szerző:
M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az oktatás államosítása okozta botrányok, az uniós pénzek kifizetésének csúszása, a kormányzati szándék ellenére nem csökkenő rezsi, a sok konfliktust kiváltott földtörvény – ezekben a témákban számítanak jelentős vitára a gyulai frakcióülésen a hvg.hu kormánypárti forrásai. Sokan úgy vélik, ezeken a kérdéseken áll vagy bukik a Fidesz-KDNP 2014-es választási sikere. Információink szerint a kormány az ülés végén "nagy" bejelentésre készül, ami a víz- és szemétdíj-csökkentéssel lesz kapcsolatos.

„Ez már a politikai kormányzás időszaka, nincsenek nagy, eldöntendő kérdések, túl vagyunk a rendszerátalakító törvényeken, ám ez nem zárja ki a vitákat” – mondta a hvg.hu-nak egy kormányzati forrás, mire számít a Fidesz és a KDNP kedden kezdődő háromnapos tanácskozásán. A hvg.hu kormánypárti forrásai szerint a nagy alrendszerek átszabása miatt a társadalomban kialakult feszültségeket akarják számon kérni a kormányon a képviselők. Azt is biztosra veszik, hogy a frakcióülés egy újabb nagy bejelentéssel zárul: várhatóan újabb rezsicsökkentést jelentenek be. Információink szerint tavasszal a víz- és szemétdíjat tervezik csökkenteni, ősszel pedig további energiaár-vágás várható. 

A Fidesz és a KDNP az idei első, szezonnyitó frakcióülését Gyulán tartja. A kormánypárti képviselők keddtől három napon keresztül a Hunguest Hotel szállodalánchoz tartozó négycsillagos Erkel Hotelben tanácskoznak a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerülő legfontosabb törvényjavaslatokról, illetve az általános politikai helyzetet értékelik. Orbán Viktor kedd este éjszakában nyúlóan tartja meg általános helyzetértékelését, amit a két frakció szerdán vitat meg hosszabban, végül csütörtökön a képviselőcsoportokban működő szakpolitikai kabinetek hallgatják meg a minisztereket, államtitkárokat.

A mostani három napos kihelyezett frakcióülést utcai megmozdulások is kísérik majd. Míg egy évvel ezelőtt Egerben pár tucat kormánypárti demonstráló várta Orbán Viktort, kedden a MSZP, a Szolidaritás Mozgalom, a Demokratikus Koalíció együtt tervez felvonulást a Kossuth téren, hogy a „demokrácia- és országrombolással” szemben tüntessen. A demonstráció meghirdetése után a kormány mellett rendszeres tüntetéseket szervező Civil Összefogás Fórum bejelentette, kedden délután gyors mozgósítást kért a híveitől: a Fidesz-KDNP „védelmében” ők is a Kossuth tér–Harucken tér útvonalon vonulnak majd, mint az ellenzéki tiltakozók.

Az oktatás „forró téma”

„A kihelyezett frakcióülés mindig egy lehetőség arra, hogy a képviselők éljenek a morgás jogával” – mondta egy kormánypárti forrás, mire számít a keddi miniszterelnöki felvezető után. A Fidesz és a KDNP minden egyes szezonnyitó értekezletét Orbán értékelőjével kezdte, amit éjszakába nyúló tanácskozás követett, ahol a képviselők kérdéseket szegezhettek a pártelnökhöz, illetve a frakcióvezetőhöz, adott esetben valamelyik miniszterhez. A hvg.hu által megkeresett kormánypártiak arra számítanak, most is olyan témák lesznek napirenden, melyekkel a választókerületük hangulatára figyelő képviselők a mindennapokban szembesülnek.

Orbán Viktor a sárvári frakcióülésen a hotel erkélyén
©

Korábban a nagyobbik kormánypárti frakció vezetője, Rogán Antal az MTI-nek azt nyilatkozta, újra megvitatják a választási eljárásról szóló törvényt – melynek egyes részeit az Alkotmánybíróság december végén alapellenesnek minősített –, ám forrásaink szerint várhatóan nem ez lesz a „leforróbb” téma. A hvg.hu-nak nyilatkozó képviselők arra számítanak, hogy az iskolák államosítása, a felsőoktatást érintő megszorítások, a járások kialakítása, illetve az átalakítást kísérő, a sajtónak napi témát adó anomáliák, zavarók biztos napirendre kerülnek majd.

