szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár a mostani dunai árvizet egy viszonylag rövid, 36 órás intenzív csapadékos időszak váltotta ki, azonban a feltételek már jóval korábban kialakultak - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). A dunai árvizet közvetlenül kiváltó ciklon egy heteken keresztül fennmaradó és nem mozduló planetáris hullám alacsonynyomású részén alakult ki.

Június első napjaiban rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullott le a Duna felső vízgyűjtőjében, a csapadékra jellemző volt, hogy a német osztrák határ közelében 36 óra alatt többfelé hullott 150 millimétert meghaladó eső - idézte fel elemzésében az OMSZ.

Az árvizet okozó csapadékos periódus május 30-án kezdődött, amikor elsősorban Győr és Linz között az esti órákig nagy területen átlagosan 15-20 milliméter eső hullott. Az erős csapadék 30-ról 31-re az éjszakai órákban is folytatódott, de az átlagosan 20-25 milliméter eső főleg a felső szakaszra koncentrálódott.

A 12 óra alatt lehullott csapadék június 2-án 20 órakor - kattintson a nagyobb képért!
©

Május 31-én napközben ismét Bécs és a forrásvidék között esett jelentős, átlagosan 20 milliméter körüli csapadék. Az ezt követő 24 órában inkább csak a felső szakaszon hullott jelentősebb mennyiségű eső viszont a hegyek között néhány mérőhelyen 100 milliméter per 24 órát meghaladó értékeket is mértek.

Ha június 1-én befejeződött volna, vagy legalábbis az előző napok értékeihez hasonló maradt volna a csapadékhullás, csak egy jóval gyengébb árhullám alakult volna ki a Dunán. Azonban június 1-ről 2-ra ismét rendkívül intenzíven kezdett esni, főként Linz és Passau között területi átlagban 70 milliméter közötti csapadék is lehullott széles sávban, majd 2-án főként a nap első felében folytatódott az esőzés az Inn, az Isar és a Traun vízgyűjtőin újabb 40 milliméter átlagot produkálva.

Az intenzív csapadékos periódus június 2-án estére véget ért, azonban még több napon keresztül esett kisebb, 5-10 milliméter eső a térségben. Az extrém mennyiségű csapadék szinte azonnal elindította az árhullámot. A magasabb területeken még meglévő hó a ciklon hideg levegőjében nem olvadt, így az áradásban a hóolvadás nem játszott szerepet.

Két hétig mozdulatlan volt

A nagy csapadékot kiváltó ciklon hosszabb előélettel rendelkezett. Közép- és Nyugat-Európa fölött már több hete egy alacsony nyomású, hideg léghullám tartózkodott, amely két hét alatt alig mozdult. A léghullám egyike volt a Földet körülvevő áramlási rendszer úgynevezett planetáris hullámainak.

A kimélyült, lassan mozgó planetáris hullámokban az alacsony nyomású területeken hosszabb ideig maradnak fenn a csapadékos időjárást okozó ciklonok, míg a magasnyomású területeken a száraz időjárást meghatározó anticiklonok az uralkodók.

A planetáris hullámok az északi féltekén május 31-én - kattintson a nagyobb képért!
©

A dunai árvizet közvetlenül kiváltó ciklon egy ilyen, heteken keresztül fennmaradó és nem mozduló planetáris hullám alacsonynyomású részén alakult ki. A ciklon centruma május 31-én Csehország fölött helyezkedett el, a keleti oldalán meleg levegő áramlott Oroszország, a Baltikum és Skandinávia fölé, ott szokatlanul meleg nyári időjárást okozva.

A ciklon hátoldalán a hűvös légtömeg francia, német valamint az alpi területeken okozott szokatlanul hideget. Jellemző, hogy míg Bécsben 13 fok, addig Helsinkiben 27 fok volt a legmagasabb nappali hőmérséklet. A nagy magasságokban (9000-10000 méteren) kanyargó futóáramlások szerkezetét is meghatározta a hosszú ideje pörgő ciklon, az egyik ág éppen a Kárpát-medence fölött egy éles fordulatot téve körbefogta a térséget.

Szállítószalagokban gyűlt a víz

A planetáris hullám alacsonynyomású rendszerében - azaz úgynevezett teknőjében - az összeáramló levegő meglehetősen sok nedvességet halmozott fel elsősorban a Földközi-tenger medencéjében. A teknőben hosszabb idő óta újabb és újabb légörvények alakultak ki, amelyek nem tudtak elmozdulni így a szokásos hideg és meleg fronti szerkezet helyett spirál alakban felcsavarodó karokba, nedves szállítószalagokba koncentrálódott a nedvesség.

A nagy csapadékot okozó ciklonban több ilyen szállítószalag is létrejött. A június 1-én kezdődő rendkívül intenzív csapadékot az váltotta ki, hogy az Atlanti-óceán felől megerősödő anticiklon deformálta a ciklon nyugati oldalát és a fentiekben említett szállítószalagok a ciklon északnyugati oldalán összetorlódtak, déli irányba fordultak ahol az Alpok hegyvonulatai valósággal kirázták belőlük a koncentrálódott nedvességet. 

A csapadékos periódusnak a ciklon lassú északkeletre mozdulása, illetve feltöltődése vetett véget.

Bár a mostani dunai árvizet egy viszonylag rövid, 36 órás intenzív csapadékos időszak váltotta ki, azonban a feltételek már jóval korábban kialakultak. A március 14-i hóvihar, majd a hűvös tavasz és a gyakori mediterrán ciklonok végső soron a globális cirkuláció már korábban említett meridionális típusnak a közvetett következményei. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Foci-Eb: hétvégéig nyilatkozhat három város, hány nézőt enged be a meccseire

Foci-Eb: hétvégéig nyilatkozhat három város, hány nézőt enged be a meccseire

Civilek arra kérik a kormányt, hogy hosszabbítsa meg az április végén lejáró kilakoltatási moratóriumot

Civilek arra kérik a kormányt, hogy hosszabbítsa meg az április végén lejáró kilakoltatási moratóriumot

Nyílt Facebook-csoport alakult, tagjaik a “lepattanó” vakcinákra vadásznak

Nyílt Facebook-csoport alakult, tagjaik a “lepattanó” vakcinákra vadásznak