„Én nem szeretnék semmiféle büntetést fizetni! Csak ezt a megoldást találtam elég megbízhatónak a hirdetmények ottmaradására” – ezt a választ kapta egy 13. kerületi társasház egyik lakója a megbízott közös képviselőtől, amikor rákérdezett: mégis miért kellett 48 260 forintot költeni egy zárható üveges vitrinre, hogy kitehessék a rezsicsökkentéssel megtakarított összegről szóló beszámolót. Ami ráadásul esetükben 54 ezer forint, vagyis a megspórolt társasházi pénzt pár ezer forint híján egyből el is vitte a kifüggesztés költsége.

A pénzbírságtól berezelt közös képviselő válaszlevelében egyértelművé tette, hogy ő inkább nem kockáztat. „A társasházban megtakarított rezsiről szóló hirdetménynek negyvenöt napig kint kell lennie. Ha a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz valaki bejelenti, hogy nincs kint, akkor kizárólag a közös képviselő vonható felelősségre, pénzbírság mellett, ami akár 500 000 forint is lehet” – így érvelt a vitrin szükségszerűsége mellett a közös képviselő a házban lakó forrásunk szerint, mikor drágállották a költségét, főleg a rezsimegtakarításhoz viszonyítva.

„Nem is kell rosszindulat hozzá, egy ’odafigyelő’ lakó is leveheti a hirdetményt, mert azt gondolhatja, hogy olyan régóta kint van már” – magyarázkodott a közös képviselő, aki a megelőzést választva inkább felszereltette a szuperbiztonságos hirdetőtáblát.

Vitrinpártiak: fő a biztonság

Az Országgyűlés még decemberben bólintott rá a „rezsicsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatási követelményeket” is rögzítő törvénymódosításra, amely elrendeli, hogy a közös képviselőnek adott gyakorisággal, bontásban és időtartamra hirdetményt kell közzétennie arról, mennyi rezsimegtakarítást köszönhet a lakóközösség a kormánynak. A jogszabály január közepétől él.

A törvényben szó szerint az szerepel, hogy „figyelemfelkeltő és jól látható módon” kell elhelyezni a hirdetményt, aminek elvileg egy eddigi mezei faliújság, vagy sok helyen a liftben kiragasztgatott üzenetek is megfelelnének. „Ha nem zárható, semmi nem garantálja, hogy a hirdetmény ott marad 45 napig. 32 ház közös képviseletét visszük, 10 helyre már megvettem az üveges hirdetővitrint, de a többi házba is megrendeltem” – mondta az a közös képviselő, akinek 48 ezres vitrinvásárlására felhívta a figyelmet egy 13. kerületi olvasónk. Kérésére az ő nevét sem írjuk le, és a kérdés politikai vonatkozása miatt szinte mindenki, akit megkerestünk, csak így vállalta a beszélgetést.

hvg.hu

A közös képviselő szerint még akkor is megérte az „egyszeri” 48 ezer forintos kiadás, ha a ház alig valamivel többet takarított meg a rezsin. Ebben benne van maga a zárható vitrin, a kiszállási díj és a felszerelés munkadíja is – védekezett kérdésünkre. Mint mondta, neki így is éppen elég baja van a törvényben előírt pluszkötelezettség miatt, a pár fős cégük egyik alkalmazottja heteken át csak a rezsicsökkentési kimutatásokat készítette a január 15-i határidőre, de attól kezdve is hónapról hónapra egy csomó adminisztrációs munkát jelent majd ennek vezetése. „Van olyan ház, ahol két vízbekötés van, máshol 3 villanyóra, ezeket egyesével ki kell számolni, összesíteni hónapról hónapra. Értem én, hogy ez megtakarítás, és a legtöbb albetétes társasházunknál valóban százezres tétel, csakhogy rengeteg munka és alig látszik az ottani milliós költségvetésben” – tette hozzá a hivatásos közös képviselő, aki nem érti, miért nem lehetett egyszerűen az éves beszámoló részévé tenni a rezsicsökkentést is.

Hirtelen megugrott a kereslet

„Tíz éve megvan ez a termékünk, de azóta ugrott meg ennyire a kereslet, mióta ki kell függeszteni a rezsicsökkentési értesítőket. Igazából nem is készültünk fel eléggé. Ez nem olyan termék, ami áll a raktárakban, ezért most le kell gyártanunk a megrendelésekre” – mondta a hvg.hu-nak egy olyan cég képviselője, amely több más termék mellett zárható fali vitrineket is gyárt. Nekik így jól jött a kötelező kifüggesztés bevezetése, de pont ezért érték is őket igazságtalan támadások. (A cég nevének a mellőzését a társaság képviselője is hangsúlyozottan kérte.)

