Lezártnak nyilvánították az Európai Parlament (EP) frakcióvezetői kedden este a Jean-Claude Juncker által javasolt összetételű Európai Bizottság leendő tagjainak meghallgatási procedúráját, miután előző este a két utolsóként meghallgatott jelölt, a szlovák Maros Sefcovic és a szlovén Violeta Bulc egyaránt elnyerte az EP-képviselők támogatását. 

Ennek nyomán az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén Juncker hivatalosan is előterjeszti a végleges névsort, megjelölve az egyes bizottsági tagoknak szánt felelősségi területeket. Várhatóan ebből az előterjesztésből derül majd ki, hogy a testület elnöke kívánja-e módosítani a Navracsicsnak szánt portfóliót.

Navracsics Tibor magyar uniós biztosjelöltnek a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és uniós polgársági felelősségi területet szánta Jean-Claude Juncker. Az EP illetékes szakbizottsági képviselői Navracsics meghallgatása, majd a neki írásban feltett pótkérdések szintén írásbeli megválaszolása után - 15 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett - úgy foglaltak állást, hogy a magyar jelölt alkalmas EU-biztosnak, a konkrétan előterjesztett portfólióra való alkalmasságot illetően már 14-en Navracsics ellen szavaztak, 12-en mellette, és 1 képviselő tartózkodott.

Az EP a tervek szerint a déli órákban szavazhat az Európai Bizottságról, mégpedig az unió központi javaslattevő-végrehajtó testületének egészéről. A bizottságba mind a 28 tagállam egy tagot jelölhetett. 

AFP / Thierry Charlier

Hétfőn azért kellett még két - korábban nem tervezett - jelöltmeghallgatást tartani, mert az energiauniós alelnöki tisztségért eredetileg indult Alenka Bratusek szlovén jelölt leszerepelt a maga EP-bizottsága előtt, és kénytelen volt visszalépni. A helyette jelölt Violeta Bulcnak Juncker a közlekedési tárcát ajánlotta fel - azt a portfóliót, amelyet eredetileg Sefcovicnak szánt, Sefcovic pedig megkapta a felkérést az energiauniós alelnöki tisztségre. 

A Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök által vezetett új Európai Bizottság, amely a várható szerdai parlamenti megszavazás esetén november elsején léphet hivatalba, az eddiginél strukturáltabb, rétegzettebb testület lesz. A jobbközép néppárti Juncker mellett a bizottság úgynevezett első alelnökeként tevékenykedhet majd a szociáldemokrata Frans Timmermans eddigi holland külügyminiszter. Az ő portfóliója meglehetősen kiterjedt lesz: magában foglalja a jogalkotás, az intézményközi kapcsolatok, a jogállamiság és alapjogi charta témakörét.

Rajta kívül hat további alelnöke lesz a testületnek. Az energiaunióért felelős, már említett Maros Sefcovic mellett az olasz Federica Mogherini a kül- és biztonságpolitikáért, a bolgár Krisztalina Georgieva a költségvetésért és az emberi erőforrásokért, a finn Jyrki Katainen a munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért, a lett Valdis Dombrovskis az euróért és a szociális párbeszédért, az észt Andrus Ansip pedig a digitalizált egységes piacért felel majd. Az alelnökök többsége a további húsz "egyszerű biztos" közül többnek a tevékenységét fogja összehangolni, függően a célfeladatoktól.