A kormány elfogadta a 12 évesek büntethetőségét tartalmazó Btk.-t

Répássy Róbert – aki tettarányos, következetes és igazságos Btk.-t ígért - a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a javaslat szerint a büntethetőség korhatára kizárólag az élet elleni bűncselekmények esetében csökkenne 12 évre, és az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg. A 12-14 év közöttiekre ugyanakkor csak a fiatalkorúakkal szemben kiszabható intézkedések alkalmazhatók – közölte az államtitkár.

Az eredeti tervezethez képest módosult a jogos védelem szabályozása is, amely megköveteli, hogy a támadás személy ellen irányuljon. A lakásba való behatolással ugyanakkor minden esetben az élet elleni támadást is feltételezné a törvény.

Számos új büntetőjogi tényállás is megjelenik a javaslatban: a családon belüli erőszak kérdésének szabályozása bővül az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállásával. A javaslat szerint vétséget követ el, aki a tanúvallomást a bíróság előtt annak ellenére megtagadja, hogy erre joga lenne, aki belépésre jogosító biztonsági okmányt hamisít, vagy aki meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálóját.

Répássy Róbert közölte: a javaslat szerint a zsebszerződések elleni fellépés érdekében a termőföld jogellenes megszerzése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, és nemcsak a szerződő felek lennének eljárás alá vonhatók, hanem a szerződésben részt vevő ügyvédek vagy közjegyzők is.

A genetikailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. Vétségnek számít a javaslat szerint a családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés, például az, ha valaki egy állampolgárság megszerzése érdekében köt házasságot vagy fogad örökbe egy gyermeket.

Új bűncselekményi tényállásnak minősülne a gazdasági csalás, amely a hűtlen kezeléstől annyiban tér el, hogy anyagi hátrány okozása nélkül is megvalósulhat, csalárd gazdálkodási magatartás esetén. Ez alapesetben vétségnek számít majd, de üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetve súlyosabbnak minősül.

Az államtitkár beszámolt arról is: az előterjesztés megőrzi az elmúlt másfél évben hozott büntetőjogi szigorításokat, a többi közt a három csapást, az uzsorások elleni szabályokat, a hajléktalanok büntetőjogi védelmét, a kommunista, nemzetiszocialista bűnök tagadásának tilalmát, vagy az egyenruhás bűnözésre vonatkozó szabályokat. Úgy fogalmazott: a jogszabály újabb kiskapukat zárna be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt, a jövőben például vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekménynek minősül az EU bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában követik ezt el.

Minősített eset lesz a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett aktív gazdasági veszegetés, a strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében pedig büntethető lesz az a személy, aki közreműködik a bejegyzésben. Mint mondta, szigorúbb büntetés vár a visszaesőkre, a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire, szexuális erőszaknál pedig nem pusztán az erőszak vagy az élet, testi épség elleni fenyegetés alkalmazása, hanem önmagában az érzelmi fenyegetés is büntethetővé válik.

Új büntetési és intézkedési nemek is megjelennek az előterjesztésben, ilyen a jóvátételi munka, az elzárás vagy a sportrendezvényektől való eltiltás. Hangsúlyosabbá válnának a környezetet, a természetet védő szabályok, önálló tényállás lesz például az orvvadászat és az orvhalászat. Az államtitkár közölte, hogy a javaslatot a Ház még a nyári szünet előtt elfogadhatja, és az 2013-ban, egyéves felkészülési idő után lépne hatályba. Beszámolt arról is, hogy a társadalmi egyeztetésen a jogvédő és érdekképviseleti szervezetek mellett az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a bírói kamara, valamint a Kúria vett részt.