Évente több ezer eltűnést regisztrál a rendőrség Magyarországon, de az ügyek nagy többsége szerencsésen végződik, az eltűntek – többnyire gyerekek vagy kamaszok – napokon belül előkerülnek, és visszatérnek a családjukhoz vagy az intézetbe. Sokan azonban bűncselekmények áldozatai lesznek.
Már eltűnése napján kiugróan magas érdeklődést váltott ki a magyar internetezők körében a pécsi rendőrségi pszichológus, Bándy Kata. A lány felkutatását célzó felhívások a Facebook közösségi oldalon jelentek meg húsz különböző nyelven, és alig három nap alatt csaknem 20 ezren osztották meg a lány adatait. A több mint 200 ezer meghívott felhasználóból közel 20 ezren csatlakoztak a Bándy Kata keresésére indított facebookos eseményhez. A pécsi pszichológus holttestérehárom nappal később otthonától néhány száz méterre találtak rá, majd a gyilkossággal gyanúsított férfit is elfogták a nyomozók, igaz, nem facebookos megosztások vezették nyomra őket.
Megszöknek az intézetből
Az elmúlt négy évben folyamatosan növekedett a rendőrségen bejelentett eltűnéses esetek száma – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) által a hvg.hu-nak küldött adatokból. Az eltűnési esetek nagy többségében szerencsésen végződik a történet, az ORFK adatai szerint ugyanis az eltűnt személyek megkerülési aránya az utóbbi években 98-99 százalékos volt.
A rendőrség májusban, az eltűnt gyerekek világnapja alkalmából közzétett adataiból kiderül, hogy tavaly 17 ezer ember eltűnését regisztrálták, közülük 14 ezren voltak kiskorúak. Az eltűnések döntő részét - 85 százalékát - olyan esetek teszik ki, amikor az érintett engedély nélkül távozott a gyermekvédelmi intézetből, majd néhány napon belül megkerültek: vagy a hatóságok találják meg őket, vagy maguk térnek vissza az intézetbe.

Tejesdobozokon is keresték az eltűnteket
MTI Fotó: Kallos Bea
A 14 ezres szám nem azt jelenti, hogy ennyi kiskorú tűnik el évente, mivel a statisztika az eltűnéses eseteket összesíti. A rendőrség adatai szerint ugyanis 1300-1500 közé tehető azoknak a kiskorúaknak a száma, akik az összes eltűnés közül 9–10 ezer ügyet generálnak. Ők azok, akik évente többször szöknek meg és adnak munkát a hatóságoknak. Az egyik „csúcstartó” 37 alkalommal szökött meg az intézetekből 2011-ben.
„Spanyolországi nyaralás”
Az eltűntek közülük azonban sokan bűncselekmények áldozatai lesznek: emberkereskedők viszik őket külföldre, prostitúcióra kényszerítik vagy drogfutárként használják őket. 2009 és 2012 között pedig huszonöt eltűntről derült ki, hogy gyilkosság áldozata lett.
A Csellengők című műsor 1994-es első adás indulása óta megsokszorozódott az eltűnt gyermekek száma - mondta lapunknak Incze Zsuzsa, az eltűnt gyerekek, tinédzserek felkutatásával foglalkozó tévéműsor szerkesztő-műsorvezetője. „Egy lány megismerkedik egy fiúval, később járni kezd vele, a fiú spanyolországi nyaralást ígér a lánynak, majd az utazás során kiderül, a férfi drogdíler, kedvesét pedig drogfutárnak használja” – mesél egy tipikus példát a szerkesztő, aki szerint az ilyen esetek már szinte mindennaposnak számítanak. Ezekre rendszerint csak akkor derül fény, amikor a rendőrség lebuktatja a mit sem sejtő áldozatot, és nyaralás helyett börtönben találja magát a csalinak használt személy. Az is gyakori, hogy fiatal lányok italába kábítószert kevernek, az áldozat pedig már csak külföldön tér magához, ahol fogvatartói csicskáztatják, vagy prostitúcióra kényszerítik.
Incze Zsuzsa úgy látja, a műsor 18 éve alatt más-más jellegű problémák jelentek meg. Míg a 90-es években ritkaságszámba ment, hogy lányokat külföldre vittek és ott prostitúcióra kényszerítik őket, addig mára ez sajnos mindennapos. Incze szerint ennek oka, hogy a schengeni övezethez tartozó országokban, így Magyarországon is megszűntek az ellenőrzött határátkelők, a zónán belül pedig szabadabban folyhat az emberkereskedelem és a prostitúció.
