Mást jelent a Jobbik nyugaton, mint keleten
Harmadik elnökét koptatja fél év alatt a Jobbik szombathelyi alapszervezete; a helyi csoportot hol felfüggesztették, hol feloszlatták. A konfliktus a párt városi képviselője körül alakult ki – az okokat igyekeztünk feltárni.
A nyugati végeken teljesen mást jelent a Jobbik, mint keleten: Vasban nem volt példa Magyar Gárda-felvonulásra, a párt konszolidáltan politizál. A 2010-es választásokon egy képviselőt küldhetett a Parlamentbe (Bana Tibor), egyet-egyet a megyei (Rába Kálmán) és a szombathelyi közgyűlésbe (Balassa Péter) – valamennyien listáról szereztek mandátumot. Egyéni körzetében – a megyében egyedüliként – Bana meg tudta verni a MSZP-jelöltet.
Húzónév az olcsó kampányhoz
Szombathelyen a párt Balassa Péter személyében állított polgármester-jelöltet; ismert névre volt szükségük, mivel nagyon alacsony költségvetésű kampányt kellett folytatniuk. Így esett a választásuk a Haladás NB I-es focicsapatának 2009 nyarán visszavonult csapatkapitányára, miután többen nemet mondtak a felkérésre. Felvetésünkre, miszerint korábban annyira nem látszott az egykori középhátvéden, hogy lennének nép-nemzeti gyökerei, azt a választ kaptuk, "néhány ásó ugyan elkopott, de végül meglelték" őket.
Balassa megkeresésünkre úgy emlékezett a kapcsolat kezdetére, hogy valóban az egyik Haladás-szurkoló (a történet egyik későbbi szereplője: Füzessy Zoltán) szólt neki, ám végül az országos vezetéssel tárgyalt és egyezett meg a belépéséről és az indulásáról. Polgármesterjelöltként a szavazatok 6,5 százalékát szerezte meg (1854 voks – a győztes 14 ezret kapott). Egyéni választókörzetben 247-en szavaztak rá, ami a harmadik helyhez volt elég, azonban kompenzációs listáról bekerült a városi közgyűlésbe. (Balassa Péter valamennyi kérdésünkre válaszolt, majd hosszabb ideig elérhetetlennek bizonyult, utána pedig visszavonta nyilatkozatát.)
Álláshalmozó
A volt középhátvéd párton belüli karrierje is jól indult, a szombathelyi alapszervezetnek elnöke, a megyeinek alelnöke lett. A párttagok egy része úgy gondolta, hogy a három poszt sok a képviselőnek, ezért idén májusban, az éves tisztújításon nem Balassát, hanem Horváth Gábort választották szombathelyi vezetővé. Horváth az önkormányzati voksoláson a legjobb eredményt érte el a jobbikosok közül – más kérdés, hogy a nagy pártokkal szemben csak a harmadik helyre volt reális esélye.
A beszélgetések során kiderült, a "hogyan kell(ene) szavazni egy képviselőnek" kérdés kétféle értelmezése robbantotta ki az alapszervezeten belüli konfliktust. Jobbikos szempontból szimpla ügyben telt be a pohár: a Gothard Jenő Általános Iskola igazgatóválasztása tavasszal hetekig téma volt a vasi megyeszékhelyen. Az iskola igazgatójának, Varga Tamás egykori SZDSZ-es képviselőnek lejárt a megbízatása, és bár kiválónak ítélt szakmai munkája miatt a nevelőtestület és a szülők is őt támogatták, végül a Fidesz-többségű képviselőtestület a közgyűlésen másik jelölt mellett döntött.
A szavazásnak egyébként nem volt igazán tétje, hiszen 14 szavazata van a kormánypártnak a 21 tagú önkormányzatban, az 5 MSZP-s, az 1-1 LMP-s illetve jobbikos városatya legfeljebb demonstrálhatta, nem ért egyet a döntéssel. A helyi Jobbik-tagság azt a határozatot hozta, hogy bár Varga Tamásé a legjobb pályázat, a direktor személye a "politikai kötődése" miatt elfogadhatatlan számukra. Ezt az álláspontot Balassának a nem gomb megnyomásával vagy tartózkodással kellett volna képviselnie, a harmadik lehetőség nem a Jobbik érdekeit szolgálta, mondta el Horváth Gábor a hvg.hu-nak.
