Tanévkezdés 2013: kisokos egy más világhoz
Nemcsak az új tantárgyakhoz tartozó új tankönyvek (ha lesznek!) okoztak meglepetést tanulóknak és szüleiknek a hétfőn elindult tanévben, hanem át kell szervezniük a család teljes napirendjét is, sírhatnak nyugdíjba kényszerített tanárok után, meg kell szokniuk, hogy a folyosókon rendőr sétálgat, az igazgató pedig már nem igazgató, hanem intézményvezető (ha egyáltalán van). Összegyűjtöttük, mivel köszöntött be a 2013-14-es oktatási évad.
A hétfőn kezdődő tanév az első, amelyben már a kormánypártok ízlése szerint kialakított új Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapján tanítanak az iskolában. A NAT-ban leírtaknak megfelelő kerettanterveket az első évben az első, ötödik és kilencedik évfolyamon vezetik be – 2016-ban már minden diák e szerint tanul majd –, és a diákok órarendjébe olyan új tantárgyak kerülnek, mint a kötelező hittan és erkölcstan, vagy a családi életre nevelés.
Ez utóbbi választható tantárgy, és célja a "nemek közötti alapvető különbségek" megismertetése, valamint a "termékenységtudatos", "családbarát" szemlélet kialakítása lenne. A kormányzati szándék szerint hasonló alapelvek mentén folyik majd az oktatás a kötelező erkölcstanórán is. A júniusban tartott mintaóra "kottája" alapján a diákok heti negyvenöt élvezetes percet kapnak majd játékokkal, drámapedagógiai módszerekkel, mesék és versek közös feldolgozásával. Kétséges azonban, hogy ezeknek a módszereknek az elsajátítása belefért-e abba a hatvanórás gyorstalpalóba, amelyet az erkölcstant szeptembertől oktatóknak kellett elvégezniük. Egyébként osztályozni is lehet majd az órán, de azt, hogy az érvelési képességért, vagy a NAT-nak megfelelő definíciók felmondásáért jár-e az ötös, egyelőre nem tudni.
Az általános iskolai diákok – az első és ötödik évfolyam mellett a hat évfolyamos gimnáziumok hetedik osztályában is bevezetik az új tantárgyat – választhattak, hogy erkölcstanra, vagy inkább felekezeti hittanra járnak, heti egy órában. A vallásos szülők közül a nagy egyházakhoz tartozók jártak jól: a hittanoktatás teljes költségét ugyanis csak akkor állja az állam, ha legalább tizenkét diák jön össze egy csoportban. Amúgy, ha az érintettek közösen úgy döntenek, a hittanórákat az iskolán kívül is meg lehet majd tartani.
Az új kerettantervek mindössze tízszázaléknyi szabad teret hagytak az iskoláknak, amelyek ezt kitölthették valamelyik tantárgy nagyobb óraszámú oktatásával, de "extra" tantárgyakkal is. A már említett családi életre nevelés mellett olyan gyakorlati ismeretek is tartoznak ide, mint a Gazdasági és pénzügyi kultúra I-II., illetve a Vállalkozzunk! – mindkettőt a 7-10. évfolyamon tanulhatják a diákok –, de lehetett választani a nemzeti lovaskultúra (3-5. évfolyam), a kajak-kenu (5-8. évfolyam), a bejárható Magyarország (5-8. évfolyam) és a bringaakadémia (3-6. évfolyam) tantárgyak közül is. A sakk pedig többször is szerepel a Nemzeti Alaptantervben: az 1-4. osztályban sakk-logika és képességfejlesztő sakk, a 9-10. évfolyamon pedig saktika (sakk-matematika) órára járhatnak a diákok.
