"Munkahelyteremtés, uniós pénzen – ezzel magyarázták a hvg.hu-nak rendőrségi források, miért hozták létre Miskolcon és Szombathelyen a 112-es segélyhívó hívásfogadási központjait. Azt viszont már nemigen tudták megmondani, hogy miért jó az, ha nem az elkövetés helyszíne közelében futnak be a riasztások, hanem például egy VII. kerületi rablásról szóló értesítés az ország másik felében lévő központba érkezik.

Hétfőn írtunk arról, hogy a november 23-án, a Rákóczi útra kizuhant férfin segíteni próbálók hiába telefonáltak a 112-es segélyhívóra, nem vették fel a telefont, és a mentőszolgálatnál is csak hat perc után fogadták a hívást. Egy rendőr is arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy a múlt héten barátaival fociedzésre tartva vették észre, hogy kigyulladt egy ház kéménye. „Hívtam a 112-őt, de senki nem vette fel, barátom a 105-ös számon 3-4 perc után sikerrel járt, és küldték is a tűzoltóautót.”

Hernádi Zsolt. Keresték.

MTI / Beliczay László

A Hír.ma október 15-én tett egy próbát, hogy megnézze, milyen gyorsan intézkedik a rendőrség, ha egy, Interpol által is körözött személy hollétét jelentik be a 112-es segélyhívón. Tíz perc alatt alatt hétszer kapcsolták a szerkesztőség munkatársát másik ügyeletes tiszthez, és végül semmi nem történt. Az nem derült ki, hogy ebben szerepe lehetett-e annak, hogy a keresett ember nem más, mint Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója volt.

Gyorsabb segítségnyújtás

Éppen az ilyen lassú hívásfogadás és helyszínre érkezés megszüntetésével, az intézkedések gyorsításával indokolták tavaly a segélyhívások rendszerének megújítását. Az Európában egységesen használt 112-es segélyhívószám nálunk is általánossá válik, és átveszi a rendőrség 107-es, a mentők 104-es és a tűzoltók (katasztrófavédelem) 105-ös segélyszámait. A 112-re érkező hívások két nagy központba, Miskolcra és Szombathelyre futnak be.

Az ötmilliárd forintnyi uniós pénzből és 2,7 milliárd forint hazai forrásból megvalósuló Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR)-112 projektben olyan átfogó infokommunikációs rendszer jön majd létre – hangsúlyozta idén februárban a tendert kiíró és lebonyolító Nemzeti Fejlesztési Minisztérium –, amely „lehetővé teszi a készenléti szervek együttműködési folyamatainak korszerűsítését, valós idejű adat- és hangkapcsolatot biztosít az érintett szereplők, irányítók és végrehajtók között.” Hogy a program még időben lebonyolódjon és az ehhez szükséges pénzt megkapjuk az Európai Uniótól, a tenderen vesztes cég elállt a panaszától.

Az új rendszerben egyéb segélykérési csatornák (telefon, eCall, SMS, MMS, internet stb.) is kezelhetők lesznek. A diszpécserek pedig a bonyolult, sok embert érintő helyzetekben, katasztrófa vagy súlyos balesetek esetén közvetlen konferenciakapcsolásban, az adatok teljes megosztásával tudják összehangolni irányítói tevékenységüket – szerepelt a hivatalos közleményekben.

Viviane Reding 2008. június 3-án mutatta be az egységes európai segélyhívó számot.

MTI / EPA / Olivier Hoslet

Az új infokommunikációs rendszer célja egyrészt az, hogy gyorsabbá tegyék a segítségnyújtást, másrészt csökkentsék a fals hívások számát. A 2013 tavaszára elkészült két hívásfogadó központban – Miskolcon és Szombathelyen – 110-110 munkahelyet alakítottak ki; csúcsüzemben majd összesen 850 ember dolgozik a két helyen. A call centerek munkatársai szigorú, nemzetközi protokoll alapján teszik majd fel a kérdéseket a betelefonálóknak. Változatos hívásokban biztos nem lesz hiány, ugyanis, mint a rendőrök közölték, az emberek a PIN-kódjuk elvesztése, „földönkívüliek” észlelése, vagy egy közműszolgáltató el nem érése esetén is szívesen ragadnak telefont és csörgetik meg a 112-t.