A közoktatás és a közigazgatás reformja 2011 óta több kihelyezett frakcióülésen is komoly vitákat váltott ki, a polgármester-képviselők nehezményezték, hogy az átalakítás csorbítja az önkormányzatok feladatköreit. Az átszervezés január 1-től megtörtént, viszont az elmúlt hónapban szinte minden napra jutott valamilyen botrány az iskolák ellátási gondjaival, a fizetések csúszásával, a tanfelügyeletek megszervezésével kapcsolatban. Egy kormánypárti forrás szerint a vita már csak azért is borítékolható, mert a képviselők egy része (a polgármesterek) az átalakítás "kárvallottja", még egy másik része hivatalvezetőként az ügyek újsütetű felelőse, tehát nemcsak a kormányon, hanem rajtuk is számon kérhetik a napi gondokat.

Ki vágja át a szalagokat?

Szintén kényes témának tartják forrásaink az uniós pályázatok, a kifizetések megcsúszását is. Ahogy egy képviselő fogalmazott: a 2014-től bevezetendő összeférhetetlenség miatt a településüket választó polgármestereket és az újraválasztásukért izguló képviselőket egyaránt foglalkoztatja, hogy a kampányban milyen beruházásokat lehet majd átadni. „Nemcsak a szalagátvágások miatt fontos ez, hanem az általános hangulat miatt is” – mondta egy fideszes forrás arra utalva, hogy a kormánynak mindezidáig nem sikerült „elhitetnie” az országgal, hogy „elindult a válságból kivezető úton”.

A kabinet tavaly döntött arról, hogy az uniós pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget átalakítják, a napi irányítást intéző irányító hatóságok a minisztériumokhoz kerülnek. Kérdés, hogy az átalakítás beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, és sikerül-e a rendelkezésünkre álló 8200 milliárd forintból még fennmaradt 1800 milliárdot időben lekötni, illetve az eddig ki nem fizetett 5000 milliárdot 2015-ig folyósítani. A tavaly szeptemberi Sárváron tartott frakcióülésen az Origó beszámolója szerint a kérdéskört maga Orbán hozta elő, és „a fejlesztések felgyorsítását és azok politikai eredményének besöprését” a ciklusból hátra lévő időszak legfőbb feladatának nevezte, miközben bírálta az önkormányzatokat, amiért végiggondolatlanul pályáztak az utóbbi években. (Az átalakítást nehezíti – ahogy erről korábban a hvg.hu is beszámolt –, hogy a kormányon belüli erőcsoportok között komoly harc folyik a pénzek feletti ellenőrzésért.)

Átvágnák a szalagot
©

„Attól is függ, milyen lesz a hangulat és mikről alakul ki vita, hogy Orbán a helyzetértékelőjében mire helyezi a hangsúlyt, milyen irányba tereli a beszélgetést” – mondta egy forrásunk, aki biztosra veszik, hogy a miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalappal több mint egy évig folytatott tárgyalások megszakadását jelentős eredményként fogja értékelni. A képviselők szerint szintén szóba kerülhet az ország ellen 2004 óta folyó uniós túlzottdeficit-eljárás kezelése is. (Az ügyben júliusban hozhat döntést az Európai Tanács. Mint korábban megírtuk, a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter nagyon számít fűz az eljárás megszüntetésére, mert a szigorú EU-s felügyelet feloldása növelné a kormány költségvetési mozgásterét a választási évben.)

Kínzó földéhség

A vita irányát befolyásolhatja, hogy Rogán kiemelt témának szánja a rezsicsökkentést. A képviselőcsoport sajtóosztályának tájékoztatása szerint a háromnapos ülés napirendjén lesz a január 1-jétől hatályos tízszázalékos villany-, gáz- és távhőárcsökkentés. Mivel az első számlákon nem látszott a csökkentés hatása, a Fidesz-frakció külön ellenőrző munkacsoportot állított fel, melynek vezetője, Németh Szilárd Gyulán mutatja be a beszámolóját. A frakció sajtóosztálya szerint a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjakra is kiterjedő új tervezetet is a Békés megyei városban beszélik majd meg. Egy, a kormányban zajló előkészítő munkára rálátó forrás szerint a tanácskozás a víz- és szemétcsökkentés bejelentésével fog zárulni, ahogy azt is biztosra vette, hogy ősszel tovább folytatja a kabinet az energiaár-csökkentést (ami forrásunk szerint akár a 30 százalékot is elérheti).