Tankönyvmizéria, menzadilemmák
A szülők egyébként már tavasszal és nyáron is tapasztalhatták az iskolai változásokat, amikor belépett életükbe a tankönyvellátást teljes egészében átvevő, állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello). Az iskolák ugyanis csak ezen keresztül rendelhettek a kiadóktól: a Kello – illetve alvállalkozói – végezték a tankönyvek csomagolását és kiszállítását is. Ezt azonban nem mindenhol sikerült időre összehozni, ezért a könyvek kiosztásának dátuma végül országosan szeptember 2-a lett – igaz, ezt nem minden iskola tartotta be.
De ha mégis, gond így is lehet. Az első napi osztályfőnöki órán ugyanis nem lehetnek ott a szülők, így nem tudják aláírni az átvételi elismervényt. A hvg.hu-nak nyilatkozó iskolavezetők azt tervezik, hogy a dokumentumot hazaküldik a diákokkal, kockáztatva azt, hogy a papír esetleg elkallódik. A pótrendeléseket egyébként szeptember 5-ig kell leadni, azt azonban még nem tudják sem az iskolák, sem a szülők, mi a teendő abban az esetben, ha egy könyvvel több vagy kevesebb van a csomagban – vissza kell-e küldeni az egész csomagot, vagy lehet egyenként is cserélni.
Várhatóan az idei tanévre időzítik a menzareformot is: az Emberi Erőforrás Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága olyan jogszabálytervezeten dolgozik, amely az iskolai konyhák főzési módszereit szabályozná az egészségesebb étkezés érdekében. Bár az Emmi szerint a reform nem jár majd áremelkedéssel, a szakmai szervezetek szerint akár 70 százalékos is lehet a drágulás. A Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) számításai szerint a napi háromszori étkezésért a bölcsődékben átlagosan 565 forintot, óvodákban 660 forintot, az iskolákban 663 forintot kellene fizetni.
Bár a jogszabály valószínűleg még idén elkészül, a közétkeztetők kérésére 2014. szeptember 1-ig türelmi időszakot kaptak a konyhák, így a 2013/14-es tanévben még a szokásos áron ehetnek a diákok az iskolában.
Tanárhiány: van is, meg nincs is
Szeptembertől az általános iskolásoknak délután négy óráig kell az iskolában maradniuk: a részvétel minden évfolyamon kötelező, a szülő azonban kérhet felmentést délutáni elfoglaltságra hivatkozva. Fontos azonban, hogy a diák csak az iskola engedélyével tartózkodhat az utcán, különben a rendőr visszakísérheti az igazgatóhoz.
A köznevelésért felelős államtitkárság úgynevezett társadalmi igényekre – a többgenerációs családok eltűnése és az egyedülálló szülők számának megszaporodása miatt nincs ki vigyázzon a gyerekre –, illetve az esélyegyenlőségre hivatkozva vezeti be a délután négyig tartó iskolát. (Felügyeletet délután öt óráig kell biztosítani.) A tanórák utáni időt többek között szakkörökkel, tanulószobával, napközivel, színház- vagy múzeumlátogatással és sporttal töltheti ki az igazgató (szeptembertől hivatalosan intézményvezető).
De a törvény nem zárja ki azt sem, hogy az iskolák délutánra szervezzék a kötelező tanórákat is. Az általános iskolák első évfolyamán heti 25 – átlagosan napi 5 – tanórájuk lesz a diákoknak, az ötödik osztályosok heti 28 órát töltenek majd tanulással. A kilencedik évfolyamosoknak a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban is heti 35, vagyis átlagosan napi hét órájuk lesz.
Az biztos, hogy a délutáni órákban tanárhiánnyal nem lesz gond. A pedagógusoknak szeptembertől ugyanis 32 órát kell a diákokkal tölteni: 22-26 óra jut a tanórákra és a különböző foglalkozásokra, a maradék 6-10 órában pedig beoszthatóak a tanárok tanulói felügyeletre vagy helyettesítésre.