Célország lettünk
„Már nem csak tranzitország, célország is lettünk az emberkereskedők számára” – mondta a műsorvezető-szerkesztő. Maaike van Groenestyn, egy prostituáltakkal foglalkozó holland alapítvány munkatársa a Magyar Narancsnak júniusban adott interjújában azt mondta, hogy a magyarok száma kiemelkedően magas a hollandiai prostituáltak között, az alapítványa adatai szerint Hágában a prostituáltak körülbelül fele, míg Amszterdamban az egyharmada is magyar lehet. Van Groenestyn szerint a magyar lányok többség Nyíregyháza környékéről érkezik, mert ott működik a legnagyobb embercsempész-hálózat.

Sok fiatalt kényszerítenek prostitúcióra
AP
A hvg.hu egy eltűntekkel foglalkozó szervezet – az áldozatok biztonsága miatt – neve elhallgatását kérő forrása szerint előfordult olyan eset, amikor a rendőrök úgy szabadítottak ki valakit a fogságból, hogy bűnözőnek álcázva magukat „elrabolták, vagy megvásárolták” az áldozatot fogvatartójától, hogy így védjék meg egy esetleges bosszútól. Ameddig a fogvatartó azt hiszi, hogy emberkereskedőknek adta el áldozatát, nem ébred fel benne a gyanú, hogy a szerencsétlenül járt személyt kiszabadították, netán megszökött fogságából.
|
Nemcsak a Facebookon keresik az eltűnteket, korábban a rendőrség részt vett Ezer Lámpás Éjszakája elnevezésű programsorozatban, melynek keretében tejesdobozokra tették ki 28 eltűnt fiatal fényképét. Az akcióról korábban beszámoló Fülöp Valter a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bűnügyi főigazgatója azt nyilatkozta, a kampánynak köszönhetően 9 gyermek már előkerült. Az adatgyűjtést, az eltűntek keresését az ombudsman is vizsgálta. Májusban kiadott jelentésében azt írta, hiányos a jogi szabályozás, a szabályok pedig nem egyértelműek. Nincs egységes adatgyűjtés és nincsenek számon kérhető kötelezettségek, amelyekkel az állam, a családok, a civil szervezetek csökkenthetnék az eltűnt gyermekek számát. Az ombudsman szerint a különböző szakemberek sokszor egymás mellett és nem egymással összehangoltan dolgoznak. Visszásságot okoz az is, hogy szabályozatlan és esetleges az eltűnések okait vizsgáló hatóságok és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenysége.
|
Tini dac, vagy bűncselekmény?
„Ha kamaszkorú tűnik el, hajlamos a hatóság egyfajta tini dacként kezelni a szökést, de a praxis során azt tapasztaljuk, hogy a szökések mögött régóta húzódó családi konfliktusok vannak – mesélte Papp Zsuzsanna, az 1993 óta működő Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vezető munkatársa. Azt is hozzáteszi, hogy sokszor kapnak telefonhívást olyan gyerekektől, akiknél a családi konfliktusok nyomán felmerül a szökés, sőt az öngyilkosság gondolata is, és ezeket gyakran a súlyos lelki és fizikai bántalmazások által elszenvedett „sebek” okoznak. A szakember szerint bár különbséget kell tenni állami gondozásból történő szökés és családból történő szökés között, de a kiváltó ok a legtöbbször mindkét esetben a súlyos és tartós krízis.
A családi problémák elől menekülő gyerekek esetében valamivel könnyebb a keresés, általában ugyanis sejthető, hogy hol lehet az eltűnt fiatal. A szakember azt javasolja, ilyen esetben azonnal hívjuk fel az ismerősöket, rokonokat, barátokat, osztálytársakat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a gyerek meglegyen. A szakember szerint nagyobb baj akkor van, amikor az eltűnés előzmények nélkül történik, „ekkor valószínűsíthető, hogy az eltűnt személy rablás vagy gyilkosság áldozata lett.” Fontos, hogy a keresés minél hamarabb meginduljon, mert bár vannak, akiknek konkrét céljuk van, hogy hova „meneküljenek,” az első néhány órában a szökött személy céltalanul kóborol az utcán, ezalatt pedig bűncselekmény áldozatává is válhat – mondta a szakember.