szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A szociális és rendészeti szakma összehangolt akciójának célja, hogy a fővárosban egyetlen hajléktalan se maradjon ellátás nélkül, illetve megkapjon minden segítséget ahhoz, hogy meleg helyen tölthesse a leghidegebb éjjeli és nappali időszakot.

Szociális munkások, közterület-felügyelők és a rendőrség munkatársai segítik e héttől a nap 24 órájában a rászoruló hajléktalanokat a főváros forgalmasabb aluljáróiban, így többek között a Deák téren, a Blaha Lujza téren, a Boráros téren és az Astoriánál - tájékoztatta a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság csütörtökön az MTI-t.

A szociális és rendészeti szakma összehangolt akciójának célja, hogy a fővárosban egyetlen hajléktalan se maradjon ellátás nélkül, illetve megkapjon minden segítséget ahhoz, hogy meleg helyen tölthesse a leghidegebb éjjeli és nappali időszakot - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Mint kifejtették, cél a kihűléses esetek megelőzése, a közterületen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanok ellátó rendszerbe segítése, "a deviáns személyekkel szembeni fellépés, a nagy forgalmú aluljárók rendeltetésszerű használatra alkalmas, tiszta és rendezett állapotának fenntartása".

A közlemény szerint a most indított programban a szociális munkások nem csupán személyes kapcsolatot alakítanak ki a hajléktalanokkal, és felmérik egészségügyi állapotukat, szükség esetén intézkednek is egészségügyi ellátásukról. Továbbá tájékoztatják őket a szociális ellátó intézmények által felkínált lehetőségekről, kiemelten támogatva a szállókon található igénybe vehető üres helyek kihasználását. Ha azt az ellátandó ember igényli, vagy egészségügyi nehézségekkel küzd, a rendészeti igazgatóság által felajánlott gépjárművekkel viszik el a fogadó szálláshelyre - olvasható.

Mint írták, a fővárosi önkormányzat a hajléktalanok budapesti ellátása érdekében működteti az ország legnagyobb hajléktalanellátó intézményét, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeit (BMSZKI), amely 18 telephelyén, 400 munkatársával nyújtja a biztosítható szolgáltatási formák mindegyikét. A főváros évente - az állami normatíván felül - 1,5 milliárd forintot költ arra, hogy a krízishelyzetben lévő emberek minimális lét feltételeit és testi egészségét biztosítsa - olvasható a közleményben. A tájékoztatás szerint a Tarlós István főpolgármester által 2010 novemberében meghirdetett Fűtött utca program eredményeként 2014 februárjára 43 százalékkal csökkent az utcán életvitelszerűen élők száma Budapesten, mintegy 1400-ról 800-ra.

Kitértek arra is, hogy a Kúria 2014. szeptember 9-én - az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére - hozott döntése idén év végi hatállyal megsemmisítette a fővárosi hajléktalanrendelet egy részét: kivette a parkolási rendeletben meghatározott, ám a hajléktalanrendeletben utca és tér szinten nem definiált, védett területeket.

A Kúria - mint a közleményben olvasható - ugyanakkor elutasította az ombudsman indítványát, és hatályban hagyta az aluljárókra vonatkozó tilalmat, elfogadva ezzel a főváros érvelését, amely szerint a forgalmas aluljárók rendszeres, nagyszámú városlakó általi használata, a közbiztonsági követelmények garantálhatósága nem egyeztethető össze az életvitelszerű lakhatással és az azzal szükségképpen együtt járó körülményekkel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!