A szerdai előzetest követően a BBC csütörtöki műsorfolyamában lehetett megtekinteni Szijjártó Péter külügyminiszternek a HardTalk-nak adott interjúját. Az interjút vezető Stephen Sackur felvezetése szerint Magyarország egy humanitárius és politikai vihar közepette szögesdróttal és könnygáz bevetésével reagált a válságra.  Lehet, hogy elárulja az európai értékrendet? - tette fel a kérdést Sackur.

A korábbi részletek szerint a magyar kormány vizsgálja, hogy a belügyminiszterek által többségi szavazással elfogadott kötelező kvótarendszer mennyiben illeszthető és alkalmazható a magyar jogrendben. Szlovákia már kijelentette, hogy nem kívánják alkalmazni a kötelző érvényű döntést 120 ezet menekült elosztásáról. Szijjártó szerint nem lehetetlen, hogy a kormány az Európai Bíróságon támadja meg a kötelező kvótarendszert.

A görög határnál védenék Európát

Szijjártó 35 millió potenciális menekültről beszélve érvelt a kvótarendszer ellen, szerinte ez nem jelenthet megoldást a válságra. Sackur felhívta a figyelmét Szijjártónak, hgy az idei évre egymilió menekült érkezésére lehet számítani, a többi jövőbeli feltételezés, illetve az eddig megérkezettekre kell valamilyen megoldást találni. A külügyminiszter ezért a külső határok védelmére helyezte át a hangsúlyt, mivel az országra érkező 240 ezer menekült minden bizonnyal áthaladt már Görögországon. Ezért szeretnék elérni a görög határ közös védelmét - a magyar kormány javaslata az interjút követően nem ment át a kormányfői EU egyeztetéseken.

Sackur közbevetette, hogy ezzel a tervvel megfosztanák a görögöket a saját határaik védelmének jogától. Szijjártó is kiemelte, amíg Görögország ebben nem kér segítséget, nem is lehet változást elérni. Kapta is következő kérdést, hiszen meglehetősen értelmetlenné tette emellett az is a javaslatot, hogy Görögországnak a szigeteivel együtt több ezer kilométeres határszakasza van, ezt roppant nehéz lenne közös erővel is felügyelni. Szijjártó szerint azonban nagy létszámú erő bevetésével megoldható a görög határ védelme a Fortex erőinek segítségével.

"Nem sajnálja őket?"

Miért egyből a határzár, mi a terve a magyar kormánynak a már megérkezett emberek kezelésére? - folytatta a kérdésével Sackur. Szijjártó szerint ahhoz, hogy bármilyen újraelosztásról lehessen beszélni, előbb lezárással biztosítani kell a határt, utána lehet kideríteni, hogy pontosan hány embert lehet elosztani. Ezen túl világméretű összefogásban látja a megoldást az arab országok, az USA és Oroszország bevonásával - a miniszter ezt nem részletezte.

A kerítést, a pengés szögesdrótot, a könnygáz bevetését felemlegetve kérdezte Sackur, hogy maradt-e emberség Magyarországban? Szijjártó azzal kezdte, hogy vannak legális szabályok arra, hogy miként lehet átlépni egy határt, nem lehet csak úgy besétálni a tömeg erejével. Sackur gyorsan megszakította, mert nem ezeket a szabályokat vonta kétségbe, hanem a menkültek jogainak kiüresítésére utalt, illetve az érdekli, hogy mit érez a határra érkezett családokért, illetve az ENSZ képviselőinek nyilatkozatait idézte, miszerint naponta sértik meg az emberek menedékjogát. Szijjártó itt figyelmeztette a riportert, hogy nem korrekt ez a hozzáállás, amit ő és a nemzetközi sajtó csinál a magyar kormánnyal. Replikájában a határt védő rendőröket emlegette fel, akiket a türelmetlenné váló menekültek megtámadtak a határon. Szerinte ezek az emberek egyszerűen  bűncselekményt követtek el.

Szijjártó szerint nem fair, hogy kioktatják őket nyugatról, hiszen migránsok tömegei foglalták el Budapest tereit és a pályaudvarokat, ezzel utalt arra hogy nincs rálátása kritkusaiknak a magyar helyzetre - bár azt nem említette, hogy a hatóságok jelölték ki a tranzitzónákat és tették menekülteket a vasútra. "Nem sajnálja őket?" - kérdezte Sackur, nem eresztve a minisztert, hogy menekültjogokat sérthet a kormány. Szijjártó modorsoabb hangnembe váltva kifejtette, hogy a magyar álláspont szerint Szerbia egy biztonságos ország, nem üldözik őket, így nem is mindenkit tekintenek menekültnek. Sackur szerint ezt a döntést egyedül Magyarország nem lépheti meg, ugyanis az ENSZ nemzetközi egyezményei szerint, de akár az EU szerint sem biztonságos a menekültek számára Szerbia. A miniszter szerint az országnak viszont joga, hogy biztonságosnak tekintse Szerbiát.

A muszlimokról "még nem kérdezték a magyarokat

A magyar kormány populista, többször idegengyűlöletre járszó kijelentései mellett sem ment el a BBC, Orbán Viktor kijelentéseit felelevenítve Szijjártónak, hogy a muszlimokkal nem szívesen élnének a magyarok a miniszterelnök szerint, de keresztényeket befodana az ország. Szijjártó visszautasított minden xenofób vádat, kiemelve, hogy egy ország lakossága eldöntheti, hogy kivel akar együtt élni, illetve minden menedékkérőt befogadnak aki [szerintük] annak számít. "Meg fogják erről kérdezni az embereket?" - kérdezte Sackur, de egyértelmű választ nem kapott, azt viszont igen, hogy a magyar kormány nagyon büszke a beilleszkedett muszlimokra.

Végezetül az EU egységéről érdeklődtek Szijjártónál, hogy nem tart-e az EU szétesésétől a krízis következtében. Szijjártó szerint ugyan sok a felelőtlen kijelentés, de nem szabad sosem egyetlen országot hbáztatni az aktuális problémákért - utalva a Magyarországot ért kritikákra. A riporter szerint azonban az EU vezető képviselői és több tagországa nem ért egyet a magyar lépésekkel. Szijjártó szerint egységet kell mutatnia mindenkinek a jelenlegi helyzetben, ebben az esetben nem kell tartani az EU szétesésétől. "De pont önök szavaztak az eddigi javaslatok ellen" - jegyezte meg Sackur. Szijjártó viszont ezt demokratikus jognak tekinti, hogy nem kötelező egyetérteni az EU többségével, ettől még megmaradhat az EU egysége.