Süddeutsche Zeitung
Az elemzés arra mutat rá, hogy reszkethet a világ a jövő hétre tervezett alaszkai Trump-Putyin-találkozó miatt. Reymer Klüver szerint az amerikai elnök meg van győződve arról, hogy világpolitikát csinál. És hogy ez az ő adottságaival működik is.
Ezért ragaszkodik a legfelső szintű egyeztetéshez, noha számára a nemzetközi politika nem más, mint hogy üzletet köt. Csak azt felejti el, hogy a másik oldal nem megállapodást akar, hanem egy nagy birodalom újjászületése lebeg célként a szemei előtt. Márpedig aki pedig így közelít a kérdéshez, az nem fogja fel, hogy Ukrajna a függetlenségét védelmezi.
Továbbá hogy Amerika európai partnerei számára a szabályokra épülő nemzetközi rend fennmaradása a fontos, tehát hogy ne lehessen államhatárokat erőszakkal megváltoztatni.
Az elnök azonban nem foglalkozik a szakértőivel. Inkább a külügyekben teljesen zöldfülű ingatlanszakértő cimboráját bízta meg közvetítéssel. A politikus már az első időszakában úgy állította be magát, mint aki a megállapodások mestere. Annak idején háromszor találkozott az észak-koreai diktátorral, hogy lebeszélje az atomrakétákról, ám Phenjan nukleáris arzenálja ma nagyobb, mint valaha.
Aki mindezt tudja, az rettegéssel várhatja, mire jut egymással Trump és Putyin.
The Times
Az oroszokat teljesen hidegen hagyta a harcok befejezéséhez szabott amerikai határidő, változatlanul drónok tömkelegét irányítják ukrán nagyvárosok ellen. A fő célpont Dnyipro, illetve Donyeck körzete. Azaz nem látni, hogy vége lenne a felelőtlen támadásoknak, így viszont kevés ukrán bízik abban, Trump ultimátuma elvezet a háború végéhez – értékel a külpolitikai szerkesztő, Marc Bennetts.
Sehol sincs béke az 1000 kilométeres fronton, az orosz egységek továbbra is próbálják bevenni a többi közt Krivij Rihet, Zelenszkij városát, de a védők idáig megakadályoztak minden érdemi áttörést.
Feltűnő, hogy az agresszor kamerákkal szereli fel az Irántól származó Szahed drónokat, így a mesterséges intelligencia valós időben tudja elemezni a hő-, radarinformációkat, illetve a kapott képet. Azon felül a távirányítás lehetővé teszi, hogy Oroszországból irányítsák célra a berendezéseket. Így könnyebb beazonosítani az embereket, ami feladja a leckét a drónok levadászásán dolgozó ukrán szakembereknek.
Ezek a szerkezetek ugyanis előbb meglátják őket, mint ők a drónokat, így vagy gyorsan kitérnek, vagy éppen az ukrán katonákra támadnak. A fejlesztést nagymértékben kínai technológia segítette elő, egyre több kínai részegység van az ilyen drónokban. Úgyhogy már a legnagyobb ukrán hazafiak is legfeljebb mérsékelten reménykednek abban, hogy vissza lehet foglalni az elvesztett területeket.
