Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Amint bejelentette a kormány, hogy fizikai határzárral, vagyis egy négy méter magas kerítéssel zárja le a szerb–magyar határt a bevándorlás megfékezésére egy 175 kilométeres szakaszon, találgatás kezdődött arról, hogy ki nyerheti meg a kivitelezést és a működtetést. Főleg, hogy a beruházás értéke 22 milliárd forint. Egy, a hvg.hu által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint behatárolható a jelentkező vállalkozások köre, de kérdés, hogy miként írják ki a közbeszerzést. „Ezt megtehetik úgy, hogy a felépítményt és a rá felszerelhető érzékelő, illetve felügyeleti szoftvert egy kalap alá veszik, de a részfeladatokra külön-külön is pályáztathatnak.”
A leghamarabb egy hónap múlva dől el a nyertes
A szakértő négy lehetséges pályázati módot sorolt fel. Az első egy nyílt eljárás, ami két és fél hónap alatt hozhat eredményt. „Márpedig lehet, hogy ezt elhúzódnak fogják tartani a kormány részéről, mert láthatóan az a cél, hogy kerítés a határon minél előbb megépüljön” – közölte. A második lehetőség az, ha nemzetbiztonsági okokra hivatkozva minősített beszerzési eljárást folytatnak le, és akkor a jegyzéken szereplő cégek közül választhatják ki a nyertest. Ennek lebonyolítási idejét megnyújthatja az, ha olyan vállalkozást látna a kormány szívesen, amelyik ezen a jegyzéken nem szerepel, mert akkor még az is időbe telik mire felkerül a társaság erre a listára.
A következő változat a közbeszerzési szakértő szerint a meghívásos pályázat lehet, ami lezongorázható másfél-két hónap alatt. „Maradt még a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, amit rendkívüli sürgősségre hivatkozva, mondjuk három cégből választva, három hét alatt lebonyolítanak. Ennek azonban van egy gyenge pontja, az, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságnak engedélyeznie kell, s annál jelenleg exlex állapot van, mivel nincs elnöke” – jegyezte meg.
AFP / Sakis Mitrolidis
Hozzátette: kérdés az is, hogy a régi vagy a novemberben hatályba lévő új közbeszerzési törvény alapján írják-e ki a pályázatot, mert ha a régi szerint, akkor a kartellezésért megbüntetett vállalkozások még indulhatnak, ha az utóbbi mellett döntenek, akkor az összejátszó cégek kiesnek a lehetséges indulók közül. A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy ha a kerítést minél előbb fel akarják húzni, akkor a nyertesek számára valószínűleg magas kötbért írnak majd elő. „Ez egy 22 milliárd forintos projekt, ami nagyjából két autópálya-építést jelent, és azt, hogy lekötheti a cégek teljes kapacitását. A kerítés felépítményét nyáron elkezdhetik és őszre, az esős időszak kezdetére befejezhetik, és akkor tehetik rá az informatikai eszközöket” – jelezte a várható megvalósulás menetét a közbeszerzési szakértő.
Vannak profi határőrizeti rendszert építő cégeink
Egy jelfeldolgozó központot, ami képes érzékelni, ha valaki átvágja a kerítést, vagy átmászik rajta akár az Umirs Europe Kft. is leszállíthatja; a vállalkozás saját innovációval rendelkezik. A központi egységektől érkező adatok kiértékelését végző felügyeleti szoftvert pedig adhatja esetleg a Molaris Kft. A két társaság világviszonylatban is példa nélküli határőrizeti rendszert gyárt, legutóbb a világ egyik leghosszabb, ezer kilométeres egybefüggő határvédelmi rendszerét kezdték el Türkmenisztánba szállítani.
A teljes beruházás értéke 5,5 millió dollár. Az Exim Bank ehhez 1 millió dollárnyi éven belül megtérülő hitelt nyújtott az Umirs Europe Kft.-nak a kiszállítás teljes költségének megtérítéséhez. Ez lehetőséget teremt arra, hogy egy éven belül 5 szállítási periódusban vigyék az eszközöket Türkmenisztánba. Az üzlet a keleti nyitás révén, állami közvetítéssel jöhetett létre, amit jelez az is, hogy az elnyert beruházást március 17-én a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtótájékoztatóján jelentették be.
| A két cég árbevételei |
| Az egy magyar és két orosz személy által tulajdonolt Umirs Europe Kft. – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – 2013-ban 195 millió forintos árbevételt ért el, tavaly pedig 217 milliót könyvelhetett el. A magyar személyek tulajdonában lévő Molaris Kft. pedig 2013-ban 387 millió forintos árbevételre tett szert. Az elmúlt évre vonatkozó árbevétel még nem szerepel a céginformációs rendszerben. |
Vajon a referenciák között lesz-e a magyar-szerb határzár?
Azon az Umirs Europe Kft. ügyvezető igazgatója, Szilágyi Zoltán elmondta, hogy a 2007-ben alakult, kültéri védelmi érzékelők és komplett rendszerek fejlesztésére, gyártására specializálódott cég elsősorban európai piacra értékesít, de Dél-Amerikába, Indiába, Oroszországba is szállít. A vállalkozás honlapján szereplő referenciák között még számos munka található, mint spanyol, olasz és szlovák naperőművek megvalósításában való részvétel, illetve magyar, olasz és lengyel katonai objektumok, orosz és magyar olajfinomítók és gáztárolók, logisztikai központok és létesítmények, továbbá itthon szennyvíztisztító telepek, büntetés-végrehajtási intézetek megépítésében való részvétel.
A hvg.hu szerette volna megtudni, hogy a türkmenisztáni projektben a két cég jelenleg hol tart, hogy a szállításokat mikorra kell teljesíteniük, de mindkét cégnél azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a nyilatkozat adására illetékes ügyvezető pénteken nem elérhető, ezért csak a jövő héten válaszolnak kérdéseinkre. Az Umirs Europa Kft-hez tudtuk e-mailen elküldeni azt, hogy mire vagyunk kíváncsi, így azt a kérdést is, hogy ha a magyar-szerb határon felépítendő határzárra kiírják a pályázatot, akkor azon, vagy annak egy részén indulnak el.