A képviselő (aki, bár titkos szavazás volt, beszámolt a tagoknak, miként szavazott) mégis Varga Tamást támogatta igenjével, ami elég kiverte a biztosítékot a tagok egy részénél, mivel az MSZP-vel azonos álláspontra helyezkedett. A hvg.hu-nak nyilatkozók szerint addigra gyakorlatilag kettészakadt a tagság, és az erőviszonyok nagyjából érzékelhetőek voltak. És érvényre is jutottak, amikor Horváth és Mezősi kizárása után szeptember 15-én tisztújítást tartott a szombathelyi alapszervezet. Ekkor a tagok kétharmad-egyharmad arányban elnöknek Füzessy Zoltánt választották meg, aki két alelnökkel dolgozott, elmondása szerint azért, hogy megfelelő kontrollja legyen.
"Horynak" is mennie kell
A "Horyként" emlegetett Horváth Gábor sem sokáig vezethette a szombathelyi szervezetet, körülbelül másfél hónap után alelnökével, Mezősi Györggyel együtt etikai vizsgálat indult ellene, majd kizárták őket a pártból, az alapszervezetet pedig felfüggesztette a megyei elnökség. Az okokat firtató kérdésünkre Horváth Gábor azt válaszolta, irodát szeretett volna a szervezetnek, ezért tárgyalt a kormánypárti városvezetéssel, ám emiatt Fidesz-közeli kapcsolatokkal vádolták meg – egyébként hasonló indokkal zárták ki Székesfehérváron a helyi Jobbik alapítóját.
Bana Tibor, a párt országgyűlési képviselője és megyei elnöke kérdésünkre így kommentálta az ügyet: a megyei elnökség júniusban egyhangúlag úgy határozott, hogy etikai vizsgálatot kezdeményez az országos etikai bizottságnál Horváth Gábor és Mezősi György ellen. „A két tag tevékenysége véleményünk szerint veszélyeztette nemcsak a Jobbik szombathelyi alapszervezetének jövőjét, hanem összességében a párt szombathelyi megítélését is. A hozzánk eljutott hírek szerint Horváth Gábor és Mezősi György több esetben is belső, a tagságon kívül másra nem tartozó információkat osztott meg illetéktelen személyekkel” – mondta Bana Tibor.
Tájékoztat, visszahív, oszlat, választ
Balassa a szeptemberi elnökválasztás napján sajtótájékoztatót tartott a szombathelyi Fidesz távhődíjtartozásáról. A kormánypárt helyi szervezete azt állította a milliós nagyságrendű összegről, hogy nem tartozás, hanem elszámolási vita tárgya, továbbá már egyezséget kötött a városi szolgáltatóval. Ám Balassa elmondása szerint, amikor augusztus végén megkapta a tartozások összesítését, az szerepelt az iraton, hogy a megállapodás ellenére nem fizetett a párt.
A képviselő a távhőszolgáltató felügyelőbizottságának volt a tagja, de arra a posztra még 2010 decemberében mást – Mezősi Györgyöt – választott a Jobbik szombathelyi szervezete. Fél év múlva azonban Balassa került a feb-be – ellenfelei szerint magát jelölte az önkormányzatnál. A képviselő visszavont nyilatkozatában azt mondta, a közgyűlés egyhangúlag delegálta a vállalathoz, és más szellemben és mentalitással látott munkához, így bukkant rá a Fidesz tartozására.
Hogy a kormánypárt nekiesett emiatt, az némiképp érthető: hiába tette fel ugyanis írásban a kérdést, hogy van-e lejárt tartozása a Fidesznek, választ nem kapott, csak több sajtóközleményt. A Fidesz egyebek mellett felröppentette azt is, hogy a képviselő, miután visszavonult az aktív labdarúgástól, a Haladás marketingvezetőjeként dolgozott tovább. A közlés azt próbálta érzékeltetni, hogy a Jobbik képviselője ezt a pozíciót a futballklubnál a városi önkormányzatot képviselő korábbi szocialista alpolgármesternek, Czeglédy Csabának köszönheti, és még mindig jó kapcsolatokat ápol a baloldali politikussal.
