Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Eddig eltitkolt szervezett bűnözői és nemzetbiztonsági kapcsolatokra derülhet fény az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának az október 2-ára meghirdetett ülésén – tudta meg a hvg.hu. A téma az aktuális kérdések között szerepel, a nyilvánosság elől is elrejtve.
A bizottság LMP-s tagja, Mile Lajos szeptember 4-e óta szeretne választ kapni arra, hogy milyen információk állnak rendelkezésre a nemzetbiztonsági szolgálatok és a szervezett bűnözés közötti kapcsolatról, hogy erről folytak-e belső vizsgálat ok a szervezetnél, készültek-e jelentések, illetve, hogy a szolgálatok mit tettek ennek a viszonyrendszernek a felderítésére és az esetleges kockázatok elhárítására. Az ellenzéki politikus ezeken túlmenően kíváncsi volt arra is, hogy a kilencvenes évek olajszőkítési botrányairól elhíresült Energol Rt. ügyében hol tart a vizsgálat, s a cég titkosszolgálat fedővállalkozása volt-e.
Tényként kezelt kapcsolat
Mindezt Mile Lajos a bizottság szeptember 18-án megtartott ülésén is előadta, és kérte a téma napirendre vételét. Indoklásképp felhozta – mint beszámoltunk róla –, a kormány közeli sajtó tényként kezeli, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és a szervezett bűnözés között élő kapcsolat volt a kilencvenes évek korai szakaszától, és ez a kapcsolat tetten érhető a rendszerváltást követő évtized legsúlyosabb bűncselekményei között számon tartott olajszőkítési ügyben. Pintér Sándor belügyminiszter is az általa adott interjúkban arról beszélt, hogy „az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai is érintettek lehetnek a rendőrségi korrupciós botrányban.”
Mile felvetésére a bizottság tagjai hangsúlyozták, hogy az államtitkokat is érinthető témát csak zárt ülésen lehet megtárgyalni. Az LMP-s képviselő is egyetértett abban, hogy az illetékes szervek vezetőitől, így Pintér Sándor belügyminisztertől, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjétől, Göbölös Lászlótól és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójától, Kovács Józseftől a nyilvánosság kizárásával kérjenek tájékoztatást.
Zárt ülés után konkrétumok nélküli tájékoztató
Több hét után most a bizottság elnöke, az MSZP-s Molnár Zsolt maga tűzte napirendre a témát. A szocialista politikus a hétvégén jelentette be, hogy kezdeményezni fogja, hogy a titkosszolgálatok vezetői és a belügyminisztérium illetékesei tájékoztatassák a bizottságot a szervezett bűnözés és a nemzetbiztonság között meglévő kapcsolatról.
Molnár Zsolt a hvg.hu-val azt közölte, hogy a kormánypárti többség nem akarta napirendre venni a témát, de most – mint megjegyezte –, bízik benne, hogy a keddi ülésen ez megtörténik és meg is kaphatják a válaszokat a felmerült kérdésekre. Hozzátette: az ülésen elhangzó államtitkot vagy szolgálati titkot képező konkrétumokat nem hozhatják nyilvánosságra, de a közvélemény megnyugtatása érdekében, amit lehet, arról beszámolnak.
Mile Lajos, mint a hvg.hu-nak elmondta, örül, hogy nem húzódik tovább a téma megtárgyalása még akkor is, ha egyelőre nem tudni, hogy az említett szervezetek részéről, kik vesznek részt az ülésen. Hangsúlyozta, azért káros és szerencsétlen, hogy ennyi ideig vártak a szervezett bűnözés és a nemzetbiztonsági szolgálatok közötti lehetséges kapcsolatok feltárásával, mert az spekulációknak ad teret és gyengíti a titkosszolgálatokba vetett bizalmat.
