tervek nem változnak - nagy valószínűséggel nem teszi lehetővé, hogy jövőre az ország mind a négy, turisztikailag frekventált tavánál, a kívánatos időszakban üzemelhessenek a viharjelző rendszerek. Dunkel Zoltán erről pénteken, az ország tavainál április 1-től október 31-ig működő, szezonális viharjelző szolgáltatás befejezése alkalmából rendezett, rendhagyó sajtótájékoztatón beszélt Balatonföldváron. 

A szakember kifejtette: a jövő évi költségvetési tervek szerint az OMSZ állami támogatása 320 millió forinttal csökkenne, ami 46 százalékos elvonást jelent a tavalyi, zárolások előtti támogatáshoz képest. A saját bevételt is beleértve ez 18 százalékos forráscsökkenést mutat. Az újabb elvonások a meteorológiai előrejelzésben azt eredményezhetik, hogy az uniós támogatással megvalósított csúcstechnológia működtetése veszélybe kerülhet. 

Dunkel Zoltán összességében jónak értékelte az idei viharjelző szolgáltatást, amely lehetővé tette több tömegrendezvény megfelelő biztosítását, és több helyről vált észlelhetővé a korábbiaknál pontosabb riasztás. Kitért arra: az idén a Balatonnál 13-szor volt óránkénti 90 kilométeresnél erősebb szél, ami jól mutatja az előrejelzések fontosságát. Közlése szerint ezen a nyáron a Balatonnál a legerősebb, óránkénti 117 kilométeres szélerősséget Fonyódon mérték, a legmelegebb hőmérsékletet, 36,8 Celsius-fokot pedig Keszthelyen. A tó vízszintje a tavalyi, hosszú évek óta a legcsapadékosabb évet követő idei, rendkívül száraz szezon miatt 45 centimétert apadt. 

"Mivel a megfelelő viharjelzés életet menthet, a szolgálat mindent el fog követni, hogy a rendelkezésére álló humán és pénzügyi forrásból az ideihez hasonló szolgáltatást biztosítson jövőre is" - mondta a szakember. A sajtótájékoztató keretében a katasztrófavédelem és öt civil mentőszervezet összefogásával a közelmúltban megalakult Somogy Mentőcsoport mentési gyakorlatokat mutatott be a földvári löszfalnál és a Balaton vizén. 

Tollár Tibor, az országos katasztrófavédelem helyettes vezetője beszámolt arról, hogy a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően már működik viharjelző rendszer a Balaton és a Velencei-tó mellett a Tisza-tavon és a Fertő-tavon is. Beszélt a tavak viharjelzőrendszerrel való teljes lefedettségét biztosító új fejlesztési tervekről, továbbá az energiatakarékos, kevésbé zavaró, de nagyobb láthatóságot biztosító sikeres ledeslámpa-kísérletekről; a jövőben ilyenekre szeretnék kicserélni a viharjelző állomások lámpatestjeit.

A résztvevők tájékoztatást kaptak arról is, hogy a balatoni vízi rendészet munkatársai az idén 152 alkalommal végeztek mentést, összesen 400 embert mentettek ki a vízből. Ebben az évben eddig 10 ember fulladt bele a tóba, kétszer annyi, mint tavaly. Egyetlen olyan, halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amelynek oka az elmaradt vagy a későn kiadott viharjelzés lett volna.