Költöznek az SOS-milliók: kevesebbért többet
Az állam ingyen adott át területeket, a battonyaiak társadalmi munkával járultak hozzá, ezért a helyiek jogtalannak érzik, hogy az SOS Alapítvány megszünteti a gyermekfalut. A működtetők a jobb közszolgáltatások reményében és a felújítandó ingatlanegyüttes elől menekülve szeretnék szétköltöztetni a családokat Orosházán, ahol már döntött is a közgyűlés a gyerekek és a nevelőszülők befogadásáról. Az emblematikus battonyai gyermekfalu a jobb minőségű vagy az olcsóbb ellátás miatt szűnik meg? Akár mindkettő is igaz lehet.
Nemrégiben kéttucatnyian gyűltek össze Battonyán, hogy tiltakozzanak a gyermekfalu kötöztetése ellen. Többek szerint Battonyához hozzátartozott a falu, ha elviszik, az a várost is padlóra küldi. A gyermekfaluban nevelkedő 70 gyermek közül 30-an a város egyházi fenntartású oktatási intézményeiben tanulnak, azt azonban a fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegye a hvg.hu kérésére nem kívánta közreadni, hogy a létszám csökkenése befolyásolja-e a battonyai oktatási intézményeik további működését.
Karsai József polgármester szerint ha ők 70-en elmennek, a gyerekek 20 százaléka távozik a városból. Információink szerint Orosházán is az egyház működtet három iskolát, ahová a gyerekek kerülhetnek, ott viszont örülnek a létszámgyarapodásnak, mert a csökkenő gyerekszám Orosházán is probléma.
„Három fiam közül egy maradt a városban, a másik kettő már elment, mert itt nem tudnak boldogulni” – mutatja be a battonyai helyzetet egy asszony, aki elmondása szerint rokkantnyugdíjas, és alig telik a gyógyszerire. Egy másik asszony csitítja, szerinte jobb, ha nem mond ilyeneket, hiszen épp arra hivatkozik Gosztonyi Gábor, az S.O.S. Gyermekfalu Alapítvány ügyvezetője is, hogy jobb körülmények közé viszik a gyerekeket.
Mint ahogy arról a HVG is beszámolt, az orosházi képviselő-testület egyhangú döntéssel támogatta, hogy a családokat a város befogadja. Az Alapítvány közleményében bemutatta, Battonyán egyre nehezebb megfelelő egészségügyi ellátást és oktatás találni, valamint nevelőszülőket és munkatársakat is egyre körülményesebb odacsábítani.
„Focicsapatunk biztos nem lesz, mondja Karsai, hiszen a csapatok nagyobb részét a gyermekfaluban nevelkedő gyermekek adták.” A polgármester szerint „jogtalanul viszik el” a gyermekfalut, hiszen a település mindenben támogatta a falu hajdani felépítését.
Az ingatlan
A battonyai SOS Gyermekfalu éppen tavaly volt 30 éves, az Ybl-díjas tervek alapján felépült ingatlan 4,5 hektárnyi területen fekszik, 12 családi ház és közösségi épületek állnak a gyermekfaluban. Néhány évvel ezelőtt teljes fűtéskorszerűsítést végeztek, ennek ellenére az Alapítvány részéről a sajtónak többször hangsúlyozták, a teljes körű felújítás elkerülhetetlen és költséges.
A gyermekfalu három „telephelye” (Kőszeg, Kecskemét, Battonya) 2012 januárjában ajándékozási szerződéssel az Alapítvány tulajdonába került a korábban a falvakat működtető nonprofit kft.-ktől, ez utóbbiakat 2013 áprilisában végelszámolták. Az Alapítvány 2012-es beszámolójában kitér egy mellékletben arra is, hogy az ingatlanokat 621 437 573 forint nettó nyilvántartási értéken vezette át, az elkészített becslések szerint az épületek, megfelelő karbantartás mellett 40 évig használhatók, az értékcsökkenési kulcs 2014. januártól 2,5 százalék.
Külön a battonyai komplexum könyv szerinti értékét Gosztonyi az egyik hírportál újságírójának kérdésre sem árulta el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a költözés hivatalos bejelenésekor, Orosházán tartottak. Karsai József, battonyai polgármester mindenesetre – a teljes ingatlanegyüttes értékét is felüllőve – közel egymilliárd forintra becsülte a battonyai épületek piaci értékét.
Perelni készülnek a battonyaiak?
Négy és fél hektárt ingyen adott az állam Battonyán a gyermekfalu felépítéséhez, társadalmi munkában építették ki a szennyvízcsatornát, festették a kerítéseket. Karsai József polgármester szerint a helyiek 30 ezer órányi társadalmi munkája fekszik az alapítványi épületkomplexumban. Ráadásul, ha az alapítványnak szakmai indokok mentén egy családias típusú rendszer kiépítése a célja, ezt Battonyán is megtehette volna.
Gosztonyi Gábor ügyvezető az orosházi sajtótájékoztatón elmondta, hogy több települést is megvizsgáltak, szempontjaik között nem csupán az infrastrukturális ellátottság szerepelt, arra is tekintettel voltak, hogy Békés megyében nagyobb igény mutatkozik gyermekvédelmi, családsegítő tevékenységre, mint az ország más részein. Éppen ezért döntöttek Orosháza mellett, ahol meg is kezdték az ingatlanok vásárlását, ahova a gyermekek költözhetnek jövőre nevelőszüleikkel. Az ingatlanok megvásárlásáról az Alapítvány közgyűlése döntött május 14-én.
