„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Magyarországon az első kegyeleti erdőt az agostyáni ökofaluban alakították ki, itt több hektáros területet biztosítotanak a temetésekre, szertartásokra - idézte a kemma.hu Czump Attila erdőüzemeltetőt, agrármérnököt.
Az üzemeltető szerint az elhunyt hamvait biológiai úton lebomló környezetbarát urnában egy erdei fa gyökérzónájában helyezik el, az elhunyt nevét pedig a fa törzsére helyezett időálló lapocskára írják fel. Ha a gyászolók azt szeretnék, a szertartás ugyanúgy is történhet, mint a hagyományos temetkezéseknél.
A környezettudatosabb országokban már régóta alkalmazzák ezt a temetkezést, ami az ősi magyar szokástól sem idegen - tette hozzá Czump Attila. Szerinte a kegyeleti erdő lényegében az örök körforgást szimbolizálja, megtestesíti mindazt, amire az ember vágyik, a békét, a nyugalmat, a harmóniát.
A hozzátartozók maguk választhatják ki, hogy melyik fa gyökerében kívánják elhunyt szeretteik hamvait elhelyezni. A temetkezések rendelkezésére bocsátott terület az Esterházy család idejében közbirtokossági erdő volt, rendkívül gazdag fafaj jellemzi, még 300 éves fák is találhatóak itt.
Az árak itt jóval kedvezőbbek, a búcsúztatás méltóságteljes és akár 99 évre is lehet rendelkezési jogot vásárolni - tették hozzá.