Az új rendszerrel kapcsolatban több rendőri vezető is kétkedését fejezte ki a hvg.hu-nak. Egyöntetűen úgy vélték, még egy lépcső kerül a rendszerbe, ami mindenképpen meghosszabbítja a betelefonálás, a járőr kiküldése és az intézkedés között eltelt időt. Egy volt parancsnok szerint az biztosan perceket tesz hozzá a folyamathoz, hogy nemcsak a segélyhíváskor, hanem az illetékes szervhez való hívás-továbbításkor is újra el kell mondani, hogy kivel, hol, mi történt, és miért kér segítséget.

„Miskolcról hogyan fogják tudni, hogy két megyével arrébb, Piripócsalsón van egy válófélben lévő házaspár, aki minden vita, hangos szó miatt kihívja a rendőröket, vagy hogy Mari néni azért telefonál be rendszeresen, hogy ne érezze magát olyan egyedül, esetleg hogy Gipsz Jakab egy olyan notórius bejelentgető, akit nem kell komolyan venni?” Az ezt felvető rendőr semmiképpen nem gondolja, hogy az új rendszer gyorsabb intézkedéseket tesz majd lehetővé.

Plusz egy kör a bejelentésben

Egy rendőri vezető elmondta, nyilván a cél a kamu bejelentések, a "piszlicsáré ügyek" kiszűrése, de a call centeresek szerinte túl laikusak ahhoz, hogy betelefonálókat elküldjenek. „Nem is fogják bevállalni, hanem inkább a területileg illetékes szervhez küldik ki a hívásokat, a döntéssel járó felelősséget rájuk tolva." Egy volt parancsnok pedig azt hangsúlyozta szerkesztőségünknek, hogy a jelenlegi hívásrendszer is van olyan intelligens, hogy amennyiben valaki a fővárosban kért segítséget, akkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság Központi Ügyeletére, ha Vácról telefonált rendőri intézkedést sürgetve, akkor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra fusson be a segélykérő hívás.

2006-ban átadott Vészhelyzeti Információs Központ

MTI / Beliczay László

Egy szakszervezeti vezető szerint az ennyire központosított hívásfogadást megpróbálták jó pár évvel ezelőtt bevezetni, de akkor nem jártak sikerrel. Az érdekvédő közölte, azért nem szeretne névvel nyilatkozni a témában, mert szakmai jellegű kérdésekben kihagyják őket, így a 112-es segélyhívóval kapcsolatos, az állományt érintő változásokat sem közlik velük, vagy kérik ki arra vonatkozóan a véleményüket. 

Nehézkesebb lesz az ügyintézés?

„Az ESR kiépítésével párhuzamosan a rendőrségen belül központosítások zajlanak, az ügyeletes tiszteket, akik munkaidőn túl irányítják a kapitányságokat, más beosztásba helyezik vagy a központba irányítják” – mondta a volt rendőri vezető. Ezáltal viszont a kapitányságokon a hivatalos munkaidőn túl alig lehetne valamit elintézni.

„A személyes ügyintézés lesz a probléma” – vélte a volt rendőri vezető. „Például valakinek ellopják az autóját. Bejelenti majd a 112-ön, elrendelik a jármű körözését, de a biztosítóval kapcsolatos dolgok intézéséhez elengedhetetlen bejelentést csak másnap reggelt 8 órától teheti majd meg a kapitányságon.” Az egykori vezető szerint, ha a változtatást valóban bevezetik, akkor a munkaidőn túli bűnügyi vezetés eltűnik a kapitányságokról. Igaz, tette hozzá, ez a testület tagjai számára jelenthet majd elsősorban nehézséget, például, ha egy parancsnokot berendelnek az éjszaka kellős közepén, hogy vegyen őrizetbe valakit, ami jelenleg az ügyeletes tiszt feladata.

A szakszervezeti vezető erre vonatkozóan azt közölte, hogy egyértelműen az a cél, hogy a kapitányságok minél kisebb üzemmódban működjenek. Hozzátette: a BRFK-n átszervezik az ügyeleti osztályt, de hogy mi lesz az emberekkel nem tudni, mert jelenleg a rendőri vezetők mindennel el vannak foglalva, csak éppen a munkavállalók helyzete nem érdekli őket.

Az Országos Rendőr-főkapitányságot megkérdeztük a rendszer működéséről, a rendőrök által felvetett dolgokról, de nem kívántak nyilatkozni. Kérték, forduljunk a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt.-hez: ez a cég építette ki a segélyhívások informatikai rendszerét. Ez utóbbi azonban aligha tud arra a kérdésünkre válaszolni, hogy miért nem volt szükség egy fővárosi hívásfogadó központra, vagy, hogy az erzsébetvárosi rablást miért Miskolcon kell jelentenünk.