Az óraszámemelésre egyébként nem csak a délutáni iskola miatt volt szükség: a kényszernyugdíjazás miatt mintegy háromezerrel kevesebb tanár kezd szeptemberben az általános és középiskolákban (pontos számokat októberre ígért az államtitkárság). A 62 évnél idősebb tanároknak április 30-ig kellett eldönteniük, hogy a nyugdíjat vagy a fizetést választják-e: ha az előbbi mellett döntöttek, úgy nem dolgozhatnak tovább, ha pedig a fizetést választották, nem kaphatnak nyugdíjat. A rendelkezés 3769 főt érintett, továbbfoglalkoztatási kérelmet viszont csak 860-an nyújtottak be.
A legtapasztaltabb oktatóktól így sok iskolának meg kell válnia, ráadásul, mivel a megüresedő helyekre új alkalmazottat nem lehet felvenni, hiába dolgoznak magasabb óraszámban a tanárok, a speciális tudást igénylő és kevésbé népszerű tárgyak gazdátlanul maradhatnak. A korábban önkormányzati fenntartásban lévő iskolák államosításával azonban ezt a problémát már előre "megoldották": a tankerület ugyanis, ha úgy dönt, másik iskolába is átküldheti a tanárokat egy-egy órára (volt már szó országos szintű "átvezényelhetőségről" is, de erről egyelőre lemondtak).
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) viszont állítja, a hivatalos becslésnél jóval nagyobb mértékben csökkent a tanárok száma, a kényszernyugdíjazás mellett ennek oka a tankötelezettség korhatárának leszállítása 16 évre, illetve a közismereti tárgyak számának csökkentése a szakiskolákban. A PDSZ becslése szerint közel 10 ezerrel kevesebb pedagógus fog dolgozni szeptembertől, mint az előző tanévben.
Kevesebb közismeret, több tesi
Szeptemberben startol tehát a szakiskolák új szakképzési törvény szerinti kerettanterve is: a diákok ezentúl minden intézményben csak három évig tanulnak majd, a közismereti tárgyak óraszámát pedig heti hétre csökkentették. A diákok heti egy-egy órában tanulják majd a KOMA nevű tantárgyat (Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom), a társadalomismeretet, a természetismeretet és a matematikát. Heti két óra jut idegen nyelvre, egy pedig osztályközösség-építésre. Az államtitkárság háttérintézményeként funkcionáló Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett kísérleti közismereti tankönyvbe egyébként – az idegen nyelv kivételével – minden tantárgy belefért: a kiadványt 2013-ban a kilencedik osztályosok kapják meg ingyen. És persze itt is érvényes a kötelező testnevelésóra.
Ami a mindennapos tornázást illeti, ez tehát szeptembertől már az 1-2., 5-6. és 9-10. évfolyamosoknak lesz ez kötelező. Bár a heti öt órából kettőt ki lehet váltani részvétellel iskolai sportkörben, illetve versenyszerű sportolással, ha a diák rendelkezik egyesületi tagsággal vagy amatőr sportolói sportszerződéssel. A kérelmet az iskolának kell benyújtani, az adott sportszervezet igazolásával együtt.
Könnyen lehet azonban, hogy az órák egy része kimerül majd a tanteremben végzett gyakorlatokkal vagy lépcsőzéssel: egy tavaly őszi felmérés szerint ugyanis – a mindennapos tesiórát az első, ötödik és kilencedik évfolyamon 2012-ben vezették be – az iskolák több mint felében nincs elegendő tornaterem és sportpálya. Az intézmények harmadában az testnevelésórához szükséges eszközökben, minden tizedikben pedig a felkészült tanárokban van hiány. Ennek ellenére az iskolák háromnegyede szerint az első évben jól sikerült a mindennapos testnevelés bevezetése, ám egyáltalán nem biztos, hogy ez most, az érintett osztályok megduplázódásával is így lesz. (A heti öt óra testnevelés 2015-ben lesz kötelező az általános és középiskolák minden évfolyamán.)
