Az Ökotárs elleni rendőri vegzatúra felidézésével indul az a Washington Post-cikk, amely a magyarországi civil szervezetek elleni kormányzati fellépéssel foglalkozik. A cikkben elmondják, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit a kormányzat munkáját ellenőrző szervezetek között szétosztó Ökotárs Alapítványnál miként tartott ősszel házkutatást több tucat rendőr, és hogy ezt, a kormányzat által a civil szervezetek átvilágításának beállított akciót az érintettek zaklatásnak élték meg.

Megemlítik, hogy Orbán Viktor az illiberális állam építését határozta el, amely nacionalista és populista eszméket ötvöz, és Kínát, meg Oroszországot állítja példaként, kiemelve az erős államot, amely viszont a kritikusok szerint együtt jár a bíróságok függetlenségének kikezdésével és a szabad sajtó megrendszabályozásával. A cikkben felidézik, hogy a civileken végrehajtott rajtaütéshez hasonló Oroszországban történik, idehaza hét szervezet ellen indítottak hatósági vizsgálatokat. Megszólal a cikkben Norvégia budapesti nagykövete is, Tove Skarstein azt mondja, a norvég kormány a civilek zaklatásának tartja a történteket, amely a kritikus hangok elhallgattatására tett kísérlet. Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi szóvivője szerint ők csak azt az átláthatóságot követelik meg a civilektől, amit azok követelnek a kormánytól.

A cikkben felidézik az újfajta orosz-magyar barátságot, amelyet Orbán forszíroz, megemlítik az Origo.hu főszerkesztőjének politikailag motivált kirúgását (az ezt elszenvedő Sáling Gergő a cikk megírásában is közreműködött), és megszólal Gyurcsány Ferenc is, aki azt mondja: ez a jelenlegi már nem demokrácia, de még nem diktatúra.