„A szurkolók nem azért bántják az ellenfél játékosát, mert cigány, vagy fekete, hanem mert az ellenfél játékosa” – magyarázta az egyik szurkolói összefogáson dolgozó Ferencváros drukker, aki családjára való tekintettel neve elhallgatását kérte. Véleménye szerint, bár vannak antiszemita megnyilvánulások a szurkolók körében, összességében nem mondható el, hogy bármelyik szurkolótábor egésze radikális nézeteket vallana. Ahogy fogalmazott, „a stadionban ugyan úgy minden embertípus jelen van mint az utcán.”
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) már évek óta tervezi arcfelismerő kamerarendszer és elektronikus beléptetőkapuk telepítését a hazai stadionokba a sporthuliganizmus felszámolására, azonban eddig erre nem került sor.
A Btk. miatt nem lépnek
Bár az elektronikus beléptetőket és a kamerákat – az eredeti terv szerint – tizenhat stadionban 2012 júliusára fel kellett volna szerelni, jelenleg még egy helyen sincs telepítve. Ennek oka az idén júniusban elfogadott sporthuliganizmusra vonatkozó törvény módosító indítvány, mely az MLSZ kérésére egy évvel kitolta a határidőt. Az indoklás szerint idén nem volt megvalósítható a beruházás, a közbeszerzési eljárás időigényessége miatt.
Arra a kérdésre, hogy a kisebb költségvetéssel bíró csapatok hogyan fogják megfizetni a rendszer telepítésével adódó költségeket a Szövetségtől a választ kaptuk, hogy a projekt keretében stadionfelújítási támogattást kapnak majd a klubok, arról viszont egyelőre nem kaptunk felvilágosítást, hogy melyik csapat mekkora támogatást kap majd a rendszer kiépítéséhez, ahogy arról sem, hogy a támogatás mértékét mi alapján számolják majd ki.
A Magyar Labdarúgó Szövetség szerint a verbális erőszak megfékezését jogszabályi hiányosság nem teszi lehetővé, mivel a Btk. szerint csak akkor kezdeményezhető eljárás, ha a gyalázkodás aktív gyűlöletre ingerel, azaz az erőszak közvetlen bekövetkezését hordozza magában. Borbély Zoltán, az MLSZ jogi igazgatója szerint az USA alkotmányához hasonlóan, a magyar jogrendszerben is „sokkal erősebb a vélemény nyilvánítás szabadságának védelme, mint az emberi méltóságé.” A rendőrség hvg.hu-nak küldött közleményében a szervezőkre hárítja a felelősséget. Azt írták, a futball mérkőzések tekintetében az esemény ideje alatt a stadion területén a rend fenntartásáról elsősorban a rendezvény szervezőjének kell gondoskodnia.
Van ahol már bevezették
A sporthuliganizmus elleni fellépés első formája a szurkolói anonimitás felszámolása, ennek nyomán a Ferencvárosi Torna Club vezetősége az Üllői úti stadionban már a 2009/2010-es szezonban bevezette a szurkolói kártyát. A ferencvárosi stadionban rendezett mérkőzésekre a bevezetés óta csak ezzel a fényképes mágneskártyával lehet jegyet vásárolni és belépni, a kártya érvényességét és a szurkoló személyazonosságát pedig elektronikus beléptetőrendszer ellenőrzi.
Az intézkedés bevezetését korábban azzal indokolta az FTC vezetése, hogy ezzel ki tudják szűrni a „balhés” szurkolókat, a szakemberek szerint azonban az anonimitás felszámolása csak akkor lehet igazán hatékony, ha minden stadionban bevezetik a szurkolói kártyát, ugyanis az Albert Flórián Stadionból kitiltott szurkolók – kártyás beléptető híján – bármilyen idegenbeli mérkőzésre válthatnak jegyet.
„Indul a vonat auschwitzba”
Az ilyen, és ehhez hasonló rigmusok esetén a nemzetközi szabályozás szerint a játékvezetőnek, a rendezőnek, és a mérkőzésellenőrnek is lehetősége van a mérkőzés szüneteltetésére, vagy berekesztésére. Az egyik eset 2004-ben a Den Haag-PSV Eindhoven mérkőzés volt. A meccs a 80. percben szakadt félbe a sértő szurkolói megnyilvánulások miatt, de 2006-ban a Wisla Krakkó-Blackburn Rovers találkozót is hasonló okok miatt fejezték be idő előtt.