Balassa Pétert mindkét állításról megkérdeztük; visszavont nyilatkozatában határozottan tiltakozott az ellen, hogy az MSZP-vel összemossák. Az újjáalakult szombathelyi Jobbik visszahívta Balassát a távhőszolgáltató felügyelőbizottságából (helyette Füzessyt jelölte), ami kapóra jött Fidesznek, és a szeptemberi közgyűlésen a többség már meg is hozta az erről szóló határozatot. Mindez a párton belül sem maradt válaszreakció nélkül: októberben a Jobbik megyei elnöksége javaslatára az országos vezetés feloszlatta a szombathelyi alapszervezetet, majd október 23-án újjáalakította, ám a tisztújításra hét régi tagot (közöttük Füzessyt) meg sem hívtak. Balassát két évre választották meg elnöknek.
Bana Tibor megyei elnök hosszabban is reagált megkeresésünkre. „A megyei elnökség azért döntött a feloszlatás kezdeményezése mellett, mert a szervezetben kialakult állapotok jelentős mértékben veszélyeztették a Jobbik jövőjét a városban” – foglalta össze a döntés okait Bana. „Sajnos, a helyzet érdemben Horváth Gábor és Mezősi György kizárását követően sem változott. Számunkra igen komoly presztízsveszteséget okozott az, hogy a szeptemberi szombathelyi közgyűlésen a helyi Fidesz prominensei elégedett mosollyal az arcukon terjesztették elő azt a napirendi javaslatot, miszerint a Jobbik szombathelyi szervezete azt kezdeményezi, hogy Balassa Péter helyére az új elnök, Füzessy Zoltán kerüljön a távhőszolgáltató felügyelőbizottságába. Szintén aggodalommal töltött el bennünket, hogy továbbra is folyamatosan szivárogtak ki a szombathelyi alapszervezet tagjain kívül másokra nem tartozó információk – több csatornán is, például különböző megyei internetes portálok hozzászólásaiban. Füzessy Zoltán jelenleg is a Jobbik tagja, egyéni tagként.”
Másképpen értékelte a hónapok óta zajló csatározást Horváth Gábor. „A megyei elnökségnek támogatnia kellett volna az alapszervezet demokratikus döntését és segíteni az alulról szerveződést Szombathelyen, mert ez a mozgalom lényege. Ehelyett a megyei vezetés Balassa folyamatos uszítására szétverte a 2009-óta együtt levő csapatot, parkolópályára téve a legjobb tagokat. Újjáalakítását követően családi vállalkozásként működik a szervezet” – tette hozzá tagság összetételére utalva a májusban kizárt exelnök, akinek szavait Bana Tibor nem kívánta kommentálni; úgy fogalmazott, méltatlannak tartja a kijelentést.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A Jobbik nem tüntet hétfőn a többi ellenzéki párttal
A Jobbik nem saját magával kíván foglalkozni, és nem saját érdekében akar tiltakozni, mint az LMP és az MSZP, hanem az emberek érdekeiért politizál - mondta Vona Gábor, a párt elnöke pénteken az MTI kérdésére a január 2-i, Operaház előtti demonstráció kapcsán.
Morvai Krisztina miatt bukta a Jobbik a népszavazást
Nincs elég képviselője ahhoz a Jobbiknak, hogy törvényt megerősítő népszavazást kérjen az átmeneti rendelkezésekről és az egyházügyi törvényről. Az Alkotmánybíróság 2009-ben a szintén jobbikos Morvai Krisztina egyik kezdeményezését értékelve leszögezte, legalább a képviselők egyharmadának támogatása kell egy ilyen referendum kiírásához. A Fidesz a két nap múlva hatályát vesztő 1989-es alkotmányra hivatkozva mondott nemet a Jobbiknak.
A Fideszt kivéreztetné, saját farkasaival még küzd a Jobbik
Kiéleződtek a konfliktusok a Jobbik és néhány parlamenten kívüli szélsőjobboldali szerveződés között. A folyamat a 2010-es választások után kezdődött, és Novák Előd megverésében csúcsosodott ki. A pártvezetés láthatóan elhitte, hogy a Fideszt leváltó kormányzópárt lehet a Jobbikból, így viszont érdekük, hogy a holdudvar legdurvább figuráitól nyíltan elhatárolódjanak.