Ezt a céget sok olyan társasház keresi, ahol korábban szintén elég volt egy olcsó parafatábla. Szerintük volt, ahol a lakók „morogtak is emiatt, illetve értetlenül álltak” azelőtt, miért kerül több tízezer forintba a zárható fali szerkény. Pedig elmondása szerint már a felhasznált anyagok sem olcsók, hiszen biztonsági üvegből és speciális fémkeretből készülnek a fali vitrinek.

Lépcsőházi csatározás

Hiába esküdnének a vitrinpárti közös képviselők a teljes biztonságra, nem minden társasháznak telik több tízezer forintos zárható hirdetőre, aminek az lesz a vége, hogy a pénzbírságtól tartva más módon próbálják bebiztosítani magukat. „Nagyobb lakásszövetségek próbálnak a karbantartóval legyártatni valami olcsóbb, védhető hirdetőt, de sok helyen nem jut a kifüggesztési kötelezettség miatti plusz költségre. Ezért mi azt ajánlottuk a tagjaink számára, hogy a szervezeti és működési szabályzatban részletesen szabályozzák a kifüggesztés rendjét” – mondta Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Így többek javasolják, hogy pontosan rögzítsék, kinek a kötelessége kitenni, ezt ki ellenőrizze, illetve hogyan lehet igazolni az értesítés 45 napos kötelező kihelyezését.

Kopott postaláda, hightech vitrin

hvg.hu

Az 1200 házkezelőt érintő tájékoztatási kötelezettség egyértelműen feszültséget kelt az ország legnagyobb lakásszövetkezeti és társasházi érdekképviseleti szervezetének vezetője szerint. Mint mondta, sok közös képviselő fotódokumentációval próbálja magát bebiztosítani, vagy tanút visz magával, mikor kiragasztja a papírt, más pedig igazolásokat gyárt a kifüggesztésről. „Sajnos volt, ahol pont ebből lett konfliktus, mert az erre megkért lakó inkább nem akarta aláírni, hogy ő látta a hirdetmény kifüggesztését. Miközben lehet, hogy egy másik lakó meg ellenőrzést kér, mert eltűnt a papír” – tette hozzá Farkas Tamás.

500 ezerbe fájhat a „lakótársi behatás”

A fogyasztóvédelmi hatóságok „maguktól” nem fognak lépcsőházakban razziázni, csak bejelentések alapján fognak vizsgálódni – tudtuk meg Kathi Attilától, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság stratégiai kabinetjének vezetőjétől. Mivel az ilyen jelzések a területileg illetékes felügyelőségekhez futnak be, az országos szerv kabinetvezetője nem tudta megmondani, eddig mennyi bejelentés érkezett, de információi szerint ilyen ügyben „még nincs lezárt határozat”.

A tájékoztatási kötelezettséget elmulasztó közös képviselőre kiszabható maximális bírság 500 ezer forint, de Kathi szerint „a gyakorlatban nem ebben kell gondolkodni, mert ha elégséges, akkor bírság nélküli kötelezést” rónak ki. „Főleg, ha olyan tényezők is közrejátszottak, amiről a közös képviselő nem tehet, vagyis az összes körülményt megvizsgáljuk. Meghallgatjuk az érintetteket is, tudják-e igazolni, hogy elhelyezték a hirdetményt, amit ezután érhetett természeti vagy lakótársi behatás” – ez utóbbi feltehetőleg olyasmit jelent, hogy lesodorta a szél vagy letépte Máris szomszéd.

Kathi Attila szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság így csak akkor lép majd fel szigorúbban a jogsértés miatt, ha valahol egyáltalán nem teljesítik a tájékoztatási kötelezettséget. „A módszerbe nem szólunk bele, ha valahol ebben látták a megoldást, nincs hozzáfűznivalónk” – mondta felvetésünkre, hogy sok társasház komoly költségbe verte magát, hogy zárható fali vitrineket vásároljon. Mint hozzátette, eddig is voltak fontos közlemények egy társasházban, „nem árt, ha gondoskodnak róla, hogy ezeket ne érjék bántódások”.