szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?

Parancsmegtagadás miatt eljárást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy 47 éves rendőr ellen, mert az elrendelt gyakorlatkor nem ment be a munkahelyére, miután nem tudta kire hagyni élettársa 22 éves, súlyosan fogyatékos öccsét. A rendőrség azzal érvel, hogy a fogyatékos személy nem minősül „közvetlen hozzátartozónak”, a férfi és a párja pedig nem bejegyzett élettársi kapcsolatban él. Csakhogy a vonatkozó jogszabályok egyrészt kizárólag a "közeli hozzátartozó" fogalmát ismerik, a bejegyzett élettársi kapcsolat pedig az azonos neműek élettársi közösségére vonatkozik.

Méltánytalannak, embertelennek és sértőnek tartja egy fővárosi rendőr jogi képviselője azt az eljárást, ahogy százados védencével a Budapesti Rendőr-főkapitányság bánik. Az egyik kerületi kapitányságon dolgozó rendőr ugyanis tavaly szeptember 12-én jelezte parancsnokának, hogy családi viszonyai megváltoztak: rá és élettársára maradt utóbbi 22 éves, értelmi fogyatékos testvérének gondozása.

A férfi és kedvese három éve él együtt, a nő öccsét pedig édesanyjuk gondozta a tavaly ősszel bekövetkezett haláláig. Amikor a fiút magukhoz vették, a férfi – a rendőrség belső szabályzatának megfelelően – ezt bejelentette a kapitányságon, egyúttal kérte, hogy mentesítsék őt a riadóknál, próbariadóknál szokásos munkahelyre való bevonulástól, amikor is nézik, ki mennyi idő alatt ér be a kapitányságra. Ezt a kérelmet nem fogadták el, mondván, a százados által megjelölt személy nem minősül közvetlen hozzátartozónak. A rendőrkapitány arra is hivatkozott, hogy a férfi és párja nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek.

Parancsmegtagadás miatt eljárás

Ilyen előzmények után történt, hogy november 13-án, amikor a rendőr vigyázott a fogyatékos öcsre, a BRFK gyakorlatot rendelt el, kötelezve őt is arra, hogy a munkahelyén az adott időpontig megjelenjen. „A százados ezt nem teljesítette, mivel fogyatékos hozzátartozóját nem hagyhatta magára, ezért parancs iránti engedetlenség miatt eljárás indult vele szemben, és már gyanúsítottként ki is hallgatták” – közölte a hvg.hu-val a századost képviselő ügyvéd.

©

Takács Szabolcs hangsúlyozta, parancsot megtagadni csak szándékosan lehet, itt azonban arról volt szó: a százados egyszerűen az adott napon nem tudta megoldani, hogy másra bízza a halmozottan fogyatékos fiút. „Amikor a rendőr megkérdezte felettesétől, mit kellett volna tennie, a válasz az volt, hogy Dánielt magával kellett volna vinnie a kapitányságra” – mondta a védő. Ez nemcsak abszurd ötlet, hanem magukkal a hivatali eljárás szabályokkal is ellentétes, hiszen azok pontosan leírják, hogy kik tartózkodhatnak a hivatali helyiségekben.

A Belügyminisztérium (BM), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) utasításai, amelyek nem jogszabályok, hanem belső normák, mentesítést adhatnak riadók és próbariadók idejére azoknak a dolgozóknak, „akiknek gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van, és annak felügyeletéről, gondozásáról más módon gondoskodni nem tudnak”.

Az ügyvéd szerint az utasításokban szereplő közvetlen hozzátartozó fogalmát a jogszabályok nem ismerik, a polgári törvénykönyv is a közeli hozzátartozó megfogalmazást használja. „Látható, a belügyi és a rendőrségi normaanyagok szűkítik a Ptk.-ban szereplő megfogalmazást, sőt az ORFK utasítása a belügyi normaanyagánál is szűkebbre veszi a dolgot, mivel a mentesítést csak további feltételek beiktatásával teszi lehetővé.”

Kezdeményezni kellene a normák revízióját?

