szerző:
Zubor Zalán
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Előzetes egyeztetések nélkül, tiltakozások ellenére viszi keresztül a kormány a vasúti járatritkítások tervét. A 410 járatot érintő ésszerűsítéstől több milliárd forintos megtakarítást remélnek, azonban nem mindenki ennyire optimista. A terv rendkívül súlyosan érintheti Nógrád megye, azon belül az Ipoly-völgy infrastruktúráját. A Balassagyarmat és Ipolytarnóc között húzódó, 1896 óta működő nagy múltú vonalon április 15-étől naponta már csak három vonat közlekedhet. Az új menetrendről kérdeztük Balassagyarmat polgármesterét és a vasútállomás dolgozóit.

Az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal a dualizmus alatt még fővonalnak számított. 1919-ben a vasútvonal súlyos viták tárgyát képezte Csehszlovákia és Magyarország között, végül egy felemás megoldás született: az Ipolytarnóc és Losonc közötti szakasz Csehszlovákiához került, nagyobb része viszont Magyarországnál maradt. A losonci szakaszon jelenleg csak áruszállítás folyik, ugyanis Szlovákia a térség személyi forgalmát Magyarországon keresztül biztosítja, évente több millió forintnak megfelelő összeget fizet a Nagykürtös és Nógrádszakál közötti, magyar területen húzódó vonal használatáért.

A vasútvonalon az utazóközönség jelenleg elsősorban Balassagyarmaton tanuló diákokból, egyetemistákból és ingázó munkásokból áll. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének általunk megkérdezett munkatársa szerint a járatcsökkentési programban a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalat érintő tervek a leginkább kifogásolhatók. A tervezett járatritkítás visszavetheti a térség élet- és munkalehetőségeit, illetve a turizmust.

Nógrád különösen rosszul jár

Medvácz Lajos, Balassagyarmat fideszes polgármestere megerősítette: az országos 8%-os járatritkításhoz képest Nógrádban 45 %-kal ritkábban közlekednek majd a vonatok, amivel sok település gyakorlatilag elszigetelődik. A polgármester szerint a közúti közlekedés nem tudja majd pótolni a vasutat. A nógrádi közutak már most túlterheltek és leromlott állapotúak a nagymértékű, kamionforgalom miatt. Korábban vasúton szállították el a nógrádkövesdi kőbányában kitermelt követ, mára nagyrészt teherautókon végzik a szállítást.

Fotógalériánkhoz kattintson!
Stiller Ákos

Ráadásul nincs szabályozva, mekkora súlyú kamionok közlekedhetnek az egyes autópályákon, így a forgalom sok helyen tönkretette az utat és a környékbeliek is egyre többet panaszkodnak a füstre, zajra. Ezeket az utakat használnák azok is, akik a vasúti járatritkítás miatt kénytelenek lesznek gépkocsival közlekedni.

A járatritkítás hatásait egyéb körülmények is súlyosbítják: a járási rendszer bevezetése után sok vasút menti település lakói a balassagyarmati egészségügyi körzethez tartoznak majd, csak itt részesülhetnek orvosi ellátásban. Sok panasz érkezik a Volán helyi járataira is, amelyek nem „hordják rá” az utasokat a MÁV járataira. „Semmi együttműködés nincs a két társaság között, mintha rivális piaci szereplők lennének.” – fogalmazott Medvácz.

Balassagyarmaton csalódtak a kormányban: a médiából értesültek az őket sújtó rendelkezésekről
Stiller Ákos

A polgármester szerint a teher- és személyszállítást is sokkal hatékonyabban megoldhatnák vasúton, ha a magyar állam hajlandó lenne pénzt áldozni a vonalak karbantartására. A vasutak ugyanis kritikus állapotban vannak, nem csoda hát, hogy kevesebb az utas, mint amennyi lehetne. Balassagyarmattól Vácig kb. két és fél óra az út – „aki nyugalomra vágyik, vagy úgy szeretné érezni magát, mintha a 19- században lenne, annak ajánlott ez a járat, de a 21. században már nem erről kéne szólnia a vasútnak” ¬– fogalmazott Medvácz. A sínpárok és a vonatok felújítása azonban fellendítené a vasúti közlekedést. Medvácz Esztergomot hozta fel példaként, ahol a korszerű Desiro motorvonatok szolgálatba állítása 40%-kal növelte a forgalmat.  A polgármester szerint a Szlovákia által fizetett vasúthasználati díjból, „kitartó munkával rendbe lehetne hozni az Ipoly-völgyi vasúti hálózatot”.

Az ipoly-völgyi települések polgármesterei levelet juttattak el dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkárnak, amiben a járatritkítások mérséklését kérték. A kezdeményezéshez csatlakozott Oláh Gyula, a helyi cigány kisebbség önkormányzat elnöke is, aki szerint a nógrádi romák munkalehetőségeit veszélyeztetik a járatritkítások, hiszen közülük sokan ingázva dolgoznak a szécsényi gyertyagyárban. Az önkormányzatok kompromisszumos javaslata a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalon hat pár járatot hagyna meg, míg az állam javaslata csak hármat. Április 3-án a Vasutasok Szakszervezetével együtt egy tüntetést is szerveztek a balassagyarmati vasútállomáson, úgy tűnik, eredménytelenül.

