A közleményben emlékeztettek: az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette azt a törvényi rendelkezést, amely szerint az önkormányzatok maguk határozhatják meg, melyek az általuk szankcionálható közösségellenes magatartások. Szabó Máté alapjogi biztos szerint azonban az Ab határozatának kihirdetésekor folyamatban levő vagy már jogerősen elbírált ügyekben – a kormányhivatalok egységes iránymutatása hiányában – továbbra is fennállt az alapjogok sérelmének lehetősége.

A közleményben példaként egy az ombudsmanhoz forduló panaszos esetét említették, aki ellen tavaly év végén indítottak eljárást tiltott közösségellenes magatartás miatt Debrecenben. Bár a jogszabályi háttér változása miatt a panaszoson végül nem hajtották be a bírságot, a biztos vizsgálatában megállapította, hogy az eljárás jogalapját jelentő helyi rendelet hatályon kívül helyezése ellenére továbbra is fennáll az alapjogi visszásság veszélye.

Mint írták, erre az ad lehetőséget, hogy az önkormányzati törvény január 1-jétől hatályos módosítása felhatalmazza az önkormányzatokat a közösségi együttélés tágan értelmezhető szabályainak meghatározására. Hangsúlyozták: emiatt továbbra is fennáll az alkotmányosan aggályos jogi helyzet, hiszen az új szabályok a helyi rendeletalkotás kereteit még annál is tágabb körben vonják meg, mint a korábbi szabályozás, amelyet az Ab a jogbiztonság súlyos sérelme miatt megsemmisített.

Az alapvető jogok biztosa ezért felhívta a város jegyzőjét, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló helyi rendelet megalkotása során fordítsanak kiemelt figyelmet a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményének megtartására.

Az ombudsmani jelentés teljes szövege itt olvasható.