szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Fidesz menekültügyi retorikáját egyebek mellett a Bevándorlásügyi Hivatal részletes adatai sem támasztják alá, és Kósa Lajos alelnök sugalmazásaival ellentétben az EU is hozzájárul a költségeinkhez. A menekültek nagy részének Magyarország szimplán csapda.

Kósa Lajos és a Fidesz menekültügyi bombát robbantott – a Fidesz szerint "megélhetési menekültek" lepik el az országot, akinek menekültügyi elbírálását a kormány felgyorsítaná, illetve a biztonságos harmadik és biztonságos kibocsátó ország kategóriáját bevezetve egyszerűsítené le az ügykezelést – előrevetítve az egyértelmű elutasítást.

Bár néhány állítás tarthatatlanságát egy korábbi cikkünkben taglaltuk, két szempontra mindenképp érdemes visszatérni. Kósa beszélt arról is, hogy „új EU-s menekültpolitikára is szükség van, mert a mostani nem veszi figyelembe a tranzitországok szempontjait”. A „megélhetési menekültek” problémája 5 milliárd forintot emésztett fel csak tavaly, amikor 42 ezer menekült jelent meg az országhatárokon, és a dublini rendszer is többletterheket ró az országra.

A 2014. január 1-je óta hatályos Dublin III. szabályozás értelmében a Magyarországot más EU-országba elhagyó menekülteket abba az országba kellene visszahozni, ahol beadták a menekülti kérelmüket, hogy az eljárásuk itt folyjon le (mindig az érkező országban kell ennek történnie). A dublini rendszert, melynek értelmében egy menekült kérelmével csak egy országban foglalkozhatnak, többször bírálták, mivel hiába egységes elvileg az uniós menekültvédelmi eljárás, tagállamonként más és más az ellátás minősége. Így például Görögországba visszatoloncolni a menekültet, sérti az embertelen eljárás és kínzás tilalmát. De több olyan bírósági ítélet is született uniós államokban, amely megtiltotta az érintett menekültek Magyarországra való visszatoloncolását, épp a rossz bánásmód, elhelyezés miatt.

Nem ad pénzt az EU?

Magyarország valóban fontos belépési pont lett, de az nem felel meg a valóságnak, hogy az EU „nem veszi figyelembe a tranzitországok szempontjait”. Elég sok EU-s pénz áramlik a területre: egy 2016-ban befejeződő projekt a BÁH-épületek energiahatékonyságának javítását, valamint épületfelújítási támogatást tartalmaz, amely egy svájci-magyar együttműködés keretén valósulhat meg 275 millió forint értékben. A másik nagyobb forrás (265 millió forint) a vámosszabadi és bicskei „telephely” személyi állományának bővítése és épületeinek felújítására érkezett: ebből is látszik, hogy azért van a területen EU-s pénz.

Az EU többletforrásokat biztosít
©


A terület egyébként más forrásokat is kapott. Növelték az ügyintézők „interkulturális képességeit” 15 millió forint értékben (2013-14), és egyéb, kommunikációs célú fejlesztések is megvalósultak EU-s pénzekből. A Külső Határok Alap projektjein belül 420 millió forintot költött el a BÁH különböző országokban – ez vízumtanácsadásokat, jelentések írását, képzéseket fed Kenyában, Ankarában, Észak-Afrikában, Hanoiban. De fejleszt a BÁH új statisztikai rendszert is 100 milliós értékben. Kitoloncolások költségeire („légi toloncok minőségfejlesztése”, kitoloncolandóknak nyújtandó pszicho-szociális segítségnyújtás) is költöttek összesen 77,5 milliót.  A Bevándorlásügyi Hivatal 2012-ben 1,1 milliárd, 2013-ban 1,8 milliárd, 2014-ben 2,6 milliárd forintot költött menekültekre.

A megnőtt menekültszám nagy része, 30-40 ezer ember Szerbia felől lép be az országba, őket (már akit nem zsuppolnak vissza azonnal Szerbiába) elfogásuk után egy napig a szegedi rendőrségen szállásolják el – a Helsinki Bizottság rendszeres megfigyelései a határmegfigyelő program keretében zsúfoltságról, rossz higiéniás viszonyokról, hidegről számolnak be; családok, nők, csecsemők kénytelenek egy matracon aludni, a férfiaknak meg a földön jut csak hely. A menekültek növekvő száma persze lecsapódik a bánásmódon is, egyre több a panasz, egyre feszültebbek a rendőrök, egyre nehezebb a kommunikáció.