Élénk vitára számítanak viszont a földtörvény-javaslattal kapcsolatban. A Fidesz ugyanis folyamatos össztűz alatt áll: a Jobbik azért bírálja, mert az ellenzéki párt szerint nem garantálták a külföldiek kizárását a földvásárlásból, az LMP és a kormánypárt belső ellenzékévé vált volt államtitkár, Ángyán József pedig azzal vádolta a tervezet készítőit, hogy a nagybirtoknak kedveznek. (A javaslat a magyarokkal azonos jogokat biztosít az EU-s tagállamok polgárai számára: vásárolhatnak termőföldet, ha letelepednek Magyarországon, és életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkoznak. A tervezet az állattartó üzemek, vagy a tulajdonosaitól földet bérelő cégek esetében lehetővé teszik lényegében korlátlan nagyságú birtokok kialakítását.)

Ángyán József a parlamentnek - sokáig küzdött
©

A törvényjavaslatnak februárban kezdődik a részletes vitája, eddig több mint 200 módosítót nyújtottak be (Ángyán több mint 70-et jegyez). Egy kormánypárti forrás szerint az sem zárható ki, hogy az Országgyűlésben visszatérnek a startvonalhoz, hogy általános vita keretében újra lehessen – akár egész fejezeteket átíró – módosítókat benyújtani (most már csak az eddig megnyitott kérdéseket érintő, úgynevezett kapcsolódó módosítókat lehet beadni). A Fidesz és a KDNP december 17-én már megszavazta a földtörvényt kétharmadossá emelő alkotmánymódosítást is. Ennek keretében egy új – eddig közelebbről meg nem határozott – intézményt is bevezettek, amely az alaptörvényben „az integrált mezőgazdasági termelésszervező és a mezőgazdasági üzem” néven jelenik meg (amely a törvény bírálói szerint az állattartó nagybirtok bebetonozása lehet).

Húsba vágó, de „érdektelen” ügyek

A tervek szerint Gyulán véglegesíti az új választási rendszert is a Fidesz-KDNP pártszövetség. Eredetileg a tavaly megszavazott választási eljárási törvényben akarták bevezetni 2014-től a regisztrációt (azaz a szavazni akarók előre kellett volna jelezzék az illetékes hivatalokban, hogy voksolni fognak), de erről Áder János államfő normakontrollt kért az Alkotmánybíróságról, mely január első hetében alkotmányellenességet állapított meg.

A legfontosabb feladat, hogy a Fidesz tegye lehetővé a külföldön dolgozó, de az állandó lakcímükről Magyarországon ki nem jelentkezett állampolgárok szavazását. A választási eljárásért felelős Lázár János két hete egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, mivel nincs nyilvántartásuk a külföldön dolgozókról, ezért félő, hogy az utolsó percben derül ki, hányan akarnak kint szavazni, és hosszú sorok kígyóznak majd a nagykövetségek előtt. Az Ab döntése után több kormánypárti politikus is úgy nyilatkozott, hogy egyelőre letettek a regisztráció intézményéről, ám nem kizárt, hogy csúsztatva, a 2018-as választásokra időzítve mégis bevezetik.

Szintén rendezni fogja Gyulán a Fidesz az alkotmány átmeneti rendelkezéseit is, melyeket alaposan megvágott december végén az Alkotmánybíróság. Információink szerint a Fidesz elnöksége már mindkét kérdésben döntött, a képviselők már egy kész tervezetet kapnak majd. Ugyanakkor forrásaink szinte biztosra veszik, hogy a frakciók elé kerül az a tervezet is, amely tovább korlátozná az Ab mozgásterét: a párt ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos múlt héten jelentette be, hogy beleírnák az alkotmányba, nem lehet automatikusan feleleveníteni a régi alaptörvény alapján született alkotmánybírósági határozatokat (melyekre hivatkozva már több törvényi passzust megvétózott a testület az utóbbi években). „Nem ezek a jogtechnikai kérdések fogják megrázni a képviselőket” – mondta az egyik kormánypárti forrásunk utalva arra, hogy az oktatás, a rezsiköltségek, az uniós pénzek vagy a földtörvény jobban foglalkoztatja a Fideszt és a KDNP-t, mint a közjogi kérdések.

