Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Bajnai Gordon, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetője Áder János köztársasági elnökhöz fordult az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló új törvény miatt, amely szerinte ellehetetleníti a közérdekű adatok megismerését, a közpénzek felhasználásának nyomon követését.
"A „sunnyogási törvényt” a fideszes kétharmad lóhalálában, a trafikmutyi után néhány nappal fogadta el" – írja az Együtt–PM. Bajnai azt kérte levelében az államfőtől, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény alaptörvényszerűségének előzetes vizsgálatát.
Bajnai Áderhez írott levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslatot azt követően nyújtották be, hogy nyilvánosságra került: civilszervezetek a trafikpályázat teljes dokumentációját közérdekű adatként kikérték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, valamint a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től, a törvényt az országgyűlés pedig a benyújtástól számított kevesebb, mint két nap alatt fogadta el.
"A hihetetlen törvényalkotási tempó indokául semmilyen érv nem hangzott el, így óhatatlanul is felmerül a gyanú, hogy a nagy sietségnek és főleg a folyamatban levő ügyekben való alkalmazás előírásának is egy oka van csupán: a trafikpályázattal összefüggő dokumentáció nyilvánosságra kerülésének megakadályozása" – véli Bajnai.
A volt kormányfő szerint az ellenőrző szervek tevékenységének mélysége és a polgároknak a közérdekű adatok megismeréséhez való joga között semmilyen, alkotmányosan értékelhető összefüggés nincsen, így előbbi érdek nem szolgálhat az alapvető jog korlátozásának alapjául. Alkotmányos indok hiányában viszont a közérdekű adatok megismeréséhez való jog e korlátozása alaptörvény-ellenes, Bajnai szerint pedig különösen aggályos, hogy a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell az új korlátozó szabályokat. "Azon túl, hogy ezek alaptörvény-szerűsége önmagában is erősen megkérdőjelezhető, ráadásul a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát és a bizalomvédelem elvét is sértik, mivel alkotmányos indok nélkül avatkoznak bele már létrejött jogviszonyokba" – írja Bajnai.