A menekültek egy része azért nem nyújt be menedékkérelmet, mert továbbutazna EU-s országban élő rokonaihoz. Nekik Magyarország púp a hátukra – a dublini rendszer ideforrasztaná őket. Ők újra és újra nekirugaszkodnak, hátha egyszer kijátsszák a határőrizeti szervek éberségét, bár az elég nehezen megy, mert high-tech monitorrendszer pásztázza a déli határszakaszt éjjellátó kamerákkal, motorizált egységekkel.

Elhúznak innen

Megkérdeztük a BÁH-t arról is, hogy 2013-14-ben hány embert küldtek vissza a dublini rendszer okán, ami miatt a terhek növekedéséről beszélhetünk. Ha egy menekült elhagyja az országot, hiányában a menekültügyi eljárást felfüggesztik. Ilyen esetből elég sok volt: „2013-ban 11 339 esetben, míg 2014-ben 23 406 menedékjogi kérelmet benyújtó esetében szüntette meg az eljárást a menekültügyi hatóság, arra tekintettel, hogy a kérelmező az eljárás során ismeretlen helyre távozott”.

2014-ben közel 8000, 2013-ban valamivel kevesebb, mintegy 7500 megkeresés érkezett a tagállamok részéről, „ebből 2013-ban 850 fő, még 2014-ben 827 fő került átadásra hazánknak”. Vagyis csak töredéke még a megkereséseknek is.

  2013 2014 Változás Változás %-ban
Menekültként elismerés 173 240 67 38,73
Oltalmazottként elismerés 183 236 53 28,96
Visszaküldés tilalmának önálló megállapítása 4 27 23 575
Megszüntetés 11 339 23 406 12 067 106,42
Elutasítás 4 185 4 553 368 8,79
Folyamatban lévő eljárás (adott év december 31-én) 1 886 15 685 13 779 731,65


Kósa és a Fidesz menekültügyi hangulatkeltését a tények nem támasztják alá: az EU biztosít bizonyos forrásokat, a menekültek túlnyomó többsége pedig ahogy tudja, elhagyja az országot, és soha nem is kíván visszatérni – legszívesebben átugraná Magyarországot. Nem utolsó végvár vagyunk, amit mindenki be akar venni, hanem egy kátyús, lepattant, sötét alagút, amin a bevándorlók zöme olyan gyorsan hagyna maga mögött, ahogy csak tudna.

Az ide menekülők jogi státuszai

Menedékkérő: menedékjogi kérelmet akárhogy (szóban-írásban, bármilyen nyelven) beterjesztő külföldi, akinek ügyében még nincs jogerős ítélet.

Befogadott: nemzetközi védelemre szorult külföldi, aki nem jogosult menekült- vagy oltalmazotti státuszra, de hazájába visszatérve kínzás, embertelen bánásmód vagy halálbüntetés várna rá. Évente felülvizsgálják, munkát is lehet mellette vállalni, ha a befogadott előzetesen megszerzendő munkavállalási engedélyhez jut, ez elég ritka. Úti okmányt nem lehet kapniuk, akkor sem, ha amúgy semmilyen papírjuk nincs.    

Oltalmazott: a menekültéhez hasonló státusz olyan külföldinek, aki visszaküldése esetén súlyos sérelem érne (pl. háborús övezetből érkezik). Ötévente vizsgálják felül.


Menekült: olyan külföldi állampolgár, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldöztetés éri származása, vallása, politikai nézetei, nemi identitása stb. miatt. A menekültek a magyar állampolgárokhoz hasonló jogi státuszúak, útlevelük is lehet. Felülvizsgálata tízévenként történik.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az ellenzéki pártok lassan kijózanodnak, és már egymás mozgását sasolják

Az ellenzéki pártok lassan kijózanodnak, és már egymás mozgását sasolják

A Ráday utcába jár gyúrni Luke Evans

A Ráday utcába jár gyúrni Luke Evans

Farkas Franciska: Félelem nélkül élek

Farkas Franciska: Félelem nélkül élek

A Csillagok háborúja-univerzum beszivárgott a világ legfontosabb szótárába

A Csillagok háborúja-univerzum beszivárgott a világ legfontosabb szótárába

Lebontani nem fogja a NER-t Karácsony Gergely, de felidegesíteni még tudja

Lebontani nem fogja a NER-t Karácsony Gergely, de felidegesíteni még tudja

Hiába leszbikus a kormányfő, Szerbiában akadályozzák a melegek szülővé válását

Hiába leszbikus a kormányfő, Szerbiában akadályozzák a melegek szülővé válását