Takács Szabolcs szerint az is érthetetlen, hogy miért bejegyzett élettársi viszonyra hivatkozik a rendőrség, hiszen ez a jogviszony kizárólag az azonos neműekre vonatkozik. A rendőrség egyébként tudott arról, hogy a 47 éves rendőrnek élettársa van, ami alapján simán meg lehetett volna adni a mentességet. A rendőr ugyanis a belső szabályzatnak megfelelően 2011-ben jelezte a munkáltatónak, hogy családi viszonyaiban változás történt, és hogy élettársa lett.

Az ügyvéd állítja, a százados parancsnoka lehetett volna méltányos, és megadhatta volna a mentesítést a riadók idején való bevonulás alól. „Ennyi lett volna az egész, és nem lett volna belőle ügy." A védő szerint a BM és az ORFK normaanyagának eltérését a jogszabályoktól orvosolni lehetne, amit maguk kezdeményezhetnének. Mindezzel kapcsolatban megkeresték Székely László ombudsmant is. A hvg.hu-nak az Országgyűlési Biztos Hivatalánál azt válaszolták, az ügy még levelezési stádiumban van, így arról érdemben nem tudnak nyilatkozni.

©

A vonatkozó belső rendőrségi szabályozással kapcsolatban Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy „rendkívül hézagos és több tekintetben aggályos”. A jogvédő szerint a BM-utasítás például egyáltalán nem számol azzal a lehetőséggel, hogy előre nem látható, de különös méltánylást érdemlő helyzetek is felmerülhetnek, amikor indokolt a szolgálati helyre való bevonulás alóli felmentés. Emiatt nem is tartalmaz olyan rendelkezést, amely ezt lehetővé tenné. Kádár is elmondta, hogy a közvetlen hozzátartozó fogalma helyett a közeli hozzátartozó fogalmát kellene használni, ahogy a Ptk. és fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (hszt) is teszi.

„A fegyelmi felelősség felől nézve a problémát, a fenyíthetőséget kizárja, ha a fegyelemsértést szükségszerűségből követik el” – tett hozzá. „Álláspontunk szerint, ha egy súlyos értelmi és mozgásszervi fogyatékossággal élő személyt kellene magára hagyni az érintettnek az egyébként irányadó szolgálati kötelezettség teljesítése érdekében, akkor nyilvánvalóan felvetődik, hogy szükségszerűségből cselekedett, amikor úgy döntött, hogy azt nem teszi meg.”

BRFK: Nem adtak érdemi tájékoztatást
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a rendőrséget. Kérdésünkre, hogy az élettársi viszonyban élők egyikének a fogyatékos rokona (öccse) közvetlen hozzátartozónak minősül-e, és hogy az élettársak esetében valóban szükséges-e, hogy bejegyzett élettársi kapcsolattal rendelkezzenek, nem kaptunk választ. Ehelyett csak annyit közöltek, hogy „a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek készenlétbe helyezéséről, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülés szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről a 26/2012. (VI. 15.) BM utasítás, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv készenlétbe helyezéséről, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről a 30/2013. (VII. 5.) ORFK utasítás rendelkezik.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Csikász Brigitta Itthon

Önkényesen átírt jogszabály alapján büntet a rendőrség

Bármilyen abszurd, "beleírt" a rendőrség a közlekedési szabályszegésekről szóló kormányrendeletbe, és ez alapján büntet, ami nyilvánvalóan jogszabályellenes – állította a hvg.hu-nak egy szabálysértési ügyekkel foglalkozó cég vezetője. Egy lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász szerint is jogellenes a gyakorlat. A hvg.hu megkeresésére ugyanakkor egyelőre sem a Belügyminisztérium, sem a rendőrség nem válaszolt cikkünk megjelenéséig.

Áder aláírta a hulladéktörvényt

Áder aláírta a hulladéktörvényt

Harry herceg először adott interjút, mióta a családjával az Egyesült Államokba költözött

Harry herceg először adott interjút, mióta a családjával az Egyesült Államokba költözött

Fel is út, le is út – A magyar-szlovák lakosságcsere 1946–1948

Fel is út, le is út – A magyar-szlovák lakosságcsere 1946–1948