szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ellentét alakult ki a Fidesz és a KDNP képviselője között az 50 órás közösségi munkáról a köznevelési törvényjavaslat keddi vitájában, a fideszes Pósán László ugyanis közölte: nem támogatja, hogy a közösségi szolgálatot az érettségi előfeltételeként határozzák meg.

Vita alakult ki a fideszes Pósán László és a KDNP-s Michl József között a javaslat azon rendelkezéséről, amely szerint az érettségi előfeltételeként 50 órás közösségi szolgálatot kellene teljesíteni. Pósán László szerint ez több problémát is felvet: mivel kiskorú gyermekekről van szó, a munkavégzés jogszerű kötelezővé tétele szülői engedély nélkül nehezen elképzelhető. Továbbá - folytatta - kérdés, hogy ha a gyermek kilép az iskola épületéből, ki vállalja érte a felelősséget.

Problémának nevezte azt is, hogy nem minden településen megoldható, hogy a közösségi szolgálat a gyermekek életkorához igazodóan ténylegesen is elvégezhető legyen. Pósán László a közösségi szolgálat esetében az önkéntességet támogatná. "Az érettségi bizonyos szakmai, szaktárgyi tudásnak a számonkérése. Ehhez mi köze van annak, hogy milyen közösségi szolgálatot lát el valaki? Ez körülbelül az a műfaj, mintha azt mondanánk, hogy az kap zongora- vagy csellista bizonyítványt, aki egyébként előtte a 12 perces Cooper-futást teljesíti" - mondta.

Michl József erre úgy reagált, hogy szerinte a települések mindegyike biztosítani tudja a közösségi szolgálatot. Példaként említette a szociális alapellátó intézményeket és az idősek gondozását, amelyek keretében - bárhol az országban - elvégezhető lenne a közösségi munka. Hozzátette, nem egyszerre kellene elvégezniük a fiataloknak ezt a munkát, hanem akár négy évre elosztva.

Cseresnyés Péter (Fidesz) a szakfelügyeleti rendszer tervezett visszaállítását dicsérte, szerinte ugyanis a szakfelügyelők az egységes követelményrendszer biztosítékai lennének és segítői a pedagógusoknak. Üdvözölte a szaktanácsadói rendszer visszaállítását is. Frakciótársa, Mágori Józsefné a 16 éves tankötelezettségi korhatárral kapcsolatban azt mondta: "ez arról szól, aki nem hajlandó tanulni, aki zavarja az órát, aki nem készül, aki lóg, aki iszik, cigarettázik, kábítószerezik". Azt mondta, "itt van Hoffmann Rózsa nekünk, aki bevállalta azt, hogy (...) minden gáncsoskodás ellenére elkészítette ezt a törvényt".

Sós Tamás (MSZP) a vitában arról beszélt, hogy a köznevelési törvénnyel sérül az önkormányzatiság elve, hiszen a javaslat szerint helyi szinten nem tudnak majd  beleszólni, ki legyen az iskolaigazgató, vagy hogyan működjön az iskola, hanem ezt Budapestről fogják megmondani. Szerinte a kormány a törvénnyel azoknak kedvez, akik meg tudják fizetni a különórákat. Úgy vélte, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása nagy károkat fog okozni.

Frakciótársa, Tóth József is úgy vélte, a köznevelési törvényjavaslatnak helytelen a filozófiája, mert az üzeni, hogy a közoktatás nem helyi közügy. Mint mondta, az önkormányzatiság egyik legfontosabb alapelve az, hogy a dolgok helyben, az érintettekhez minél közelebb valósulnak meg, a centralizáció pedig az iskolák sokszínűségét sodorja veszélybe. Az önkormányzatok többsége jó gazdája volt az iskoláknak - jelentette ki.

Pálffy István (KDNP) Trefort Ágoston és Klebelsberg Kunó oktatási koncepciója és a mostani köznevelési törvény közötti párhuzamosságokra hívta fel a figyelmet. Szerinte kísértetiesen összecseng a mai folyamatokkal, ahogyan Klebelsberg Kunó, egykori közoktatási miniszter oktatási koncepcióját annak idején fogadták, hiszen az ő politikáját a korabeli baloldal, jobboldal és liberális ellenzék is vitatta, ahogyan a mostani köznevelési vitában is bizonyos fideszes, MSZP-s, LMP-s hangokat hallanak a javaslattal szemben.

Pálffy István arról is beszélt, hogy Trefort Ágoston egyesítette a képzést, és a színvonal javítása érdekében átszervezte a tanvizsgáló bizottságokat, elrendelte a módszertani értekezletek tartását, ma pedig a minőség biztosítása érdekében ugyanezekről a dolgokról rendelkezik a törvénytervezet korszerű formában.

Szilágyi György, a Jobbik képviselője azt mondta: felemás érzési vannak a Jobbiknak a mindennapi testnevelésóra bevezetése kapcsán, hiszen egyrészt örülnek, hogy benne van törvényjavaslatban a heti öt kötelező testnevelésóra, de ebből ki lehet váltani műveltségterületi oktatással, amit nem tudni, pontosan mire vonatkozhat. Másrészt, a versenyszerűen vagy amatőr szinten sportolók felmentést kaphatnak a testnevelésórák alól, ami sok visszaélésre adhat lehetőséget, mert az iskolák nyilván nem fogják ellenőrizni, hogy a gyerekek valóban járnak-e edzésre vagy sem.

Kovács Tibor, az MSZP politikusa azt mondta, a pedagógusokat éri a legnagyobb csalódás ezzel a törvényjavaslattal, mert elhitték, amit a Fidesz ígért a kampányban. Most viszont 10 ezer pedagógust bocsátanak el, arról pedig egy szót sem szól a kormány, hogy a pedagógus-életpályamodellre honnan lesz egy fillér is - tette hozzá. A szocialista képviselő azt kérdezte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól, hogy járt-e már borsodi és szabolcsi falvakban, ahol az óvodáztatásnak a minimumfeltételei sem adottak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!