95 iskola intézményvezető nélkül
Augusztus 21-én 428 új iskolaigazgatót (akiket egyébként mostanában köznevelési intézményvezetőként emlegeti a kormányzat, bár iskola honlapján ezzel az elnevezéssel mi még nem találkoztunk) nevezett ki Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár, száz intézményben viszont vezető nélkül indul a tanév. Az államtitkár nyilatkozata szerint ezekben az esetekben nem tudott tiszta lelkiismerettel döntést hozni: az okok között említette azt, hogy a jelöltek nem rendelkeztek az elvárt végzettséggel vagy szakmai gyakorlattal, illetve azt is, hogy a határidő után nyújtották be a pályázatot, vagy a vélemények nem érkeztek be időben.
Úgy tűnik azonban, több iskolában a szakmai szempontokon kívüli indokok is szerepet játszottak a döntésben. Az iskolákban korábban a fenntartó önkormányzat dönthette el, kit szeretne igazgatónak, az iskolák januári államosításával viszont Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterre szállt ez a jog, aki a döntést Hoffmann Rózsára testálta. Az államtitkár bekérte a nevelőtestület, a szülői munkaközösség és az önkormányzat véleményét is, de elszámolással, a döntést indokolni pedig nem köteles. Hogy csak egy példát mondjuk: a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumban hiába támogatta a tantestület 85 százaléka a korábbi igazgatót, Hoffmann nem nevezte ki.
Rendőrök az iskolában
Januárban vezették be ezt a szabályt, hogy a rendőr visszakísérheti az iskolába a 14 évnél fiatalabb diákot, ha az nem tudja igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról, és nincs vele nagykorú. Felmentést az iskola, az orvos vagy a szülő által kiállított "hitelt érdemlő igazolást" jelenthet. Egy év huzavona után aztán a mostani tanévtől az iskolarendőrség ötletét is sikerült keresztülvinnie Pintér Sándor belügyminiszternek, így szeptember 2-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által kijelölt kétszáz iskolában úgynevezett bűnmegelőzési tanácsadók felügyelik majd a rendet. Őket zömében a nyugdíjkorhatár előtt szolgálati nyugdíjba vonult bűnügyesekből toborozták, de volt, ahol a helyi rendőri vezetők választották ki az iskolák leendő "közegeit".
A rendszert azokon a településeken vezetik be, amelyeknek közbiztonságára hármast, vagy annál rosszabb érdemjegyet adtak a lakók, az iskolák között pedig vannak olyanok is, amelyekbe magatartásuk vagy családi környezetük miatt problémás, sajátos nevelési igényű gyerekek járnak. A rendőrök feladata a drogfogyasztás és az agresszió visszaszorítása lenne, de azt is figyelik, hogy illetéktelen személy ne tartózkodjon az iskolában, illetve lehet hozzájuk fordulni családi problémákkal is (például családon belüli erőszak esetén). Sőt, ha indokoltnak tartják, akár igazoltathatják vagy meg is motozhatják a diákokat, a helyi rendőrkapitányság és az iskolarendőr pedig egymásnak is jelent majd a „problémás” diákokról.
Az érdek- és jogvédő szervezetek szerint korántsem az iskolarendőrség a legjobb megoldás a gondok mérséklésére. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a diákcsínyek többsége pedagógiai probléma, amelyek megoldására inkább a tanárokat kellene felkészíteni. A rendőrök jelenléte ráadásul elrettenti a diákokat – ugyanígy vélekedik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, amely szerint a drogfogyasztás visszaszorításához bizalmi, támogató légkörre lenne szükség. A jogvédő szervezet attól tart, hogy – az amerikai példákhoz hasonlóan – az iskolarendőr kiszúr magának egy-egy hátrányos helyzetű gyereket, akit aztán folyamatosan figyelni fog. Ráadásul a rendőri intézkedés nem oldja meg a valódi problémát, álljon akár a rossz iskolai teljesítmény, akár egy családi probléma a drogfogyasztás hátterében.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