Az több fórumon is elhangzott, hogy az orosházi ingatlanok megvételére, s az új program megvalósítására pályázaton nyert pénzt az Alapítvány. De az adományozó, pályázatot kiíró szervezet vagy magánszemély kilétéről semmit nem lehet tudni, mint ahogy arról sem, mennyi pénzt nyert az SOS Gyermekfalu, holott az Alapítvány közhasznú tevékenységet folytat, s honlapján az átlátható működést hangsúlyozza. Gosztonyi Gábor megkeresésünkre egyelőre nem kívánt konkrét választ adni az adomány nagyságát és az adományozó kilétét firtató kérdésünkre. (Bár Gosztonyi adott interjút a hvg.hu-nak, de miután a nyilatkozatán kívüli részekben is kívánt változtatásokat eszközölni a szövegen, a cikkben csak a sajtómegjelenéseiben elmondottakra támaszkodunk. – a szerk.) Mindenesetre, ha ez az ismeretlen eredetű pénz fedezi a projektet, akkor a battonyai ingatlancsoport értékesítése kizárólag nyereségként jelentkezik.
A többi gyermekfalu marad?
Az Alapítvány 2013-as beszámolójából leszűrhető, hogy Kecskeméten például tovább folyik a munka, az Európai Szociális Alaptól nyert 29 millió forint támogatást átmeneti otthon építésére kapták, az építkezés még nem kezdődött meg. A Velux dán alapítványtól kapott 30 millió forintot is Kecskeméten költik el, ideiglenes befogadókat adnak majd át. A battonyai ingatlanra már nem költenek.
Az Alapítvány munkatársai az orosházi sajtótájékoztatón a Battonyáról átköltöztetett gyermekek családi házakban való elhelyezéséről úgy beszéltek, hogy ez az integráció irányába mutató program, amely a nemzetközi szervezet által is elfogadott koncepció, a gyerekek javát szolgálja, az orosházi projekt akár minta is lehet. Ráadásul a „megtakarított pénzből” Battonyán családmegerősítő programot indítanak, összességében kétszer annyi család jut segítséghez, mint korábban. A gyermekfaluban dolgozó nevelőszülőket tovább foglalkoztatják, nekik azonban utazniuk kell majd Battonyáról. Vannak olyan, nem nevelői munkakörben foglalkoztatottak, akikkel már most közölték, hogy a költözés után nem tartanak igényt a munkájukra. Információink szerint az alkalmazottak nyilatkozatot írtak alá arról, hogy nem adnak interjút újságíróknak.
Battonya csak csepp a tengerben
„Senki nem vitatja az integráció szakmai szükségességét, de a végrehajtása, megvalósítása megalapozatlan, nem készült hatástanulmány sem” - mondta el véleményét a magyarországi gyermekvédelem átalakításáról Herczog Mária, az Eurochild elnöke (a szervezetnek az S.O.S. Gyermekfalu nemzetközi szervezet is a tagja).
Magáról a battonyai ügyről Herczog Mária azt tartja, hogy a gyerekek mindenképpen nyertesei lesznek annak, hogy családi házakban, a battonyainál jobb minőségű közegben élhetnek majd. „Az Alapítvány szakmai segítségére nem tart igényt az állam, erről kevesebb szó esik, de maga az Alapítvány sem kíván erről beszélni, mint ahogy sokan az ágazatban az érintettek közül inkább hallgatnak a gondokról. Battonya csepp a tengerben, a gyermekvédelem igazi problémája nem ez.”
A szakember szerint több sebből vérzik az integráció megvalósítása: nincs elegendő képzett nevelőszülő, többségükben hátrányos helyzetű kistelepüléseken élnek, a tanfolyam anyaga, amelyet kényszerűen el kell végezniük a hálózat tagjainak, már a 60-as években is korszerűtlen lett volna. A hazai nevelőszülői hálózat kiépítéséről azt tartja a szakember, hogy túl gyorsan hajtják végre, nincs kellően előkészítve.
Kevesebb pénzből
Egy intézményben nevelkedő állami gondozott gyermekre átlagosan 2-4 millió forintot költ az állam, míg a nevelőszülőkhöz kihelyezettekre körülbelül évente egymilliót. Az SOS Gyermekfalvakban ez az összeg átlagosan 2 millió forint körüli.
A nemzetközi szervezet magyarországi intézményeiben 350 gyermeket nevelnek, az állami gondozottak másfél százaléka él gyermekfalvakban. Az Alapítvány másfél milliárd forint bevétellel gazdálkodott 2013-ban, ennek ötöde a nevelőszülők után járó állami normatíva, a többi adomány, illetve vállalkozói tevékenység utáni bevétel.
A három gyermekfalu fenntartására és a köréjük települt programok megvalósítására (nevelőszülői hálózat, ifjúsági házak) nem egészen 650 milliót költöttek (Kecskemét 247 millió, Battonya 197 millió, Kőszeg 209 millió), ugyanakkor adománygyűjtési költségekre (PR, reklám: 217 millió forint) és egyéb költségekre (255 millió) is elment több mint 470 millió forint a 2013-as mérlegbeszámoló szerint.
Arról a hatóság dönt, hogy a veszélyeztetett státuszú gyermekek állami vagy alapítványi intézményben és milyen ellátási formában részesülnek. Az Alapítvány az integrációval, hasonlóan az államhoz, pénzt spórolhat. Az SOS Gyermekfalu 2013-as pénzügyi beszámolója alapján a battonyai gyermekfalu működtetése, ha egy gyermekre vetítjük a költségeket, körülbelül ugyanannyi, mint Kecskeméten: hozzávetőleg 3 millió forint. Az egyedül a kecskeméti programban működtetett nevelőszülői hálózat esetén ez az összeg szintén egy gyermekre vonatkoztatva másfél millió forint.
A döntés megszületett: Battonyán nem lesz gyermekfalu. A példa azt mutatja, hogy nem konfliktusmentes a felszámolás.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