Hasonló szurkolói viselkedésre már hazánkban is volt példa, a Magyarország - Izrael barátságos mérkőzésen, ahol többen zsidóztak, és hátat fordítva a pályának kifütyülték a vendégek himnuszát, azonban Magyarországon nem jellemző, hogy rasszista megnyilvánulások miatt idő előtt véget vetnének egy mérkőzésnek.
A neve elhallgatását kérő szurkoló a hvg.hu-nak azt mondta, ezek a rigmusok nem azt jelentik, hogy „megjelent a nácizmus és Göbbels unokája írtja a zsidókat a Hungária körúton,” csupán jól lehet vele bosszantani az ellenfelet vagy a szövetséget. Ettől ez lehet sértő, azonban a drukker nem tulajdonítana különösebb mélységet az effajta skandálásnak, melyet az iskolások piszkálódásához hasonlított: „ha az embernek nem szimpatikus az osztálytársa, akkor úgyis talál rajta valamit, amivel bánthatja.”
A szeptember elején, a Civil Rádió és a Community Media Forum Europe (CMFE) által rendezett, budapesti Media Against Racism in Sport (MARS) konferencián Pisont István, 31-szeres, cigány származású válogatott játékos azt mondta: „jól kell játszani, és akkor a szurkolók a technikáddal lesznek elfoglalva, nem veled.”
A hvg.hu-nak nyilatkozó drukker azonban úgy látja, ha például egy cigány, vagy színesbőrű játékos jól játszik, akkor a saját szurkolói nem bántják, viszont az összes többi tábor igen. „Több cigány származású labdarúgó is van, aki maradandót alkotott a magyar fociban, például Pisont István, aki pályafutása során számtalanszor hallhatott rasszista bekiabálásokat, mert az ellenfél szurkolói abban érdekeltek, hogy valamivel kizökkentsék a játékból, mivel maguk is tudják, hogy kiváló labdarúgóról van szó” – mondta az ultra.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) is folyamatosan kampányol a rasszizmus és kirekesztés ellen, ehez kapcsolódva Magyarországon elsőként a Ferencvárosi Torna Club 2012 szeptember 26-án jelentette be, hogy kampányt indít a kirekesztés ellen. A klub honlapján azt írták, az akció célja, hogy erősítse a sportszerűség és az ellenfél tiszteletének érvényesülését a pályákon és a lelátókon egyaránt. A kampány keretében készült egy videó, amitt a tervek szerint valamennyi hazai mérkőzést megelőzően és a meccsek szünetében fognak lejátszani a szurkolóknak.
Szendrey Zsolt Károly a Ferencvárosi Torna Club szurkolóból lett ceremóniamestere (bemondó), maga is kulcsszereplő a lelátókról történő bekiabálások kezelésében. A ceremóniamester szerint vannak különféle praktikák arra, hogy a dühös szurkolókat kizökkentse az ember, például énekléssel, de a vezérszurkoló is kulcsszereplő lehet ilyen esetekben. A speaker úgy látja, „az hogy egy-két ember kiabál valamit, az nem jelenti azt, hogy az az egész ország véleményével egyenlő.”
A neve elhallgatását kérő drukker véleménye szerint a szervezők és a rendőrség részéről „hozzá nem értés” tapasztalható: „a helyszíni parancsnokok sok esetben nem tudják felmérni, hogy milyen intézkedésre lenne szükség” – vélekedett az ultra, aki szerint aránytalan a hatóságok fellépése a rendbontókkal szemben: „amikor néhány részeg rángatja a kordont, nem feltétlenül kell könnygázzal oszlatni és mindenkit aki a közelben van előállítani, ugyanakkor bizonyos helyzetekben pedig keményebb fellépés lenne indokolt – magyarázta a drukker, aki szerint „a hírek mindig csak arról szólnak, hogy egy balhéból előállítottak 30 embert, arról már senki nem beszél, hogy ebből 28-at még aznap elengednek és semmilyen eljárás nem indul ellenük.”
A szurkoló úgy látja, az MLSZ és a szurkolók amolyan „tanár-diák viszonyban vannak: bár a diákok – jelen esetben a szurkolók – tudják, hogy mit szabad csinálniuk és mit nem, de azért elkövetik a saját csínytevéseiket, az MLSZ pedig, mint egy jó tanár olykor a szurkolók és a klub fejére koppint, de tiltással és elnyomással nem lehet sikert elérni” – mondta.