Bevezetnék a büntető eljárásba a „különleges bánásmódot igénylő sértett” fogalmát, ami azt jelenti, hogy a nyomozást és a tárgyalást a sértett kiméletével kell végrehajtani, már ha az nem sérti a az eljárás érdekeit. A 18 évnél fiatalabbakat mindig ide kellene sorolni, másokról pedig személyiségük, életkörülményeik és az ellenük elkövetett bűncselekmény jellege szerint döntenék ezt el.

Trócsányi László igazságügyi miniszter tervezete egy EU-irányelv átültetését szolgálja, és egyebek közt kötelezné a hatóságokat, hogy az eljárás során a sértettnek a lehető legkevesebbszer kelljen a feltételezett elkövetővel (gyanúsítottal vagy vádlottal) találkoznia, továbbá a sértett vagy képviselője maga is kérhetné, hogy az ő tanúkihallgatása idejére küldjék ki a tárgyalóteremből azt a vádlottat, akinek jelenléte őt zavarná.

Az indoklás gyakorlati dolgokra is felhívja a bíróságok figyelmét: például úgy idézzék be a sértettet, hogy a vádlottal a tárgyalás előtt ne találkozhasson, vagy megérkezése után lehetőleg ne a vádlottal egy helyen várakoztassák. Igaz, mindezt a technikai lehetőségek függvényében kell alkalmazni, továbbá azért a vádlott jogát sem szabad megsérteni, hogy védekezhessék.

Minden bűncselekményre kiterjesztenék azt a szabályt, hogy a sértettet kérésére értesíteni kell, ha az ellene elkövetett bűncselekmény miatt előzetes letartóztatásban lévő vagy már elítélt személy megszökik vagy szabadlábra helyezik, mégpedig – a szökés kivételével – előre, és úgy, hogy erről a fogvatartott ne értesüljön.

Mindez, ha az Országgyűlés elfogadja, már november 1-től érvényes lenne.