Változó menetrend
Stiller Ákos

A bátorság jutalma

Az Ipoly-völgyi vasút nemcsak gyakorlati, hanem eszmei értéket is hordoz a helyiek szerint: 1919-ben Balassagyarmat közelében magyar önkéntesek, köztük számos vasutas visszaszorították a megszálló cseh csapatokat, akik elsődlegesen a forgalmas vasútvonalakat akarták elfoglalni. Az felkelők helytállásáért az országgyűlés 2005-ben a "Civitas Fortissima" (legbátrabb város) címet adományozta Balassagyarmatnak.

„Kissé csalódottak vagyunk, az gondoltuk, a demonstráció eléri a célját” – mondta Medvácz Lajos. 2007-ben az akkori kormány a mostanival szinte megegyező járatritkítási tervet készített – „mintha ugyanazt a tervet húzták volna elő” ¬– fogalmazott a polgármester. Azonban egy több száz fős tüntetés és a polgármesterekkel való egyeztetés után a kormány akkor elállt ettől a szándékától. Ezzel szemben a mostani ésszerűsítési tervről a polgármesterek már csak a sajtóból értesültek, sokkal később, mint a Gyurcsány-kormány idején, így az érdekegyeztetésre sem maradt elegendő idő. A polgármester elsősorban a MÁV-ot hibáztatja a helyzetért: a vasúttársaság „nehézkes, rugalmatlan szervezet,” amelyet lehet, hogy jobb lenne „szétrobbantani” – fogalmazott.

Stiller Ákos

Medvácz ennek ellenére bizakodó. Mint mondta két országgyűlési képviselő támogatásáról biztosította őket, és bár április 15-étől életbe lép az új menetrend, júniusban újrakezdődnek a tárgyalások a minisztériummal. Medvácz azt ígérte, újra be fogják nyújtani a hat járatról szóló kompromisszumos javaslatukat. A minisztérium eközben három dologra tett ígéretet: nem zárnak be szárnyvonalakat, munkahelyek nem fognak megszűnni és nyáron fölülvizsgálják majd a jelenlegi járatritkítást.

Az ígéretek ellenére a vasút dolgozói féltik az állásukat. Hiába marad meg a most még az állásuk, ettől még ezek a munkahelyek veszélyeztetett munkahelyek lesznek – fogalmazott egy névtelenül nyilatkozó vasúti dolgozó. Az április 3-i tüntetés egyik, szintén névtelenséget kérő szervezője szerint „mellékvonal nélkül nincs fővonal”, a járatritkításokat a legnagyobb vasútvonalak is meg fogják sínyleni. A vasutasok szerint a járatritkítások leginkább az diákokat sújtják majd.

7000 diák jár(na) vonattal

Balassagyarmaton közel hétezer diák tanul, nagy részük vasúttal jár be. Hétvégén és –elején a Budapest, Szeged, Debrecen és más nagyvárosok felé tartó vonatok pedig rendszerint tele vannak az ott tanuló, kollégiumban vagy albérletben élő egyetemistákkal, akik gyakran jókora bőröndöket visznek magukkal. „Ilyenkor még a fülükön is csomag lóg, így nem férnek majd fel a buszokra” – mondta az egyik általunk megkérdezett vasutas.

Stiller Ákos

A járatritkítási terv a turizmust is visszavetheti. Ipolytarnócon található egy országos hírű természetvédelmi terület és őslénypark. Utóbbit rendszeresen látogatják iskolai osztályok, azonban busszal csak nagyon nehézkesen megközelíthető, a park várhatóan jelentős forgalomtól esik majd el. Tavaly a kormány a kerékpáros turizmus fejlesztését tűzte ki, amit viszont ismét a vasút könnyítene meg. A kerékpárosok tiltakozásul az idei Tour de Hongrie országúti kerékpárversenyt a vasúti közlekedésnek ajánlják.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium terve szerint összesen 410 vonattal kevesebb jár majd április 15-étől. A minisztérium a járatritkítástól 12 milliárd forintos megtakarítást vár, azonban sokak szerint az „ésszerűsítéssel” minimális összegeket lehet majd megspórolni, hosszú távon pedig többet árt, mint használ. Mivel egy szárnyvonalat sem zártak be (a második Orbán-kormány több, elődei által bezárt szárnyvonalat újraindított), a sínpárok és a járművek karbantartására továbbra is költeni kell majd, és nem lesznek személyi leépítések sem.

Stiller Ákos

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a 12 milliárdos becslés „egyértelműen blöff”, a mostani járatritkítási terv pedig „még az előző kormány idején kinevezett, és a korábbi hasonló intézkedéseket levezénylő minisztériumi középvezetők önérdekű akciója". A VEKE szerint ahogy az előző kormány alatt kudarcot vallott a MÁV költségeinek enyhítése, úgy a mostani járatritkítással sem lehet majd jelentős megtakarításokat elérni. Az egyedüli megoldás MÁV belső szervezeti és gazdasági megváltoztatása lenne.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!