Zárt ajtók mögött

A 2010-es kormányváltás óta a gyulai frakcióülés az ötödik nagyszabású szezonnyitó tanácskozása a Fidesz-KDNP pártszövetségnek. A kihelyezett frakcióüléseket mindig nagy bejelentések követték, a zárt ajtók mögött pedig rendszerint jelentős vitákat folytattak a képviselők.

A 2010-es őszi kihelyezett frakcióülést a Fidesz és a KDNP Tapolcán tartotta, ezt követően jelentette be Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke és Rogán Antal, hogy nyolcpontos javaslatcsomagot dolgoznak ki a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére. A hitelmentés elhúzódott, a 2011-es szeptemberi hajdúszoboszlói frakcióülést követően Lázár János akkori frakcióvezető már arról számolt be, hogy kötött árfolyamú, egyösszegű végtörlesztés lesz a devizahiteleseknek, az ebből adódó pénzügyi terhet a bankok viselik. Hajdúszoboszlón jelentős vita folyt az oktatást tervezett államosításáról, a választási rendszer átalakításáról, a közigazgatás átszervezéséről.

A 2011-es tavaszi szezonnyitón a köznevelési törvény, illetve a kidolgozás alatt álló új alkotmányról vitatkoztak a kormánypártok politikusai, egy évvel később Egerben az önkormányzatok adósságának kezelése okozott konfliktusokat. Orbán Viktor az egri ülésen tartott helyzetértékelő beszédében a decemberi pénzügyi támadásokról szólva egy nemzetközi szálakat is magába foglaló puccskísérletről számolt be, melynek állítólag külügyi, nemzetbiztonsági elemei is voltak. Bár ezt a frakcióülést követően Lázár János cáfolta, később három, magát jobboldalinak való szerző külön könyvet adott ki az Orbán-ellenes állítólagos puccskísérletről.

Tavaly ősszel Sárváron gyűltek össze a kormánypárti képviselők. Bár a vitaindító beszédében Orbán csak mellékesen érintette az IMF-fel való tárgyalásokat, a következő nap a Facebook-oldalára kihelyezett videóüzenetében már arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP egyhangúan elutasítja a Valutaalap túl szigorú feltételeit. (Később a sajtóban megjelentek az IMF elvárásai, így kiderült, hogy a miniszterelnök olyasmiket is a Valutaalapnak tulajdonított, melyeket egyébként nem kért a kormánytól.)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
M. László Ferenc Itthon

Orbánt az elbocsátások miatt is aggódó fideszesek várják Sárváron

Ismét fajsúlyos kérdéseket vitat meg a két kormánypárt a szezonnyitó kihelyezett frakcióülésén: a Sárváron gyülekező képviselők a gazdasági helyzetről, a választási regisztráció bevezetéséről, a rendőrség átszervezéséről, az esetleges elbocsátásokról fognak tanácskozni. Forrásaink szerint a párt mégsem fog elveszni a részletkérdésekben, a Fidesz a múltértékelés helyett a jövőbe tekint, és már most elkezdi a felkészülést a 2014-es választásokra.

MLF Itthon

Orbán egy titokban tartott terv szerint indított támadást az IMF ellen

Megelőző csapás a bekeményíteni akaró EU-ra és IMF-re, vagy a Békemenet mintájára kialakított kommunikációs offenzíva a saját tábor összetartására, bátorítására – ezt a két forgatókönyvet valószínűsítik kormányzati és fideszes források Orbán Viktor elmúlt napokban tett, keménykedő bejelentéseiről. A pártelnök a kiszivárogtatástól tartva sem a Fidesz vezetésével, sem a kormánnyal nem egyeztette terveit, csakis stábjára és Rogán Antalra támaszkodva indított verbális támadást a nemzetközi szervezetek ellen.

Érdekes különbség: más népek máshogy érzik a keserűt

Érdekes különbség: más népek máshogy érzik a keserűt

Radar360: Bizalmat keltő szennyvízvizsgálat, bizalmatlanság az orosz vakcina körül

Radar360: Bizalmat keltő szennyvízvizsgálat, bizalmatlanság az orosz vakcina körül

Balázs Péter távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Balázs Péter távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről