szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A cionista amerikai külügy, a nemzetközi nagytőke és belföldi csatlósaik akarták megbuktatni Orbán Viktort, amiért megpróbálta megrendszabályozni a multinacionális vállalatokat – tudtuk meg a Fidesz.hu-n is meghirdetett könyvbemutatón. A szerzők szerint Magyarországnak kelet felé kell nyitnia, de az EU-támogatásokra és a NATO katonai védelmére is szükségünk van.

Csütörtök délután a vártnál kisebb érdeklődés mellett mutatták be a szerzők a „83. könyvhét kiemelt politikai kötetét”, Tóth Gy. László, Lentner Csaba és Zárug Péter Farkas Kik támadják Magyarországot és miért? című könyvét. A címben feltett kérdésre a könyv első részében válaszol Tóth Gy. László. A kötet többi részében Lenter Csaba a kormány gazdaságpolitikáját értékeli, Zárug Péter Farkas pedig „folyamatábrához” hasonlóan mutatja be, mi vezetett a nemzetközi konfliktushoz. A kötet címválasztásában és előszavában is egyértelművé teszi, azt az elképzelést próbálja bizonyítani, mely szerint a második Orbán-kormány ellen háromfrontos puccskísérlet, magyar és amerikai diplomaták, politikusok, balliberális értelmiségiek részvételével, az IMF hathatós támogatásával történt.

Hadüzenet a szakértői kormány

Tóth Gy. László politológus, az Echo Tv programigazgatója a bemutatón arról beszélt: az interneten „névtelen retardált senkik, akik legfeljebb a KRESZ-könyvet olvasták” azzal próbálják a szerzőket lejáratni, hogy ők egy összeesküvés-elmélet hívei, a bizonyítékokat viszont elhallgatják. Ezután már meg is nevezte a „puccskísérlet” felelőseit. Szerinte a támadást az Egyesült Államokból koordinálták, az egyik kulcsfigurája Charles Gati volt, aki „a rossz emlékű Tom Lantos helyébe lépve” ma a Magyarországgal kapcsolatos amerikai diplomácia irányítója. A magyarországi „ötödik hadoszlop” mögött ott találjuk Richard Field amerikai üzletembert, aki az LMP-nek nyújtott anyagi támogatást és természetesen Soros Györgyöt.

Az Orbán Viktor elleni puccskísérlet bizonyítékaként Tóth Gy. megemlítette a Haladás Alapítvány létrehozását és Charles Gati megszólalásait idézte, melyek szerint „vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt – ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen – elmozdítsák”, illetve Magyarországnak szakértői kormányra van szüksége Bokros Lajos vagy Bajnai Gordon vezetésével. Utóbbi a szerző szerint nyílt hadüzenetként is értelmezhető.

A politológus kifejtette: nyugaton nehezen elfogadható, hogy Magyarországon 2010 óta a legtöbb intézményben megszűnt a „konszenzuális demokrácia”, ahol az ellenzék véleményét is megfontolva lehet döntéseket hozni, helyére pedig a „többségi demokrácia” lépett, ahol a kétharmados felhatalmazással a kormánypártok egyedül döntenek.

Miért pont Amerika?

Tóth Gy. szerint az Egyesült Államok ma egy túlterjeszkedett birodalom képét mutatja, amely lassan elveszti hegemón szerepét a világban. Amerikai védelmi szakértőkre hivatkozva azt mondta: Magyarországnak és a közép-kelet-európai régiónak már nincs szerepe Amerika védelmében, vagyis szerinte az USA már nem akar nálunk támaszpontokat és piacot. Ennek ellenére a belpolitikát továbbra is befolyásolni próbálják.

A politológus szerint a helyzet megoldása egy teljesen új külpolitikai irányvonal lenne: Magyarországnak „nem kell dörgölőzni a cionista-atlantista” körökhöz. Szakítani kell az „euro-atlanti vonallal”, de benn kell maradnia a NATO-ban és az Európai Unióban, mivel csak ezek tudják biztosítani a gazdasági és katonai hátországot. Eközben viszont kulturális és gazdasági kapcsolatokat kell kialakítani „Oroszországgal, Kínával, Indiával, Brazíliával és Törökországgal”, hiszen „ők csak profitot akarnak”, az amerikai nagyvállalatokkal ellentétben „nem akarják irányítani a magyar kultúrát és megszállni a magyar intézményeket”.

Leválunk a nemzetközi piacról

A könyv gazdaságpolitikával foglalkozó részének szerzője, Lentner Csaba közgazdász, a MIÉP volt képviselője előadását azzal kezdte: Magyarországnak le kell válnia a nemzetközi vállalatokról és belső gazdaságot kell kiépíteni. Az Orbán-kormány ezt a folyamatot kezdte el és ez váltotta ki a nemzetközi nagytőke haragját. A szerző szerint a kormány jól használta ki az eddigi másfél évet, és győzelemnek értékelhető, hogy az EU végül nem függesztette fel a hazánknak nyújtott kohéziós támogatást.

Lentner szerint erre jó okuk is van, hiszen a nyugati országoknál kevésbé fejlettebb, később csatlakozott országok jó eséllyel fognak kihullani az eurózónából és akár az unióból. Mint mondta, az EU korábbi válságai is a később csatlakozott, alacsonyabb fejlettségű dél-európai országokból indultak, most pedig a kelet-közép európai államok számítanak a „leggyengébb láncszemeknek”. Mivel az uniónak nem érdeke egy újabb, görögországihoz hasonló válság, kénytelenek lesznek újabb engedményeket tenni az irányunkba, hogy elkerüljék a magyar gazdaság összeomlását.

Megjegyezte: ő az aktív állam híve, amely „tervezi és ellenőrzi” a gazdaságot. A közgazdász szerint jelenleg Magyarország az egyetlen olyan ország az EU-ban, amelynek „van gazdaságpolitikája”, ezért „hagyni kéne végre boldogulni”. A sikeres gazdaságpolitika fő bizonyítéka Lentner szerint a csökkentett költségvetési hiány, amely ma nálunk alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban.

Túl gyorsak voltunk a Nyugatnak

A szintén MIÉP-es múltú Zárug Péter Farkas politológus a konfliktus okait elemezve arra jutott: az ellentét fő forrása a kormány reformjainak óriási tempója volt. Szerinte a kétharmados többséget úgy értelmezte a kormány, hogy az felhatalmazást jelent "minimum alkotmányozásra" és a jogrend teljes átforgatására, "Ami tényszerűen így is van" – tette hozzá.

A kormányzás első napjaiban még úgy tűnt, a Fidesz is neoliberális gazdaságpolitikát fog folytatni, majd a nemzetközi piacot meglepve elkezdődött a "politikai és gazdasági hiperaktivizmusként" ismert szakasza. Példaképp említette Zárug a bankadó és a távközlési adó bevezetését. Szerinte a törvénygyár olyan gyorsan üzemelt, hogy a multik magyarországi leányvállalatai „köpni-nyelni nem tudtak”, annyit tehettek, hogy betelefonálnak a hazai központjukba és értesítették a vállalat vezetőit, hogy így „idén és jövőre sem lesz profit”.

Már nem kell megkérdezni az ellenzéket

Zárug szerint Orbán lényegében egyensúlypolitikát folytat a gazdaságban, ennek lett az ideológiai alapja a szabadságharc, és hogy „mindenki ellenség, aki államadósságot növel”. A megszorítás szót azonban "nagyon helyesen" kiiktatták, mert az adósságcsökkentő intézkedések nem a lakosságot sújtották, hanem a nagyvállalatokat.

A kormány a kétharmados többsége segítségével „birtokba vette azokat az alkotmányos intézményeket, ahol korábban konszenzuális modell működött”. A gyors változásokat a piac tévesen „gazdasági zavarnak értékelte”, ezért nagytőke megpróbálta eltávolítani magyar kormányt. Ekkor indult a „puccskísérlet” Orbán ellen, amely teljesen még ma sem bukott el.

Zárug szerint a történet tanulsága az, hogy a „forradalmárkodással” óvatosan kell bánni, mert jó eséllyel fog „nemtelen támadásokat” kiváltani. Ezért azt javasolta a kormánynak, mindig számolják ki az esetleges kockázatokat és a kockázatok árait.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!